elfogadhatatlan

2018.12.17. 12:59

Egyre több ország utasítja el az ENSZ globális migrációs csomagját

A szerdai szavazáson várhatóan legalább tizenhárom ország utasítja majd el a dokumentumot, a visegrádi országok mellett Bulgária, Lettország, Ausztria, valamint az Egyesült Államok, Izrael, Ausztrália, Dominika és Brazília is.

Egyre több ország jelezte fenntartásait az ENSZ globális migrációs csomagjával kapcsolatban, így az azt elutasítók köre növekedhet – mondta a külgazdasági és külügyminiszter hétfői országgyűlési bizottsági meghallgatásán, Budapesten.

Szijjártó Péter a külügyi bizottság előtt úgy fogalmazott, minél többen olvassák el a globális migrációs csomagot, minél többen veszik komolyan, annál többen mondanak rá nemet.

A szerdai szavazáson várhatóan legalább tizenhárom ország elutasítja majd a dokumentumot, a visegrádi országok mellett Bulgária, Lettország, Ausztria, valamint az Egyesült Államok, Izrael, Ausztrália, Dominika és Brazília is – mondta.

Magyarország a paktum „kistestvérére”, a globális menekültügyi csomagra is nemet mond – hangsúlyozta Szijjártó Péter, hozzátéve, a csomag „hátsó kiskapukat nyitna” a migránsok Európába érkezése előtt.

A kárpátaljai magyarokért történő kiállással kapcsolatban a miniszter leszögezte: „nincs az a nemzetközi nyomásgyakorlás, nincs az a geopolitikai érdek, amelynek oltárán feláldoznánk a határon túli magyar nemzeti közösségeket”.

Azt mondta, a nyugati szövetségesek „elképesztő nyomást” gyakorolnak ezen álláspont feladása érdekében, azért, hogy Magyarország szüntesse meg a NATO-ban az Ukrajna integrációs folyamata elleni vétóját. Ezt azonban Magyarország addig tartja fenn, amíg meg nem szűnik Ukrajnában a magyarellenes kormányzati politika – szögezte le, megjegyezve: a jelenlegi ukrán kormányzattól ez nem várható.

Kijelentette: „engem nem érdekel, hogy az oroszok mit gondolnak erről a kérdésről”.

A szomszédos országok magyar közösségeinek gazdasági megerősítéséről elmondta: ezen közösségek erőforrásai lehetnek az együttműködésnek az adott országgal, de nemzetpolitikai erőforrások is. Ezen területek magyarjai eddig több mint 60 milliárd forintos gazdaságfejlesztési támogatást kaptak, a legnagyobb összeg, 38 milliárd forint a Vajdaságba érkezett – tette hozzá Szijjártó Péter.

A nemzetpolitikáról úgy szólt: vállalja azt a vitatott döntését, hogy a környező országokban a vitás kérdéseken túl együttműködésre kell törekedni, hogy azok bizalmat adjanak a konfliktusok rendezéséhez. Szerinte ennek vannak már eredményei.

A miniszter szólt arról is, hogy idén várhatóan ismét megdől a magyar gazdaság kiviteli rekordja, öt százalékkal haladhatja meg a tavalyi, több mint 100 milliárd eurós összeget. A magyarországi beruházások is rekordot érnek el, meghaladva a 4 milliárd eurót, és jelentős mértékben emelkedtek a technológiaintenzív befektetések.

A magyar gazdaság dimenzióváltásban van, egyre magasabb hozzáadott értékű beruházások érkeznek az országba. Ennek is köszönhető, hogy tavaly már többen tértek haza Magyarországra, mint ahányan külföldre mentek dolgozni, amit a külképviseletek állásbörzéi is segítenek – közölte Szijjártó Péter.

Megállapodás született a 2019-ben szállítandó gáz mennyiségéről és áráról a Gazprommal, és a 2020-as szállításokkal kapcsolatos egyeztetésről is megállapodtak – tért át az energetika ügyére a miniszter.

„Bebizonyosodott, hogy Közép-Európában az energiabiztonság kérdése mindig is forró krumpli lesz” – hangsúlyozta, hozzátéve: minden vasat a tűzben kell tartani, hogy fennmaradjon az ország energiabiztonsága.

„Mindenkivel tárgyalnunk kell, és itt sem szabad elfogadni olyan nyomásgyakorlást, amely bármilyen forrás kizárására irányulna” – mondta, hozzátéve: nem Magyarországon múlik, hogy a diverzifikációs források megvalósulhatnak-e.

„Ami jelenleg a közép-európai energiapolitikában zajlik, az a közép-európai térség komplett hülyének nézése” – fogalmazott.

Nyugat-Európa legnagyobb energiavállalatai a „az ördög megtestesítőjének kikiáltott” Gazprommal közösen az elmúlt évtizedek legnagyobb európai energetikai beruházásának keretében egy Ukrajnát elkerülő, Oroszországból Nyugat-Európába tartó gázvezetéket építenek euró milliárdokból – mutatott rá.

A korábban megvétózott Déli Áramlattól ezen beruházás szerinte csupán abban különbözik, hogy annak építésébe kis közép-európai vállalatok szálltak volna be, míg ezt a legnagyobb nyugat-európai cégek építik.

„Ezek után minket kiáltanak ki az oroszok kémeinek” – fogalmazott, és kijelentette: inkorrektség tapasztalható a nemzetközi közéletben Oroszország megítélésében. Az hallható, hogy soha ilyen rossz kapcsolat az oroszokkal nem volt.

Beszámolt az ország „keleti és nyugati sikereiről is”: Kína első nemzetközi import expóján Magyarország a három díszvendég egyike volt, míg Nyugaton a keresztény közösségeket védő politika miatt övezi elismerés Magyarországot.

„Egyértelmű elismerés övezi NATO-tevékenységünket is” – fogalmazott -, Koszovóba hatvan további katonát küld Magyarország a jelenlegi 390 mellé, Afganisztánba pedig újabb negyvenet.

Ahogy elmondta, az Egyesült Államok az unión kívüli első számú exportpiaca Magyarországnak. Szerinte Donald Trump elnökkel szemben mesterséges hisztériakeltés zajlik Nyugat-Európában, amelyben Magyarország sosem vett részt, mindig kiegyensúlyozott álláspontra törekedett.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!