ásatás

2017.11.15. 13:15

Árpád-kori épületmaradványok kerültek elő az egri várból

Az előkerült leletek és a fennmaradt levéltári dokumentumok lehetővé teszik az egri vár korábban lerombolt, évezredes történelmű épületeinek hiteles megismerését – mondta Buzás Gergely a helyszíni bejárással egybekötött szerdai sajtótájékoztatón.

Nem csupán a műemléki épületegyüttes jelentőségéhez méltó helyreállítását készítették elő, de fontos tudományos eredményekkel is szolgáltak az egri vár területén az elmúlt két évben, a Modern Városok Programja keretében elvégzett próba- és megelőző feltárások, amelyek során Árpád-kori épületmaradványok is előkerültek.

Buzás Gergely közölte az egri vár a leghosszabb ideje régészeti kutatás alatt álló helyszínek egyike Magyarországon, az elvégzett munka mintegy 100 millió forintba került.

Az erődítmény múltjának feltárását még Ipolyi Arnold kezdte el 1865-ben, ám ennek ellenére az épületegyüttesnek máig vannak feltáratlan részei, melyek története csupán feltevéseken alapul – tette hozzá. Kiemelte: a Modern Városok Programja keretében 2016-ban és idén elvégzett ásatások számos ilyen területet érintettek, több hipotézist tisztáztak, köztük ezek legjelentősebbjeként a vár Árpád-kori „előéletét” is.

Így egyebek mellett előkerültek – az államalapítás korában kialakított királyi udvarház és kápolna mellett – a 11. században épült első püspöki rezidencia maradványai, majd az ennek helyére épült kápolna és a mellette létrehozott püspöki palota, valamint káptalani kolostor falai – tájékoztatott.

Ugyancsak a Dobó István Vármúzeum által elvégzett feltárássorozat hozott felszínre jelentős és jó állapotú falmaradványokat, melyek a provizori és a gótikus püspöki palotához, továbbá a középkori káptalani épületekhez köthetők – mondta. Emellett a több tucatnyi szakember bevonásával megvalósult kutatás során sok ezer régészeti lelet is előkerült a 12-18. század közötti időszakból. Köztük román kori márványdomborművek, gótikus és reneszánsz építészeti elemek, reneszánsz és barokk kályhacsempék, kerámia- és üvegedények, fém- és faragott csonttárgyak, pénzérmék – sorolta.

Buzás Gergely kijelentette: mindezek a fennmaradt levéltári dokumentumokkal együtt lehetővé teszik az egri vár korábban lerombolt, évezredes történelmű épületeinek hiteles megismerését. Habis László, a város polgármestere az eseményen hangsúlyozta: a vár állagmegóvására és rekonstrukciójára a Nemzeti Vár- és Kastély Program, valamint a Modern Városok Programja forrásaiból több mint 6 milliárd forintot fordíthat a hevesi megyeszékhely.

A beruházás egyik célja a nemzeti emlékhely jelentőségéhez méltó megőrzése és helyreállítása, míg a másik a turisztikai attrakciófejlesztés. Utóbbi révén a leglátogatottabb vidéki múzeumként számon tartott egri vár európai jelentőségű idegenforgalmi vonzerővé válhat – tette hozzá.

A heol.hu portál videót is készített az ásatás helyszínén:

Borítókép: heol.hu

Ezek is érdekelhetik