Elszakított területek

2018.10.25. 18:39

Máig kérdés, hogy mit kezdjünk Trianonnal

Raffay Ernő szerint három lehetőség van a magyarok előtt. Van olyan opció is, amely szerint felmorzsolnak bennünket.

A lévai Reviczky Ház látta vendégül – a korábbi országgyűlési képviselőt és államtitkárt – Raffay Ernő történészt szerdán. Az előadásról a Ma7.sk közölt tudósítást.

Az 1948-as születésű történettudós –, aki katonatiszt nagyapja révén már kisgyermekkorában megismerkedett a békeparancs témájával – majdnem kétórás előadásában, a Magyar Királyságot ábrázoló térképet is segítségül hívva, elsősorban Trianon okairól és következményeiről értekezett.

A kiváltó okok taglalásához az 1867-es kiegyezésig nyúlt vissza, felelevenítve a boldog békeidőben kezdődő politikai szervezkedéseket, így a két jelentős katonai tömb megalakulását.

A központi hatalmak és az antant összecsapása a párizsi Versailles Nagy-Trianon palotájában zárult le – időlegesen.

Raffay ismertette a békekonferencia elnökének, Georges Clemenceau-nak az – Európa új arculatára vonatkozó – elképzeléseit, amelyek szerint egyrészt a legyőzött Németországgal kell olyan békét kötni, hogy az soha többé ne lehessen nagyhatalom (a hadseregük leszerelése, valamint a Saar- és a Ruhr-vidék megszállása és/vagy elcsatolása), másrészt hogy soha többé ne tudjon nagyhatalmi szövetségesre szert tenni. Itt jött képbe az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlasztása.

Miközben a franciául anyanyelvi szinten beszélő Edvard Beneš és a 157 fős román küldöttség erőteljes lobbitevékenységet folytatott Párizsban, aközben Magyarországon zajlott az őszirózsás forradalom, majd a bolsevikok hatalomátvételével megalakult a rövid életű Tanácsköztársaság.

A – Gömbös Gyulát is felmenői között tudó – történész Karel Kramář és Tomáš Garrigue Masaryk magyarra is lefordított emlékirataiból szemezgetve beszélt a csehszlovák, a román és a szerb területrendezési koncepciókról.

Elmondása alapján a Csehszlovákia és a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság között létrehozandó korridoron kívül egyebek mellett felmerült Budapest Szlovákiához való csatolása is.

Szó esett továbbá a területi revízió álláspontjairól, az 1938-as müncheni egyezményről, a bécsi döntésekről és Kárpátalja visszatéréséről is. Akárhogy is, Drasche-Lázár Alfréd és Benárd Ágoston aláírása rákerült a trianoni szerződésre, a Magyar Királyság így területének 72,1 százalékát veszítette el. Ezt a tényt a második világháborút követő párizsi békeszerződés megerősítette.

„Három lehetőség van a magyarok előtt. Az egyik, hogy elfogadjuk Trianont; ebben az esetben felmorzsolnak bennünket. A második lehetőség szerint, ahol lehet, a magyar többségű területeknek területi autonómiát vívunk ki. A harmadik lehetőség a területi revízió nagyhatalmi támogatással”

– foglalta össze zárszóként az elszakított területek magyarságának történetével is foglalkozó történész a jövendő lehetőségeit.

 

Borítókép:

Raffay Ernő történész előadása a felvidéki Léván a Reviczky Házban 2018. október 24-én.

Fotó: Kasznán Zoltán / ma7.sk

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!