Kis részecskék és nagy gyorsítások

Legtöbben mediterrán éghajlatra vágynak, vagy éppen a hegyekbe készülnek a nyáron, múzeumlátogatás, túrázás, vízi sportok a legüdítőbb időtöltéseink. A svájci CERN magfizikai kutatóintézet ritka úti cél. A szennai és somogyjádi iskolában tanító Gadár László az Eötvös Loránd Fizikai Társulat jóvoltából ide utazhatott tanulmányútra. A széles nemzetközi koprodukcióban működtetett létesítményben a neutronok ütköztetésével próbálják tetten érni, mi történhetett 16 milliárd évvel ezelőtt az ősrobbanáskor.
Gadár László a Higgs-bozonról mesél. Ennek éppen itt volt az ideje, ugyanis ez a dolog egyike azoknak, melyekről sosem hallottam. Így persze nem is tudott hiányozni...

[caption id="" align="aligncenter" width="334"] Kirándulás a természettudományok svájci központjába
[/caption]

– A legnagyobb tudományos eredmény az lesz, ha a gyorsító segítségével felfedezik a Higgs-bozont, amely az egyetlen alapvető részecske, melyet még nem sikerült megfigyelni – magyarázza a tanárember. – Ha mégsem találják, akkor a részecskefizika kutatásai zsákutcába jutnak, és egészen új elméletek következhetnek.

Nem firtatom, miért keresnek valamit, aminek a létezése ennyire bizonytalan. Persze, ez a tudomány lényege. Ott, a föld alatt háromezer kutató közreműködésével próbálják megváltani a világot, és egyúttal a jegyüket is a stockholmi akadémia éves ünnepségére. Félszáz év alatt hárman kaptak Nobel-díjat a CERN-ben folyó kutatásaikért. Neves tudósok, fizikusok és informatikusok. Utóbbiak aránya legalább egyharmad; ők nemrég kifejlesztették a GRID nevű virtuális szuperkomputert, hogy az ütköztetések során létrejövő hatalmas mennyiségű információt a feldolgozásig tárolni tudják.

[caption id="" align="aligncenter" width="334"] Gigamágnes a föld alatt
[/caption]

Gadár László egy féltve őrzött kincset, egy kutatótól kapott papírszalagot keres, hogy megmutassa: miként szóródnak a hajszálnyi vastagságú csőben, fénysebesség-közeli állapotban száguldó neutronok a becsapódás után. Ha a szokásostól eltérő, imbolygó mozgást mutatnak, ott lehet az a bizonyos Higgs-bozon. Bizony.
A tanárra nagy hatást tett a látogatás, ahol 81 ország kutatói között tölthetett napokat. Immár egy filmben is megörökített biztonsági intézkedések, mágneskártyás, ujjlenyomat- és retinaérzékelős kapuk fogadták a monumentális bázison.



– Kis porszemnek éreztem magam ebben a gigantikus létesítményben – fogalmaz Gadár László a CERN-ről, a világ természettudományos kutatásainak epicentrumáról. Minden itt történik most, meg talán kicsit az űrkutatásban a NASA-nál, hightechfejlesztésben a Panasonicnál. A svájci létesítménynek már a kutatási melléktermékei is kivételesek: itt született meg a world wide web, vagyis a világháló, és eredményeik segítették az orvosi képalkotó diagnosztika MR- és CT-berendezéseinek a létrejöttét is.
A magyar küldöttség járt a rajnai vízesésnél, a Mont Blanc-on, és persze folyamatosan kísérletezett: helymeghatározás, környezeti sugárzás dózisintenzitása, Torricelli kísérlete vízzel (és persze borral). A kaposváron lakó  fizika–informatika tanár megújított, korszerű tudással kezdte a tanévet. Feljegyezését a fizikai társaságnak is elkészíti, és a diákságnak is tervez előadásokat.

[caption id="" align="aligncenter" width="334"] Begyorsulás a pályán
[/caption]

Gadár László arca kicsit elkomorul, amikor a magyar természettudományos oktatást leegyszerűsítő tervekről kérdezem.
– A természettudományok, benne a fizika oktatását föl kell éleszteni – mondja. – Magyar fizikusok és informatikusok is dolgoznak a CERN-ben, és megállják a helyüket, de többen is lehetnének. A magyar szürkeállományra büszkék lehetünk, de nem kényelmesedhetünk el.
Ha most nem ébredünk, jósolja a tanárember, rohamléptekben megy el mellettünk a világ. Gyorsítani kell hát a kis észecskéket...


A nagy hadronütközet

Huszonhét kilométeres a föld alatti alagút, benne a világűrnél is hidegebb (–270 Celsius-fok), gigantikus mágnesek, 96 tonna hélium, ami a hűtést segíti elő, 40 ezer szivárgásmentes csatlakozás, 11,7 ezer amper erősségű áram, a fénysebesség 0,999999991-szeresével egymással szemben száguldó, 100 milliárd protonból álló részecskecsomagok, 600 millió ütközés másodpercenként száz méter mélyen. Ezek a paraméterei a négymilliárd euróba kerülő, novemberben újrainduló nagy hadronütköztető nevű részecskegyorsítónak.