Kultúra

2013.02.08. 13:45

Szenna gyémántja, Szentendre csiszolja

Egymásra találás: talán ez a legjobb kifejezés a szentendrei és a szennai skanzen fúziójára. Úgy tetszik, az ország legjelentősebb szabadtéri néprajzi „gyűjteményében” a 220 kilométeres távolság ellenére is a legjobb helyre került a zselici érték.

Balassa Tamás

A hazai múzeumok többsége önkormányzati kézbe került januártól, de közülük tíz egy-egy nagy állami közgyűjtemény filiáléjaként működik. Közülük Szenna Szentendréhez, a zalai Zichy a Szépművészeti Múzeumhoz csatlakozott. A szaktárca ősszel jelentette be ezt, s azt is, hogy 700 milliós összköltségvetést szán a tizeknek. Szenna a somogyi múzeumi igazgatóság leglátogatottabb gyűjteménye, évente mintegy tizenötezren keresik föl, a Rippl-villát úgy hatezren 2009-es adat szerint.
Szenna új fenntartójának képviselői sajtóbeszélgetésen ismerkedtek pénteken Kaposváron a helyi nyilvánosság szereplőivel.

A két intézmény együttműködésének részleteiről, a szakmai és az infrastrukturális fejlesztési elképzelésekről a közeljövőben, minden érintett magas szintű részvételével a helyszínen számolnak majd be, tudtuk meg Aranyos Sándor néprajzkutatótól, a fúzió projektmenedzserétől. A Szabadtéri Néprajzi Múzeum (SZNM) csoportvezető muzeológusa a szentendrei hozzáállásról beszélve érzékeltette: gondos gazdái lesznek az ökomúzeumi irányban is fejlesztendő somogyi közgyűjteménynek.



– A szennai skanzen csiszolatlan gyémánt, amiben hatalmas fejlesztési lehetőséget látunk – mondta Aranyos Sándor. A szakember szerint regionálisan is kiemelkedő az a kincs, ami egy élő, organikus faluban, 18. századi népi barokk református templommal, a csodálatos zselici környezetben megtalálható. A skanzen méltán kapott 1982-ben Európa Nostra-díjat. Működtetésében, fejlesztésében számítanak a helyi szakértelemre, a személyi állomány munkájára, hiszen ekkora távolságból az üzemeltetés csak így lehet eredményes. A gyűjtemény legutóbbi, öt évvel ezelőtti fejlesztéséről is beszéltek a fenntartó képviselői, akkor a zsúptetős héjazatok és a vizesblokk felújítása volt napirenden.

Az országos jelentőségű szentendrei skanzen a továbblépés teljes módszertanával érkezik Szennára. Számítanak a múzeum mint korábbi szakmai fenntartó társadalmi bázisára, a népművészet somogyi mestereinek hagyományőrző tevékenységére, a falu és környék sokszínű egyesületi közéletére. Kaposvár és városkörnyék nyitott, érdeklődő támogatását érzékelik, s erre a kulturális bázisra szintén építenek, hangzott el. Fél éve nívódíjban részesült múzeumpedagógiai tudásbázisukat a meglévő somogyi közművelődési háttérre támaszkodva kamatoztatják majd. A tervek között szerepel az is, hogy a dél-dunántúli régió néprajzi képzésében is élnek a falu értékeiben, atmoszférájában rejlő lehetőségekkel.

Az ökomúzeumi filozófia a szentendrei gyakorlatra, etnobotanikus kutatásokra alapozva valósul meg; a szabadtéri múzeum nyolc regionális tájegységét, köztük 2005-ben átadott dél-dunántúlit a jellemző ökoszisztéma növény- és állatvilágával mutatják be. Szennán fűszer- és konyhakert épülhet. A birkák, libák, s egyéb lábasjószágok már a somogyi múzeumépítő, Csepinszky Mária működése alatt is adottak voltak, a nagyszerű néprajzos egyebek között erről is mesélt a 80. születésnapján nyílt tárlaton múlt év nyarán. Idei születésnapján a szennai skanzen már 35 éves lesz, szépre-jóra való évfordulót ígér ez az évszám is...

 

Címkék#Szenna
Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!