A homlokon csókolt udvarhölgy

Ezzel nem is terhelném az olvasót, és azzal sem, miért láttam a habos-babos 3:1-et hatszor, hanem mindez azért nagy szó, mert a Erzsébet elrontható. Könnyedén emelkedhet belőle oly robosztus emlékmű, ami értelmezhető történelmi-nemzeti alakzatként, de nem értelmezhető színházi hatásként. Vagy nagyon is: az a giccs.

A kaposvári Erzsébet a közönség egy része számára talán ebbe a kategóriába fog tartozni, mert színpadiasnak látja azt, ami a Sissi-kultusz ban tényleg „színpadias”. Nekem viszont erről a bepárásodott szemüvegem jut eszembe, amin keresztül a színre lépő Stubendek Katalint néztem Sissiként. Félő, hogy a magyar örült bennem, ami furcsa, nem mintha időközben észt lettem volna, hanem mert a színházat kikódolva, világnyelven szeretem. Nekem emiatt vakmerően szép a színház. A műélvezetnek a hőfoka jószerével végig kísért az előadáson, ami ennek ellenére nem lépett a Csiky-halhatatlanok panoptikumába.



Az operettjátszás országszerte erősít, s ebből nem marad ki Kaposvár sem. Mohácsi Csárdáskirálynője óta lehet tudni, a szórakoztató műfajjal semmi baj nincs, hiszen van neki librettója, szövegkörnyezete, amitől helyükre kerülhetnek a melódiák, amitől értelmet nyer a szórakoztatás. Mert milyen is az a vicc, ami legalább egy kicsit nem komoly? Kaposvárra a minőségi zenés színházból Selmeczi a minőségi zenést hozta el a Cigánybáróval, Znamenák ehhez tette hozzá a minőségi színházat a Víg özveggyel, s ezen az úton érkezett most Babarczy László is, beugróként a lábadozó Ács János mint vendég helyére; a Marat/Sade rendezője le volt sújtva, amikor vissza kellett mondania őszi rendezését.

Mikroportok és mikrofonos rásegítés nélkül játsszák az Erzsébetet, miután a Csiky Gergely Színház utóbbi évadjaiban megszokottan operettisták és operisták alakítják a főszerepeket, amiből következően nagyon föl kell kötni a nadrágját-szoknyáját mindenki másnak. Jelentem, ez szinte maradéktalanul sikerült.

[caption id="" align="aligncenter" width="334"] Nyári Szilvia Latkóczi Idaként és Némedi Árpád Flóriánként
[/caption]

Nyári Szilvia Latkóczi Idaként, Sarkadi Kiss János Axaméthy báróként csillagos ötösre vizsgázik, Varga Zsuzsa Stefiként, Némedi Árpád Flóriánként pedig a dinamikai korlátain brilliáns játékkal lép át. A társulatból ők négyen, sok más eltalált alakítással nagyon szerethetők.
Erzsébet szerepét Stubendek Katalin (a másik szereposztásban Kolonits Klára) alakítja, aki alighanem tökéletes Sissi. Élmény volt György Rózsa Sándor kiállása, s nem utolsósorban énekhangja is, aki a kiegyezéspárti Andrássy grófot Erzsébet magasságába emelte. Nem gondolom, hogy Kossuth katonája csak kétméteres szálfalegény lehet, éppen ellenkezőleg, a hősiesség bízvást nem csak hosszmértékben észlelhető, ennek ellenére bajban voltam Gulácsi Tamás Neszmélyi Kálmánjával. Nagyobb gond, hogy a rokonszenves fiatal színész is bajban volt az udvarból kiábrándult nemes szerepével. Nagy öröm nézni a produkcióban öreg Neszmélyiként Gyuricza Istvánt, Königstahl grófnőként Csonka Ibolyát, Waldeck grófnőként Csapó Virágot, és egy táncbetét erejéig a Somogy kiválóságait.

[caption id="" align="aligncenter" width="334"] Több népszerű Huszka-melódiával is megtoldották az előadást
[/caption]

A Kaposváron több népszerű Huszka-melódiáival megtoldva daljátékként futó Erzsébet szabálytalan operett, s a szabálytalansága számomra nagy erénye. Teret enged a különös érzéseknek, teret a nagyszerű játéknak, amivel Babarczy László rendezése nemcsak kellemes, de tartalmas három és fél órás estét szerez.



Új melódiákkal bővült a Délibábos Hortobágyon partitúrája
Kalotaszegen, egy nemesi kúriában szippantunk bele először a Világosnál megszakadt szívű ország puskaporos levegőjébe. Neszmélyi báró, az osztrákfóbiás egykori alispán nevelt lánya, Latkóczi Ida gyermekkori élményt őriz, Erzsébet csókját a homlokán. Akkor érezte meg, küldetése van a függetlenség kivívásában, s ezt őcsászári felségének, Ferenc Józsefnek a párjában látta megtestesülni.

A magyar történelemben és a magyar cigányzenében is meglévő „szomor” igen közel állt sokat szenvedett lelkéhez, amit Andrássy gróf iránti elkötelezettségének is köszönhetően magyar királynévá tette.
A mindmáig vitatott kiegyezés kérdése belengi Huszka Jenő és Szilágyi László operettjét, amiben a Délibábos Hortobágyon című dal mellett a Sissi által is ismert Petőfi Szeptember végén című verse is elhangzik.