Kultúra

2009.09.16. 10:16

Kis részecskék és nagy gyorsítások

Gadár László fizika- és informatikatanár olyan izgatottan készült idei nyaralására, ahogy egykor gyerekként tette. Csak most annyit tanult rá, mintha államvizsgázna. Ez az egy hét megváltoztatta az életét.

Balassa Tamás

Legtöbben mediterrán éghajlatra vágynak, vagy éppen a hegyekbe készülnek a nyáron, múzeumlátogatás, túrázás, vízi sportok a legüdítőbb időtöltéseink. A svájci CERN magfizikai kutatóintézet ritka úti cél. A szennai és somogyjádi iskolában tanító Gadár László az Eötvös Loránd Fizikai Társulat jóvoltából ide utazhatott tanulmányútra. A széles nemzetközi koprodukcióban működtetett létesítményben a neutronok ütköztetésével próbálják tetten érni, mi történhetett 16 milliárd évvel ezelőtt az ősrobbanáskor.
Gadár László a Higgs-bozonról mesél. Ennek éppen itt volt az ideje, ugyanis ez a dolog egyike azoknak, melyekről sosem hallottam. Így persze nem is tudott hiányozni...

[caption id="" align="aligncenter" width="334"] Kirándulás a természettudományok svájci központjába
[/caption]

– A legnagyobb tudományos eredmény az lesz, ha a gyorsító segítségével felfedezik a Higgs-bozont, amely az egyetlen alapvető részecske, melyet még nem sikerült megfigyelni – magyarázza a tanárember. – Ha mégsem találják, akkor a részecskefizika kutatásai zsákutcába jutnak, és egészen új elméletek következhetnek.

Nem firtatom, miért keresnek valamit, aminek a létezése ennyire bizonytalan. Persze, ez a tudomány lényege. Ott, a föld alatt háromezer kutató közreműködésével próbálják megváltani a világot, és egyúttal a jegyüket is a stockholmi akadémia éves ünnepségére. Félszáz év alatt hárman kaptak Nobel-díjat a CERN-ben folyó kutatásaikért. Neves tudósok, fizikusok és informatikusok. Utóbbiak aránya legalább egyharmad; ők nemrég kifejlesztették a GRID nevű virtuális szuperkomputert, hogy az ütköztetések során létrejövő hatalmas mennyiségű információt a feldolgozásig tárolni tudják.

[caption id="" align="aligncenter" width="334"] Gigamágnes a föld alatt
[/caption]

Gadár László egy féltve őrzött kincset, egy kutatótól kapott papírszalagot keres, hogy megmutassa: miként szóródnak a hajszálnyi vastagságú csőben, fénysebesség-közeli állapotban száguldó neutronok a becsapódás után. Ha a szokásostól eltérő, imbolygó mozgást mutatnak, ott lehet az a bizonyos Higgs-bozon. Bizony.
A tanárra nagy hatást tett a látogatás, ahol 81 ország kutatói között tölthetett napokat. Immár egy filmben is megörökített biztonsági intézkedések, mágneskártyás, ujjlenyomat- és retinaérzékelős kapuk fogadták a monumentális bázison.



– Kis porszemnek éreztem magam ebben a gigantikus létesítményben – fogalmaz Gadár László a CERN-ről, a világ természettudományos kutatásainak epicentrumáról. Minden itt történik most, meg talán kicsit az űrkutatásban a NASA-nál, hightechfejlesztésben a Panasonicnál. A svájci létesítménynek már a kutatási melléktermékei is kivételesek: itt született meg a world wide web, vagyis a világháló, és eredményeik segítették az orvosi képalkotó diagnosztika MR- és CT-berendezéseinek a létrejöttét is.
A magyar küldöttség járt a rajnai vízesésnél, a Mont Blanc-on, és persze folyamatosan kísérletezett: helymeghatározás, környezeti sugárzás dózisintenzitása, Torricelli kísérlete vízzel (és persze borral). A kaposváron lakó  fizika–informatika tanár megújított, korszerű tudással kezdte a tanévet. Feljegyezését a fizikai társaságnak is elkészíti, és a diákságnak is tervez előadásokat.

[caption id="" align="aligncenter" width="334"] Begyorsulás a pályán
[/caption]

Gadár László arca kicsit elkomorul, amikor a magyar természettudományos oktatást leegyszerűsítő tervekről kérdezem.
– A természettudományok, benne a fizika oktatását föl kell éleszteni – mondja. – Magyar fizikusok és informatikusok is dolgoznak a CERN-ben, és megállják a helyüket, de többen is lehetnének. A magyar szürkeállományra büszkék lehetünk, de nem kényelmesedhetünk el.
Ha most nem ébredünk, jósolja a tanárember, rohamléptekben megy el mellettünk a világ. Gyorsítani kell hát a kis észecskéket...


A nagy hadronütközet

Huszonhét kilométeres a föld alatti alagút, benne a világűrnél is hidegebb (–270 Celsius-fok), gigantikus mágnesek, 96 tonna hélium, ami a hűtést segíti elő, 40 ezer szivárgásmentes csatlakozás, 11,7 ezer amper erősségű áram, a fénysebesség 0,999999991-szeresével egymással szemben száguldó, 100 milliárd protonból álló részecskecsomagok, 600 millió ütközés másodpercenként száz méter mélyen. Ezek a paraméterei a négymilliárd euróba kerülő, novemberben újrainduló nagy hadronütköztető nevű részecskegyorsítónak.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!