energiatrendek

2019.03.08. 08:45

Még nem jött el a kőolaj alkonya

A kőolaj mint stratégiai energiahordozó az 1970-es évek óta nem veszített a jelentőségéből és rövid távon nem is fog. Megjósolhatatlan ugyanakkor, hogy a következő fél évszázadban miként fog változni a nyersanyagfelhasználás, hiszen, ha több milliárd tonnával csökkenne a világ kőolajigénye, az alapvetően átrendezné a gazdasági térképeket.

Bogár László közgazdász és Boros Imre közgazdász az ECHO TV Háttérkép című műsorának tematikus adásában beszélt a legnagyobb olajhatalmakról, a kőolaj stratégiai szerepéről, ugyanakkor kiderül az is, hogy az energiatrendeket figyelembe véve a következő évtizedekben lesz egy kulcsfontosságú tényező, ez pedig az elektromos autók terjedése.

Az 1970-es évek óta evidencia, hogy Oroszország és Szaúd-Arábia vezeti a legnagyobb kőolajtermelő országok listáját. 2017-ben meglepetésként hatott, hogy az Egyesült Államok fellépett a képzeletbeli dobogó harmadik fokára, sőt 2018-ban rövid ideig az USA termelte ki a legtöbb kőolajat.

A világ nagy olajtermelői közé Amerika nem igazán tudott eddig beférkőzni, hanem a világ legnagyobb kőolajfogyasztója volt, hiszen az autó, a motorizáció elterjedése eleve az Egyesült Államokkal azonosítható, elég, ha csak a Ford T-modellre, mint az első tömeggyártású autóra gondolunk

– közölte Bogár László.

Hozzátette: a kőolajat felhasználják az energiaszektorban is, de ami miatt igazán stratégiai jelentőségű az a motorizáció. Napjainkban 1,3 milliárd olyan jármű van, amit valamilyen kőolajszármazékkal táplálnak.

Bayer Zsolt műsorvezető azon felvetésére, hogy az Egyesült Államok miért tudott felkapaszkodni a világ nagy kőolajtermelői közé, Bogár László kifejtette, ez köszönhető annak, hogy az elmúlt évtizedben új technológiák is megjelentek a kitermelésben, ilyen például a repesztéses bányászat, aminek köszönhetően több mezőt lehetett kiaknázni.

Az igaz, hogy Oroszország, Szaúd-Arábia és az USA a világ legnagyobb kőolajkitermelő országa, de

a világ legnagyobb kőolajkészletével Venezuela rendelkezik.

Bogár László felhívta rá a figyelmet, annak ellenére, hogy Oroszország az egyik legnagyobb kitermelő, a készletei csupán a tizedét teszik ki annak, mint amennyivel Venezuela rendelkezik, ráadásul a dél-amerikai országban van a legkönnyebben kitermelhető kőolajkészlet is. Egy árnyoldal van, Venezuela olaja rendkívül testes, sűrű, tehát a feldolgozása bonyolultabb. Boros Imre szerint Venezuelában mélyítette a válságot az országvezetés szélsőbaloldali gondolkodásmódja.

Egy adat szerint ma a világon élő minden egyes ember naponta körülbelül két liter kőolajat emészt fel.

Bayer Zsolt hozzátette: ez azt jelenti, hogy a csaknem 8 milliárd ember naponta 16 milliárd liter kőolajat fogyaszt, ennek ellenére a kőolaj stratégiai árucikk és messze túlmutat önmagán a jelentősége. Úgy fogalmazott, a kőolajtermelő országok arra is használják, hogy egymást „körbeszivassák” vele.

Bogár László megjegyezte, az elektromos autók terjedése érzékelhetően negatívan befolyásolhatja majd az olaj globális keresletét. Hozzátette: ha több milliárd tonnával csökken a világ kőolajigénye, az alapvetően átrendezheti a viszonyokat. Az akkumulátor fő összetevője, a lítium néhány évtized múlva ugyanolyan megkerülhetetlen nyersanyag lehet, mint most a kőolaj.

Ez is döntő lesz, hogy létrejön-e valami vadonatúj újítás, ami hatalmi szempontból is átrendezheti a világot

– fűzte hozzá.

A teljes adás:

https://stream.echotv.hu/videos/2019/03/720/20190307_hatterkep.MP4

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!