Kultúra

2008.02.21. 09:13

Híven őrzi Mesztegnyő értékeit

Szakmai munka, hagyományőrzés, határon túli kapcsolatok. Néhány azok közül, amiért Kövesdiné Panyi Antónia megkapta a Somogy Polgáraiért díjat.

Vigmond Erika

– Mesztegnyő mindig is különleges volt a hagyományainak ápolásában. Hogyan történt a találkozás, ami elkötelezett őrzővé tette?
– A sors ajándéka, amit egykori tanítóm, majd anyósom, Kövesdi Tiborné örökül rám hagyott. Példát adott, hogyan képes egy település jövőt teremteni történelmi múltjából. Pici koromtól kezdve ebben éltem. Nemcsak bennem, hanem másokban is Gizi néni éltette azt a szenvedélyt, hogy értékeinket óvni kell.  Amikor idősebb lettem, a szervezésekben is részt vettem. Amikor bekerültem a családba, kivétel nélkül minden programnál ott volt a helyem. Ekkor mutatkozott meg igazán, milyen kemény munka van mögötte. A helytörténeti és néprajzi múlt  olyan sajátos adottsága Mesztegnyőnek, ami évtizedek óta alakult ki sok-sok ember munkájaként. Olyan alap, amire biztosan építhetünk, és mindenbe be tudjuk vonni. Ettől is vagyunk különlegesek, s ez olyan örökség, amit kötelességünk továbbvinni.

– A Faluház, valamint a honismereti és természetvédő egyesület vezetőjeként is Kövesdi Tiborné nyomdokaiba lépett. Melyik vonal az erősebb?
– Igazából nem lehet szétválasztani. Próbálok több irányba lépni. A mesztegnyőieknek újdonság például az ősztől nyárig tartó, úgynevezett ráérős télesti beszélgetés. Kéthetente hétfőnként különböző előadók, témakörök kerülnek napirendre az asztrológiától a grafológián át az ünnepekhez kapcsolódó foglalkozásig. Továbbra is szervezem a táborokat, a Faluház folyamatosan tele van gyerekekkel. A csoportos kirándulókkal együtt legalább ezer fiatal megfordul itt évente. Határon túlról is érkeznek, a Kárpát-medencei találkozót idén már 22. alkalommal tartjuk meg. Az egyesületnek nyolcvan gyermek és felnőtt a tagja. Néptáncosok, hagyományőrzők. Valamire mindig készülünk.

Kövesdiné Panyi Antónia

1964–ben született Pincehelyen. Tősgyökeres mesztegnyői, születése után a kórházból már a faluba hozták haza szülei.

A kaposvári főiskola művelődésszervező szakán végzett. Eredeti végzettsége vegyész–analitikus.

Dolgozott gyógyszertárban, a marcali egykori mechanikai műveknél vegyészként, és a Sefag Zrt.-nél adminisztrátorként.

2003-ban lett a Faluház ve-zetője. Házas, két gyermeke van.– Mi az, ami mégis különlegesen kedves a szívének?
– Természetesen a néptánc. Nagyon szoros kapcsolatban vagyok a gyerekekkel. Régen nagy hagyománya volt a faluban, de az elmúlt években kissé visszaesett a lendület. A HONI néptánccsoporttal ezt elevenítettük fel. Ruhákat varrattunk és koreográfusokat is hívtunk. Tavaly az arany minősítésig táncolt az együttes.

– Most éppen mit tartogat  a tarsolyában?
– Legutóbb a kaposvári Dorottya-farsangra készültünk. Olyan még nem volt, hogy ne mentünk volna el. A gyerekek táncoltak, a hagyományőrző felnőttek farsangi halottast adtak elő. Még Gizi néni kezdte el gyűjteni a mindennapi, illetve az ünnepekhez kapcsolódó népszokásokat. A marcali helytörténeti múzeum segítségével ezeket az anyagokat újra előveszszük, és a színpadi előadásokat filmen megörökítjük.

A kaposvári főiskola művelődésszervező szakán végzett. Eredeti végzettsége vegyész–analitikus.

Dolgozott gyógyszertárban, a marcali egykori mechanikai műveknél vegyészként, és a Sefag Zrt.-nél adminisztrátorként.

2003-ban lett a Faluház ve-zetője. Házas, két gyermeke van. -->

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!