Kultúra

2009.11.01. 09:04

Nem csak az évszakok változnak…

Próbál nagyon laza lenni, viccelődik, pózol a fotósoknak, rettenthetetlenül állja a rajongók rohamait, ám amikor magunkra maradunk elkomorul és egy széket kér.

Vas András

- Le kell ülnöm, nem bírom tovább – sóhajtja Balázs Fecó, a november hetedikén, szombaton több mint két évtized után Kaposváron koncertező Korál énekes-billentyűse. – Kiújult a lumbágóm.
 
- És mi lesz a koncerttel?
- Olyankor mindig újjászületek. Amikor színpadra állok, egy kicsit megszűnik a külvilág.
 
- Mint tette azt a Korál a nyolcvanas években. Aztán ahogyan a nagy öregek szokták, egy idő után ismét összeálltak. Mint most. Éppen mi az apropó?
- Egyszerűen, hogy még élünk. És nemcsak mi, de a dalaink is. Húsz-harminc év távlatából is van értelmük, mondanivalójuk, közönségük.
 
- A kölykök a hátsó udvarból?
- Ma már sokan nagypapák, nagymamák közülük. De jönnek, mert érzik, hogy valami összeköt minket velük. És hozzák a gyerekeiket, gyakran az unokáikat.

[caption id="" align="aligncenter" width="334"] Balázs Fecó mindig is vállalta, melyik oldalhoz tartozik
[/caption]
 
- A fiatalok is értik, miről szólnak a számok? Tudják, milyen kőfalak omlanak le?
- Biztos, hogy leomlottak?
 
- Ha a berlinit nézzük…
- Nem csak arról szólt. A hetvenes évek fiataljainak ez mást is jelentett: a generációk közötti különbségeket. A szülők Budán éltek, a gyerekeiknek már csak Pesten jutott hely. A Duna egyfajta generációs kőfalat is jelentett. Persze igaza van, a politikai falak részben eltűntek. Bár azért, ha körülnézünk, mindenki láthatja, sikerült újakat építeni.
 
- Köztudottan mindig az egyik oldalára áll a falnak…

- Mindig is vállaltam, melyik oldalhoz tartozom. Sokakkal ellentétben nemcsak manapság, de negyven éve is. Egy normálisan gondolkodó ember ragaszkodik az értékekhez.
 
- Ilyen Sitke?
- Például. Huszonhárom esztendeje minden évben fellépek a templom javára.
 
- Miért éppen ott?
- A nyolcvanas évek közepén jöttek az új zenék, s beláttuk, széllel szemben nem lehet… Az egyik utolsó turnén Sárvár környékén jártunk. Akkor kezdődtek a privatizációk, az állam meg akart szabadulni például a teljesen leamortizálódott vidéki kúriáktól, kastélyoktól. Sitkén egy grófi kastély állt, egy ismerősöm vette meg, ő hívott meg minket a turné alatt vacsorázni magához. Beszélgettünk, s szóba került, hogyan tudnánk segíteni, hogy megmeneküljön a kastélyhoz tartozó kápolna. S azóta minden augusztus utolsó szombatjára szervezünk egy koncertet. Ápolgatjuk.
 
- Még akkor is ment és játszott, amikor messzebb került a színpadtól.
- A Korál leállása után megtalált a film és a komolyzene. Utóbbitól igazából sohasem szakadtam el, mindig is közel éreztem magamhoz, hiszen anno konzervatóriumba jártam. Még Presser Gáborral együtt Vásárhelyi Magdához. Mondjuk, mi még meg is tanultunk zenélni…
 
- Pedig a zongora csak a második hangszer-szerelem volt az életében…
- Kölyökkoromban bérházban laktunk, s hétvégenként jöttek a zenészek, megálltak az udvaron, s elkezdtek zenélni. A gangról pedig dobálták nekik a pénzt. A kedvencem a tangóharmonikás volt, s talán nyolc éves lehettem, amikor én is kaptam egyet. Az egyik szombaton aztán nem jöttek a zenészek, én pedig kiálltam az emeletre, hogy ne lássanak, s elkezdtem játszani.


 
- Mennyi jött össze?
- Nem emlékszem, csak arra, hogy meglepődtem, mert nekem is hullott az apró.
 
- Ha egyből zongorával kezd, ez az élmény kimaradt volna…
- A zenélés volt a lényeg. Mint ahogyan most is: mindegy, hogy lírai dal vagy Deep Purple, csak szólaljon meg.
 
- A dalaiban mindkét énje megjelenik. A Taurus az őszinte rock, a filmzenék, a másoknak írt számok viszont gyakran közelebb állnak a komolyzenéhez.
- És mindegyiket közel érzem magamhoz. Mint ahogyan a dalok közül sincs kedvenc. Mind egy-egy élményt, érzést idéz fel bennem.
 
- A szívműtéte mit váltott ki?
- Átértékeltem az életemet. Letettem a cigit, a poharat, s nem is hiányzik. Addig három ember helyett éltem, ma egyre vigyázok. Sok minden megváltozott bennem.
 
- A Fradi azért maradt?
- Sajnos eljutottunk odáig, hogy ma már a Ferencváros sem az, amit nekünk anno jelentett. Minden megváltozott, nemcsak az évszakok...



Nyerjen jegyet a Korál koncertre!

November 7-én lép föl a Korál együttes Kaposváron. A Sonline  tizenkét jegyet ajándékoz olvasóinak. Háromszor írunk a koncertig az együttesről, Balázs Fecóról, illetve a rendezvényről, s alkalmanként 2x2 belépőt adunk. Mindhárom napon az nyer, aki tizedikként valamint huszadikként helyesen válaszol kérdésünkre. A választ a [email protected] címre küldjék, s tárgyként azt írják: Korál. A megfejtés beküldésekor ne felejtsék megadni pontos elérhetőségüket!

Mai kérdésünk: Mikor és milyen címmel adott ki utoljára új albumot a Korál?

A helyes válasz: Ne állj meg soha

Nyerteseink, akik két-két jegyet kapnak a november 7-i kaposvári Korál koncertre: Csatlós Gréta Zsófia és Szigeti László (mindkettő Kaposvár)



 

Címkék#Kaposvár
Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!