Családi dráma: útjukat kereső anyák, világgá szaladó lányok

Minden megváltozik Ráhel körül, hiszen ikertestvére elköltözik Izraelbe és minden kapcsolatot megszakít vele. Ez már önmagában is elegendő lenne egy krízishelyzethez, de ezen túl a fiatal nő kapcsolata nem jó anyjával és nagyanyjával. Szinte menekül otthonról. – Egy elvándorlás előtti állapotot mutat meg a történet – tudtuk meg Erdős Évától, a darab legfiatalabb női szereplőjétől. – Úgy dönt a karakterem, hogy elköltözik Amerikába. Ez napjainkban nagyon aktuális, hiszen sok fiatal költözik külföldre.

A váltás azért izgalmas, mert egy új közösségbe kerül a fiatal, zsidó lány. – Egy család, ami a huszadik század történetének színfalai között éli az életét – magyarázta az Anyanyelv című darab történetét Tóth Géza rendező. – És van egy 21. századi lány, az unoka, aki New Yorkba készül. Ahol, tudjuk pontosan, milyen komoly zsidó közösség van, nagyon érdekes, ahogy feldolgozza a darab a diaszpóra témáját.

A nagymama Lin, túlélte a háborút és a koncentrációs tábort is. – Izgalmas benne a holokauszt téma – emelte ki Tóth Géza. – A német társadalom komolyan szembenézett ezzel a tragédiával, ezért is hangsúlyos a történetben. A darabban elhangzik: „te mindig a holokausztra hivatkozol.” És Ráhel ezzel a pozitív diszkriminációt utasítja vissza. Azt mondja, hogy „engem mindig megkülönböztettek pozitívan azért mert zsidó vagyok és nekem elegem van ebből, meg akarom tudni a saját értékemet végre.”

Ezért megy külföldre, no meg azért is, mert nem tud szót érteni anyjával. – Amiért én kiválasztottam és úgy gondoltam, hogy ezt meg kell mutatni a nézőknek, az a humora – árulta el a darab rendezője, Tóth Géza. – Azért az nem titok, hogy a zsidó embereknek komoly humoruk van. Salzmann is egy csomó zsidó viccet beleírt a darabba és egyébként nagyon szövegközpontú.

S, hogy miként alakul a három nő drámája, szót tudnak-e érteni egymással az a darabból derül ki, amelyet október 11-én és 25-én mutatnak be a Kaposvári Egyetem Rippl-Rónai Művészeti Karának G1 mesterségtermében.