Adóvita

2022.07.03. 07:00

Magyarország nélkül jogellenes lehet a globális minimumadó bevezetése

Az Európai Unió alapszerződésével ellentétes lehet, ha Magyarország nélkül, megerősített együttműködés keretében vezetik be a globális minimumadót, amely jelentős versenyhátrányt jelenthet a kontinensnek.

Bár az Európai Unió valóban bevezethetné Magyarország nélkül, megerősített együttműködés keretében a globális minimumadót, ezzel olyan veszélyes és kiszámíthatatlan terepre tévedne, hogy várhatóan nem vállalja be ezt a kockázatos lépést – írja a Világgazdaság.

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) javaslata eredetileg a digitális nagyvállalatok megadóztatását tűzte ki célul (1-es pillér), és csupán ezt követően kezdte el megfogalmazni a globális minimumadóval kapcsolatos lehetőségeket (2-es pillér). Mára az 1-es pillér projektje gyakorlatilag teljesen leállt, hiszen az Egyesült Államoknak és Kínának sem érdeke, ám könnyen előfordulhat, hogy a két nagyhatalom a 2-es pillérből is kihátrál. Ezzel pedig az Európai Unió jelentős versenyhátrányba kerülne, különösen Magyarország, amely az EU legalacsonyabb, 9 százalékos társaságiadó-kulcsát kínálja, ezt kellene felemelnie 15 százalékra.

Hosszas egyeztetések és a kedvezmények kiharcolása után a magyar kormány októberben ugyan visszavonta a vétóját, ám az elmúlt hetekben a háborúra hivatkozva ismét úgy döntött, a kontinens gazdasági válságának küszöbén nem kívánja bevezetni a pluszterhet. Varga Mihály pénzügyminiszter szerint a globális minimumadó adóemelést, a versenyképesség csökkenését és munkahelyek megszűnését jelentené Magyarországon, ezért a kormány a nemzetközi nyomás ellenére sem támogatja az erről szóló uniós irányelv elfogadását. Ekkor még Lengyelország is ezen az állásponton volt, ám feladta a vétóját, valószínűleg nem függetlenül attól a ténytől, hogy megállapodott az Európai Bizottsággal a helyreállítási alap forrásairól.

Az Európai Unió Tanácsában viszont így is elakadt az irányelv elfogadása, hiszen a magyar jóváhagyás nélkül nyilván nem történhet meg az adóügyi kérdésekben elengedhetetlen egyhangú döntéshozatal.

Ilyen esetben életbe léptethető az EU működéséről szóló szerződésben rögzített megerősített együttműködés, ami azt jelenti, hogy ha legalább kilenc tagország összefogna bizonyos szabályozási kérdésekben, akkor azokat elfogadhatják és alkalmazhatják az adott körben.

Ekkor a kimaradó tagállamoknak ugyan nem kell alkalmazniuk az irányelvet, de meg sem akadályozhatják az elfogadását.

Magyarország akkor kerülne a legnagyobb versenyhátrányba, ha egyedüliként maradna ki a szabályozásból, amelynek lényege az, hogy a minimumadóban érintett multinacionális cégcsoportokat az anyavállalatuk országában adóztassák meg jobban, ha a leányvállalatok alul vannak adóztatva. Czoboly Gergely, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda adószakértője példaként említette: ha egy német autóipari vállalkozás leányvállalata kevesebb adót fizet Magyarországon az alacsony társaságiadó-kulcs és a kapott fejlesztési kedvezmények miatt, mint a 15 százalékos minimumadó, akkor a különbözetet nem a magyar cégnek, hanem a német anyavállalatnak a külföldi költségvetésbe kellene befizetnie. Multinacionális cégcsoportoknál ez csak formaság, hiszen a teljes cégcsoportra vonatkozik a magasabb adóztatás, jogilag viszont kifejezetten nagy a különbség, mert belföldi társaságok esetén elegendő a belső adószabály módosítása.

Magyarország megtámadhatja az eljárást arra hivatkozva, hogy a globális minimumadóval bevezetett megerősített együttműködés hátrányosan befolyásolja a belső piacot, negatív megkülönböztetést jelent a tagállamok közötti kereskedelemben, és torzítja a versenyt

– jelentette ki a VG-nek Czoboly Gergely. Az adószakértő úgy véli, az EU joggal szeretné teljes egyetértésben bevezetni a globális minimumadót, hiszen az alapszerződések jelentenek némi korlátot az egyoldalúan létrehozott adóelkerülési szabályokkal kapcsolatban.

Az Európai Bíróság már korábban is hozott ítéletet, amely kimondta, hogy a tagállamok nem rögzíthetnek olyan előírásokat, amelyek ellentétesek a letelepedési szabadsággal.

Márpedig a globális minimumadónál nem kizárólag a teljesen mesterségesen létrehozott cégeket érintik a szabályok, hanem mindenkit, beleértve a több ezer embert foglalkoztató autógyárakat is, így a bevezetése könnyen EU-jog-ellenes lenne, a hosszan tartó pereskedés pedig nyilvánvalóan nem érdeke az Európai Bizottságnak.

Borítókép: Illusztrációfotó / Világgazdaság / Móricz-Sabján Simon 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!