Szemétből hívja életre alkotásait a nyugdíjas alkotó

Lakkbőr hatású táskák, tűzzománc látványát keltő ékszerek. A látszat némileg csalóka, bármennyire is minőségi alapanyagokból készült termékek látszatát keltik, Fábián Lászlóné marcali alkotó szemet megtévesztő egyedi kézműves tárgyai a legegyszerűbb anyagokból készülnek, csomagolópapírból és kávékapszulából. A sokak által kidobásra szánt dolgok az alkotó kétkezi munkájának, ízléses színvilágának és egy speciális technikai eljárásnak köszönhetően új életre kelnek az igényes kidolgozású táskákban és ékszerekben. Mivel az újrahasznosítás ma már nem jár gyerekcipőben, mindez talán még nem is lenne különleges, ha nem tudnánk, hogy az iparművészeti minőségű tárgyakkal is versenyre kelő kollekció alkotója, Fábián Lászlóné hetven évesen egy szemmel látva készíti a divatos kiegészítőket.

– Az alkotás örömére több mint tíz éve egy súlyos betegségből felépülve éreztem rá – mondta. – Kezdetben kézimunkáztam, aztán három éve egy budapesti workshopon ismerkedtem meg a papírhajtogatás egy speciális fajtájával, ami annyira magával ragadott, hogy azóta folyamatosan ötletelek, és mindig készítek valami újat. Az első táskát magamnak hajtogattam, azóta is nap-mint nap hordom. Ha meglátok egy különleges mintájú tapétát, vagy csomagolópapírt, azonnal elindul a fantáziám, és már neki is állok egy kollekciónak, ami egy táska, egy hozzá tartozó karkötővel, nyaklánccal.

Fábián Lászlóné celluxszal laminálja a kétszáz darab méretre vágott papírcsíkot, ami egy kisebb méretű kézitáskához kell, majd három négy napos alkotófolyamat eredményeként készül el egy darab. A pántokat és a kapcsokat egy cipész rögzíti szakszerűen a táskákra, az ismerősök pedig gyűjtik a szebbnél szebb papírokat. Legutóbb egy illatszeres katalógusból készített táskát, fiatalos, lendületes stílusút. Kutatja az újdonságokat, és az egyedit.

– Kapolcsról, a művészetek völgyéből kaptam ajándékba egy fülbevalót, ami kávékapszulából készült – mondta. – Gondoltam, ezt én is megpróbálom. Nem kell hozzá más, csak ügyes kéz és némi fantázia, és a kilapított kis doboz máris hordható. A gyűrődések érdekes hatást keltenek, és mivel a kapszula is sok színű, még festeni sem kell – tudtuk meg az alkotótól, aki folyamatosan frissíti készletét, és az interneten is keresi az újszerű ötleteket.

– Szerencsés vagyok, mert édesanyám megtanított sok mindenre – fűzte hozzá Fábián Lászlóné –, de ma már ezt sokkal nehezebb átadni, mert a rohanó világból hiányzik a türelem, mindent azonnal szeretnének a fiatalok. Ezt a technikát könnyebb elsajátítani, de a kitartás itt sem árt.

Fábián Lászlóné egyedi táskáiból és ékszereiből rendezett kiállítása hét végéig megtekinthető a Marcali Művelődési Központ Amatőr alkotók galériájában.