A magyar irodalom nem halott fehér férfiak termése

A megbízott főigazgató az Origónak adott interjújában elárulta, még azelőtt jelölték József Attila-díjra, hogy a PIM élére jelölték volna, ő azonban megkérte az előterjesztőt, hogy vonja vissza a jelölését. „Nehezen tudnám védeni magamat azon menetrendszerűen érkező váddal szemben, hogy a státusom okán, és nem irodalmi munkásságom miatt kaptam volna meg, ha úgy ítélnek” -mondta. Hasonló okból „teszi zárójelbe” az írói szerepet is, hiszen ahogy fogalmazott: „írnám, ha lenne rá időm – az első székely cyberpunk regényemet (nagyon élvezem!), de ha elkészül végre, és én még mindig a PIM vezetője leszek, akkor fogalmam sincs, hogy hol adhatnám ki anélkül, hogy a kiadót ne kezdenék el vegzálni a vélt érdek-összefonódások miatt.”

Demeter Szilárd az interjúban kijelentette: szerinte érdektelen, hogy személy szerint mit gondol egyik vagy másik írói érdekcsoportosulásról, vagy úgy általában az írószervezetekről, vagy hogy mi a véleménye a szerzőkről, a PIM vezetőjeként elsősorban a magyar kultúra, ezen belül a magyar irodalom, következésképpen az olvasók, illetve a magyar írók egészének érdekeire kell tekintettel lennie. Szerinte a ugyanis a PIM legfőbb feladata „megmutatni, hogy a magyar irodalom nem halott fehér férfiak termése. És vigyázzon arra, hogy ne is váljék azzá.”

Arra a kérdésre, hogy meghívná-e a PIM-be Karafiáth Orsolyát, Demeter azt válaszolta, Karafiáth publicistaként nem egy Ady Endre, szóval nem látja okát annak, hogy ilyen minőségében meghívja. Majd hozzátette: nem tudja, ír-e még verseket, de ha igen, és a versei elfogadható minőségűek, akkor viszont annak nem látja okát, hogy bárki magyar alkotó előtt bezárja a magyar irodalom házának a kapuját. Hasonló véleménnyel van a szintén megemlített Veiszer Alinda műsorvezetőről is, akiről ugyan nem ismer, de ha íróként bejelentkezne nála, megmutathatná magát. Vágó Istvánról viszont csak annyit tud, hogy basszusgitározik, de „politikusként nem az a formátum, aki meghatározó módon alakítaná a magyar kultúra, ezen belül a magyar irodalom sorsát, szóval a főigazgatói íróasztal mögül nézve nem látszik a radarképernyőn.”

A beszélgetésből kiderül az is, milyen szerzőket kedvel leginkább. A teljesség igénye nélkül, ha muszáj pár nevet kiemeli, akkor a magyar irodalomból Mikszáth, Arany, József Attila, Pilinszky, Tamási Áron, Örkény lennének azok, a „nagy öregek közül” pedig Szilágyi István, vagy Spiró György, aki Demeter szerint „jó regényeket ír”. A fiatalabbak közül Lövétei Lázár László, Cserna-Szabó, akinek a hangját kedveli, illetve Háy János, Kemény István, Térey, Márton László.

„Kövezzenek meg a jobboldalon, de én Grecsó Krisztián szövegeit is bírom, van bennük lélek”- teszi hozzá a listához Demeter Szilárd, aki elmondta, hogy Kukorelly Endre szövegei mutatták meg fiatalabb korában, hogy „mi mindent lehet kezdeni a magyar nyelvvel”. De nagyon kedveli Nagy Koppány Zsoltot is, „aki nemcsak, hogy jó prózaíró, de akkora alázattal dolgozik, hogy az ember akaratlanul is leveszi a kalapját, ha laptop mögött látja„ – mondta Demeter Szilárd.