2008.02.22. 09:33

A Biblia éve az idei esztendő

A legtöbb nyelvre lefordított, legnagyobb példányszámú könyv a Biblia. Évezredek óta útmutatóul szolgál a keresztény emberek számára.

Varga Andrea

Évente 50-60 ezer példány fogy itthon a Bibliából, ami nem kevés. Ennek ellenére a Biblia évének nevezték ki a 2008-as esztendőt, azt remélve, hogy az emberek még többet forgatják. A népszerűsítő sorozatot a reformátusok kezdeményezték, de később tizenegy egyház is csatlakozott. Korábban több nyugat-európai országban is sikere volt hasonló kezdeményezéseknek.

Szászfalvi Lászlóné csurgói református lelkész szerint ami-nek a hiányát érezzük az egyházban, azt kiemeljük. Így lett például 2005 a család éve, ami átnyúlt 2006-ra is, 2007 a közösség éve s 2008 a Bibliáé. Csurgón Népek, korok bibliái címmel nyílt kiállítás a református gimnázium és általános iskolában.

A csurgói tárlat egyik része napjainkba kalauzol, a különféle nyelveken – cigánytól a finnig – megjelent Bibliákat mutatja be, s kézikönyveket, amelyekkel könynyebb értelmezni. Emellett modern adathordozókon megjelent Szentírások, kapcsolódó internetes oldalak is láthatók. Korban visszafelé haladva rácsodálkozhatunk egy 18 századbeli hasonmás kiadásra: 1950-ig Somogy megyéhez tartozott Surd, ott élt Kuzmics István, aki vend nyelvre fordította le a Szentírást, ezt 1773-ban adták ki.

Érdekességek a Bibliáról
A Biblia a legek könyve: a világon a legtöbbször és legtöbb nyelvre, több mint kétezerre lefordított, a legtöbb kiadást és a legnagyobb példányszámot megért könyv.
A modern nyelveken közreadott középkori és újkori fordítások szinte számbavehetetlenek.
A két legelterjedtebb
hiteles mai magyar fordítás a Magyar Biblia Tanács (MBT) által készített protestáns bibliafordítás
és a Szent István Társulat (SzIT) által kiadott katolikus bibliafordítás.
Egy anglikán lelkész megszámolta: 3 millió 566 ezer 480 betű van a Bibliában.
I. Rákóczi György erdélyi fejedelem harminckétszer olvasta végig Bibliáját, ami jelenleg a Ráday könyvtárban látható.
Ady Endre mindig vitte magával a Bibliát, például Párizsba is.
A 10. században kétszáz bárány bőrét használták fel ahhoz, hogy rá tud-
ják nyomtatni az egész Bibliát.

Továbblépve újabb hasonmásokra bukkanunk: az első magyar bibliafordítás, a Vizsolyi Biblia 1590-ből és a második, a Hannaui Biblia 1608-ból. Az Oppenheimi Bibliából mindössze 60 példány van hazánkban, ebből kettő Csurgón. A szemnek tetsző, rézveretes csatos, bőrkötésű és aprócska holland Bibliát is megtaláljuk a tárlókban.

– A Biblia sok mindenre választ ad – mondta a kiállítás kapcsán Szászfalvi Lászlóné –, nemhiába nevezik a könyvek könyvének s az élet könyvének is. A sok, depresszióba süllyedt embernek is segíthet. Csurgón haladás, hogy a bibliaolvasó kalauzt – amiből évek óta egy-kettő fogyott csak – most nagyon sokan megrendelték. Ezzel könnyebb olvasni a napi igét, mert támpontot ad. Csak úgy, segítség nélkül „nekiesni” a Bibliának nem lehet, pláne ha nem volt a kezünkben még.

A Károli Gáspár-féle Bibliát 1975-ben fordították le újra, ez napjaink nyelvezetéhez közelebb áll. Ám Szászfalvi Lászlónétól megtudtuk: prédikációra készülve előveszi az eredeti, héber, görög nyelvű Bibliát is. Úgy véli: az írás minden helyzetre tartogat üzenetet. Számára az egyik legfontosabb: „Ne félj, mert megváltottalak, neveden hívtalak, enyém vagy”. Ami azt jelenti, hogy Isten számon tart és szeret; látja ugyan a botlásainkat, mégis felemel és oltalmaz.