2019.06.01. 18:01
A népmesékről rendeztek konferenciát
A Mesemúzeumon kívül jelenleg országszerte 14 helyszínen találhatóak Népmesepontok, amelyek egyszerre játszóházak és közösségi terek is, a legmodernebb technikával felszerelve.
Budapest, 2012. szeptember 28. A szeptember 30-án nyíló Mesemúzeumban egy elsõ kerületi iskola tanulóinak tartanak órát 2012. szeptember 28-án. Mesemúzeum és Mesemûhely nyílik Budapesten, ez az elsõ olyan intézmény, amelynek a mese áll a középpontjában. Az I. kerületi Döbrentei utcában található múzeumban egy állandó és egy idõszaki kiállítás, valamint mûhelyfoglalkozásoknak, színházi és bábelõadásoknak helyet adó fogadótér kapott helyet. Az intézmény alapötlete Kányádi Sándor Kossuth-díjas költõtõl származik. MTI Fotó: Kovács Attila
Forrás: MTI
Fotó: Kovács Attila
A mesék szerepe és jelentősége a magyar populáris kultúrában címmel néprajzkutatók, múzeumpedagógusok, közművelődési szakemberek, előadóművészek részvételével konferenciát rendeztek pénteken Budapesten a Magyar Versmondók Egyesülete szervezésében – írja a Kultúra.
A TEMI Fővárosi Művelődési Házában rendezett konferencián Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára előadásában az élőszavas mesemondás jelentőségéről, a népmesék nemzeti kultúrában betöltött szerepéről beszélt.
Felidézte: az Emmi 2015-ben meghirdetett programja, amely a népmesemondás hagyományainak felelevenítését, népszerűsítését és újszerű alkalmazását tűzte ki célul, nagyon sikeres volt, ezen felbuzdulva indították el a Népmesepont hálózat kialakítását, amelyre csaknem 1,2 milliárd forintot fordítottak.
Ennek eredményeként a duplájára bővült Mesemúzeumon kívül jelenleg országszerte 14 helyszínen találhatóak Népmesepontok, amelyek egyszerre játszóházak és közösségi terek is, a legmodernebb technikával felszerelve.
A Népmesepontok a népmesék megélésnek fontos, igényes helyszínei, ahol a gyerekek a különböző meseszerepeken, történeteken keresztül játékos formában ismerhetik meg a felnőtté váláshoz vezető út állomásait. Rétvári Bence fontosnak nevezte, hogy
ne csak a fogyasztói szerepekbe nőjön bele a felnövekvő generáció, hanem a népmeséken keresztül a fantáziát, szókincset, gondolkodást, kifejező készséget javító helyzetekbe is.
A rendszeres mesemondás fontosságát hangsúlyozva azt mondta: kutatások szerint azok a gyerekek, akik szülei népmeséket mondanak, felnőttkorukban sikeresebbek lesznek: nagyobb lesz a kreativitásuk, jobb lesz a fellépésük és a konfliktusmegoldó képességük is. Emellett a mese fontos kapocs a családhoz, a nemzethez, az előző generációkhoz is.
Lutter Imre, a Magyar Versmondók Egyesülete ügyvezető elnöke elmondta: a Hagyományok Háza megbízásából rendezett konferencia célja, hogy a hagyományos magyar népmesekincs 21. századi társadalmi igényekhez igazított felhasználási területeit megismertesse, illetve bemutassa a kultúra egészében a népmesék és a műmesék jelentőségét.
Szombaton, a konferenciához kapcsolódóan országos vers-, mese- és balladamondó gálát, döntőt rendeznek a TEMI Fővárosi Művelődési Házában, ahová
csaknem száz, a korábbi területi fordulókról, válogató versenyekről bejutott gyermek és felnőtt előadót várnak.
A konferencián előadás hangzott el többek között a népmese és a műmese szerepéről az ifjúság nevelésében, a népmesék társadalmi szerepéről és jelentőségéről, valamint a meseszó, énekszó gyerekekre gyakorolt hatásáról és a Mesemúzeum lehetséges válaszairól a 21. századi gyermekek szükségleteire. A rendezvényen bemutatkozott az ország 14 Népmesepontja is.
Az előadók között szerepelt többek között Halász Judit Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, énekes, Agócs Gergely néprajzkutató, a Hagyományok Háza tudományos munkatársa, Kiss László Radnóti-, Csokonai- és Bessenyei-díjas rendező, a Magyar Versmondók Egyesületének elnöke, Nemes-Jakab Éva múzeumpedagógus, a Mesemúzeum munkatársa és Tóth Gábor szociológus, néprajzkutató.
Borítókép: illusztráció: Mesemúzem