2017.12.13. 20:00
Már a lakat is rozsdásodik a falusi kisboltokon
Ösztönzőket kellene kitalálnia a kormánynak, hogy ne maradjanak ellátatlanul vidéki települések, ugyanis egyre több kisbolt szűnik meg. Egy átfogó megoldás kidolgozását javasolták az általunk megkérdezett szakértők.
A somogyi kistelepüléseken évek óta lakat rozsdásodik sok épületen, amelyek hajdan boltként üzemeltek. Itt éhen halhat a boltos, panaszkodott egy 300 lelkes, Balatonboglár környéki kistelepülés polgármestere, aki arra kért: se az ő, se a faluja nevét ne írjuk ki, mert szégyennek érzi azt, hogy náluk az elmúlt tíz évben öt boltos is próbálkozott, de mind tönkrement.
Rájuk száradt a boltban a kenyér, legyintett a faluvezető. Feleslegesnek is érzi a jelenség felhánytorgatását, mert szerinte ez a tendencia nem fog megváltozni. A településen sok az idős, de mindennap jár a mozgóbolt, bár abból is egyre kevesebb van. Az aktívabb nyugdíjasok ingyen buszoznak, ők inkább Balatonboglárra járnak bevásárolni.
Ahol van még bolt, ott egyre szűkül a nyitvatartási idő. Rinyakovácsin egyetlen bolt működik, de csak délelőtt várja a vásárlókat. Kedden egész nap szünnap, ahogy hétvégén sem éri meg kinyitni, tudtuk meg Balogh Géza polgármestertől.
Akad azonban jó példa is, ha nem is könnyű megfejteni a titkát. Amíg a Balatonboglár környéki kis faluban 300 ember nem tart el egy boltost, addig a 600 lakosú Szulokon négy bolt is működik, sőt volt öt kereskedelmi egységük is. Pedig Barcs nincs messze Szuloktól, azonban az idősebb generáció mégis a helyben vásárlást részesíti előnyben.
Hengerics József szerint náluk a boltosok között van még vállalkozó kedv, és azok a kereskedelmi végzettségű szakemberek, akik évtizedek óta a pályán vannak, a nyugdíjig már nem akarnak váltani. A szulokiak közül jobbára csak a középkorúak vásárolnak a barcsi nagyáruházakban, mert jó esetben a közelben van a munkahelyük.
A Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség (MNKSZ) szerint haladéktalanul vissza kell fordítani azt a folyamatot, hogy évek óta csökken a magyar vállalkozások piaci jelentősége a kiskereskedelemben, írta meg a Magyar Idők. Az MNKSZ-nél úgy ítélik meg, hogy a hazai kereskedelem védelme nélkül lassan eltűnhetnek a regionális és tradicionális ízek a boltok polcairól. Tavaly 4600 kisbolt volt kénytelen beszüntetni a működését. Különösen vidéken, ahol az csökken az árbevételük, a kiadásaik pedig nőnek. Hiába történt ágazati szinten átlagosan 15 százalékos béremelés, a jelek szerint a kisboltok nem képesek versenyezni a multikkal.
Ösztönzőket kellene kialakítani az ágazatra, mert ugyan ma még sok helyre eljut a mozgóbolt, de ha már annak sem éri meg, ellátatlanul maradhatnak területek. Így fogalmazott Kertész Rezső, a KISOSZ Somogy megyei társelnöke. Szerinte a helyzetre egy átfogó, több részletre kiterjedő megoldást kellene találni. Elemzése szerint a garantált minimálbéremelések érintették a kisboltokban dolgozó eladókat is, ezáltal azonban kevesebb lett az üzletek bevétele. A kisboltok válaszul előbb a nyitvatartásukat csökkentik, ez azonban a forgalomra is kedvezőtlenül hathat. A pult mögött még áll egy idősebb generáció, de ha nyugdíjba mennek, a munkaerőhiány miatt nehéz lesz fiatalokat találni.
