Fiatal géniusz tolmácsolja Bach zseniális művét

„Tökéletes példa a gondolkodó művészre” – írta a Die Welt a fiatal francia tehetségről, David Fray-ről, aki március 4-én a Zeneakadémián ül zongorához. Fray négyéves korában kezdett zongorázni, a kezdeteket pedig világszínvonalú versenyeken elért eredmények, rangos pódiumokon adott koncertek, tehetség-díjak és nívós elismerések, vezető zenekarokkal és karmesterekkel történő közös szereplések követték. A magyar közönség számára sem ismeretlen fiatalember dolgozott mát együtt Pierre Boulezzel, Paavo Jarvival, Kurt Masurral, s zenekari fellépései közt egyaránt megtalálhatóak a Londoni Filharmonikusok, a Royal Concertgebouw, a Bayerische Rundfunk, a Deutsche Sinfonie Orchester, az Ochestra de Paris, a Boston Symphony, a New York Philharmonic, vagy épp a Los Angeles Philharmonic.

David Fray számos díjjal és kitüntetéssel büszkélkedhet, köztük az elismert német Echo Klassik Díj az Év Hangszeres Zenészének és a Ruhr Piano Fesztivál Fiatal Tehetségek díja. 2008-ban a BBC Music Magazin az év felfedezettjének nevezte. 2008-ban az ARTE+7 dokumentumfilmet készített a fiatal zongoraművészről, melyet a neves francia filmrendező, Bruno Monsaingeon rendezett.

Fiatal kora ellenére Fray igazi Bach-specialistának számít. Márciusi koncertjén a Zeneakadémia nagytermében a mester egyik leghíresebb művét, a Goldberg-variációkat adja elő. E szerzeményét, a barokk muzsika esszenciáját Johann Sebastian Bach 1741–42-ben komponálta csembalóra, Johann Gottlieb Goldberg csembalóművésznek szánva a művet. Rejtélyek, máig érthetetlen zsenialitás övezi ezt az alkotást, amely a kultúrtörténet egyik megkerülhetetlen ékkövének tekinthető.

A zenetörténet egyik legnépszerűbb dallamsorával, a Goldberg-variációkkal még más művészeti területeken, sőt a populáris kultúrában is – azon belül is igen meglepő „helyeken” – találkozhatunk: Anna Enquist Ellenpont című regényében például a felnőtt gyermekét gyászoló anya fájdalma és Johann Sebastian Bach zenéje szorosan összefonódik, hiszen az édesanya a Goldberg-variációk hallgatásával próbálja feldolgozni a feldolgozhatatlant. Vörös István saját versciklust alkotott a zenemű címét s felépítésének logikáját megtartva. Érdekesség, hogy ez a Bach-mű például A bárányok hallgatnak című thrillerben és a Hannibal című, a kannibál pszichiáter-sorozatgyilkos történetét feldolgozó filmekben is felcsendül.

Vörös István: Goldberg-variációk

Ária

3 csiga mászik egy fűszálon,

a fű száraz, a csigák szállást keresnek,

Isten 3 alakja érint meg minket,

a tükörképünk, az árnyékunk és a valóság.

1

Egy csiga nézi magát

a tükörben. De nem látja,

mert rajta mászik.

(...)

Ária

A valóság, az árnyékunk és a tükörképünk

szállást kereső csigák, Isten 3 alakja

érint meg minket, mint a fű,

mint a nedves, a száraz és a sötét.

2019. március 4. (hétfő), 19.30 óra – Zeneakadémia Nagyterem

David Fray zongoraestje – „MVM Koncertek – A Zongora”

Bach: Goldberg-variációk

Borítókép: David Fray