A festő-restaurátor módszere az alkotást kímélve véd a kártevők ellen

Fiam Judit a somogytúri III. Nemzetközi Alternatív Textil Symposion nyitó előadásán olyan módszert javasolt, amely valamennyi kellemetlenkedőt elpusztít, ám a környezetre nincs káros hatással.

A festő-restaurátor akkor kezdett el kártevőkkel foglalkozni, amikor szakdolgozatához keresett témát. – Restaurátornak készültem, ám a biológia és a kémia is érdekelt – mondta a fiatal restaurátor, akinek először a fírontók keltették fel az érdeklődését. – Két évvel korábban olvastam egy szakdolgozatot a gombákról, amely ráébresztett arra, hogy a szakmában vannak kevésbé kiemelt peremterületek. Rengeteg műtárgy van, amelyekre nem tudni milyen hatással vannak a kereskedelmi forgalomban lévő írtószerek. Ilyen például a festett táblaképek, amelyeknek még a hátulját is veszélyes befújni, mert károsodhat a matéria.

Az anoxiás módszer azonban nem károsítja sem a műtárgyat, sem a környezetet. – Bármilyen anyag esetében eredményes a módszer, amely egyszeri művelet, ám az, hogy a hatása mennyire hosszú távú, attól függ, hogy a kezelés után hová kerül vissza a tárgy – mondta Fiam Judit. Módszerének lényege, hogy a kártevő által megtámadott tárgyat oxigénmentes térben helyezi el. Ez lehet egy speciális eszközökkel szigetelt szoba, ahonnan elvonják az oxigént, ám sokkal egyszerűbb lehetőségnek bizonyul egy légmentesen jól zárható tasak, amelybe a műtárgyat helyezik a kezelés idejére. A kártevők az oxigén hiányának köszönhetően szinte megfulladnak. Ez nem csak a kifejlett egyedekre, hanem a petékre és a bábokra is vonatkozik. A módszer az élelmiszeriparból jött át. Ázsia egyes országaiban, mint például Kínában, egy speciális vasporos anyagot helyeznek el légmentesen zárt környezetben.

A vaspor a levegő oxigéntartalmával kölcsönhatásba lép, hidroxiddá, és magasabb fokú vasoxiddá alakul. Ehhez a folyamathoz azonban nedvességre van szükség, ezért a vaspor mellé nedvesség kibocsájtó anyagokat is tesznek: agyagásványokat, vagy zeolitot, aminek nagy a vízmegkötő képessége. A megkötött víznek azonban csupán egy részét használja a kémiai reakció. A maradékot a környezetnek bocsájtja ki, így a légmentesen zárt környezet relatív páratartalma jelentősen megnő. A keletkezett maradék nedvességet általában szilikagéllel köttetik meg. A folyamat hőtermelődéssel is jár, emiatt ügyelni kell a tárgy épségére, bár a módszer bármilyen alapanyag esetén bevethető.

Fiam Judit szerint a kezelés mellett fertőtlenítéssel is tehetünk a siker érdekében, ám az nem mindig elegendő.

A molyokat ellenségként kezeli mindenki

Élelmiszermoly, textilmoly. A boltban különböző hormoncsapdát árulnak ellenük. Ám bármit is vetünk be ellenük, nem hatékony 100 százalékban, mert csak a repkedő egyedek dőlnek be a csapdánknak. Egy újabb hullámban kikelnek a bebábozódott kártevők, és a rengeteg kellemetlenséggel járó körforgás kezdődik elölről. Az anoxiás módszer azonban valamennyit elpusztítja, legyen szó textilről, vagy fertőzött élelmiszerről. A nagy mennyiségű élelmiszert is megtisztíthatják a hívatlan látogatóktól, ha tárolóhelyükről elvonják az oxigént, amely az általunk szívott levegő 21 százalékát teszi ki. Pont emiatt kell arra ügyelni, hogy a csomagolás legalább 20 százalékkal nagyobb legyen.