Kerek születésnapot ünnepel a magyar koreográfuszseni

Február 5-én ötvenéves Juronics Tamás Kossuth- és Harangozó Gyula-díjas táncművész, koreográfus, érdemes művész.

Budapest, 2014. november 10. Juronics Tamás, a Szegedi Kortárs Balett mûvészeti vezetõje (j) Richard Strauss József-legenda címû mûvének próbáján a Mûvészetek Palotája Bartók Béla Nemzeti Hangversenytermében 2014. november 10-én. A Nemzeti Filharmonikusok és a Szegedi Kortárs Balett közös elõadását november 12-én mutatják be. Balról a József szerepét alakító Horváth M. Gergõ. MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

Forrás: MTI

Fotó: Szigetváry Zsolt

Juronics Tamás Tatán született 1969-ben. Az Állami Balett Intézet (2017-től Magyar Táncművészeti Egyetem) néptánc tagozatán végzett, mestere volt többek között Zórándy Mária, Janek József, Som Gizella és Perlusz Sándor. A diploma megszerzése után a neves koreográfus, balettigazgató Imre Zoltán meghívására az abban az időben megalakuló Szegedi Baletthez szerződött, ahol 1989-ben szólista lett. A társulat vezető táncosaként főszerepeket kapott többek közt Imre Zoltán, Krámer György, Lőrinc Katalin, Bernd Schindowski, Roberto Galvan darabjaiban.

1990-ben koreográfiai kísérletezésre és saját produkciók létrehozására az együttesen belül stúdiót alapított. Ugyanebben az évben készült első önálló koreográfiája, egy etűd Szükségi táncok címmel. 1991-ben jött létre első egész estés darabja, a teljes társulat számára készült Képzelet órája, amellyel komoly sikert aratott. Egy kritikus már ekkor azt írta róla:

„Juronics valódi tehetség, aki a folyamatos alkotómunka során feltehetően jelentős koreográfussá érik majd.”

Ettől kezdve első koreográfus asszisztensként dolgozott, mellette főszerepeket táncolt. 1993-ban, Imre Zoltán távozása után a Szegedi Kortárs Balett néven újjászervezett együttes művészeti vezetőjeként, vezető koreográfusaként elkezdte egy saját formanyelvvel, markáns arculattal rendelkező társulat létrehozását. A magyar koreográfusok közül szinte elsőként használta a kortárs tánc elemeit koreográfiáiban. A társulat repertoárján a modern táncszínházi darabok (Sárember, Szilánkok, Trallala, Tojáselmélet, Hajsza, Atlantisz) mellett helyet kaptak a zeneirodalom klasszikusainak műveire készült koreográfiák is.

Palman Kitti és Haller János, a Szegedi Kortárs Balett társulatának tagjai táncolnak Bartók Béla: A csodálatos mandarin című táncjátékának próbáján, amelyet Juronics Tamás rendezésében mutattak be.
MTI Fotó: Németh György

Újraértelmezésében nagy sikert aratott Bartók Csodálatos mandarinja (amelyből 2001-ben balettfilmet is rendezett, és a főszerepet ő maga táncolta), A fából faragott királyfi, Ravel Bolerója, Sztravinszkij Tűzmadara, Orff Carmina Buranája, Mozart Requiemje. Műveit, melyeknek szerves része a látványos színpadkép, az effektek, a világítás és a zene, a letisztult és egységes formavilág, valamint a dramaturgiai szerkezet átgondolt találkozása teszi katartikus élménnyé.

A közönség és a szakma köreiben is egyre nagyobb érdeklődéssel figyelt Szegedi Kortárs Balett, amely idővel magas technikai tudással rendelkező külföldi táncosokkal is bővült,

rövid idő leforgása alatt az ország meghatározó, nemzetközi szinten is elismert modern együttesévé vált.

A hazai sikerekkel párhuzamosan számtalan külföldi vendégszereplésen járt az együttes, felléptek többek között Izraelben, Irakban, Németországban, Hollandiában, Angliában és Belgiumban. Juronics vendégtanárként részt vett amszterdami és zürichi mesterkurzusokon, és több alkalommal tanított Olaszországban is.

Juronics Tamás rendező Jacques Offenbach Hoffmann meséi című operájának próbáján a szegedi Nagyszínházban 2014. április 9-én.
MTI Fotó: Kelemen Zoltán Gergely

Prózai rendezőként 2004-ben mutatkozott be, a kecskeméti Katona József Színházban Molnár Ferenc A vörös malom című darabját vitte színre nagy sikerrel, majd 2007-ben a Szegedi Nemzeti Színházban Gogol Háztűznézőjét, 2016-ban Carlo Gozzi Turandot című színművét rendezte meg a Radnóti Színházban. Színpadra állított musicaleket is: a Hairt 2007-ben a Katona József Színházban, 2012-ben pedig Szegeden a West Side Storyt. Az opera világa is vonzza, a Szegedi Nemzeti Színházban vitte színre Berlioztól a Faust elkárhozását, Offenbachtól a Hoffmann meséit, Verditől a Rigolettót és a Traviatát, ez utóbbiból 2010-ben operafilmet is készített.

Koreográfusi, rendezői munkája mellett 2007-2008-ban a Magyar Táncművészek Szövetségének elnöke, 2008-tól 2013-ig a Szegedi Nemzeti Színház művészeti igazgatója volt.

2014-ben megválasztották a Magyar Koreográfusok Társaságának elnökévé.

Horváth M. Gergő (b) és Szigyártó Szandra a Szegedi Kortárs Balett eARTH című produkciójának próbáján a Szegedi Nemzeti Színházban 2016. november 10-én. A Henryk Górecki lengyel zeneszerző IV. szimfóniájára, Juronics Tamás koreográfiájában készült darabot Enrico Morelli Menyegző című koreográfiájával együtt mutatták be.
MTI Fotó: Kelemen Zoltán Gergely

Művészetét számos rangos díjjal ismerték el: 1997-ben Harangozó Gyula-, 2001-ben Gundel Művészeti Díjat, 2005-ben érdemes művész címet, 2007-ben Imre Zoltán- és Prima-díjat, 2008-ban Szeged Kultúrájáért Díjat, valamint Eck Imre-díjat kapott. 2009-ben Kossuth-díjjal tüntették ki a kortárs magyar táncművészet nemzetközi hírnevének öregbítéséért, előadóművészi és koreográfusi tevékenysége elismeréseként.

2014-ben megkapta a Magyar Állami Operaház által alapított Seregi-díjat, valamint a szegedi színházi élet szakmai elismerését, a Dömötör-díjat. 2015-ben a Halhatatlanok Társulatának Örökös Tagja lett.

Borítókép: Juronics Tamás (j) a Müpa Bartók Béla Nemzeti Hangversenytermében, 2014. november 10-én.