Jan Palach után egy magyar férfi is felgyújtotta magát 1969-ben

1969. január 16-án a cseh egyetemista a prágai tavasz eltiprása elleni tiltakozásul lobbantotta lángra a saját testét a Vencel téren – néhány nappal később követője is akadt Bauer Sándor személyében.

Budapest, 2013. május 25. Egy megemlékezõ virágot helyez el a hõsök napjához kapcsolódó megemlékezésen az 1969. január 20-án a Nemzeti Múzeum kertjében önmagát felgyújtó Bauer Sándor bronz mellszobránál 2013. május 25-én. Hargitai Ottó alkotását tavaly állították fel a Józsefvárosban. MTI Fotó: Bruzák Noémi

Jan Palach drámai tette annak idején hatalmas visszhangot váltott ki a szabad világban, a Szovjetunió uralta keleti tömb országaiban viszont igyekeztek agyonhallgatni Palach kétségbeesetten elszánt tettét – idézi fel a történteket a Ma7, majd hozzáteszik: magyar érintettsége is van e tragikus történelmi pillanatnak. Az elkeseredésnek egy magyar fiatalember, Bauer Sándor a Múzeumkertben ugyanezzel a tettel adott hangot négy nappal később.

A magyar fiatalemberről a Ma7 azt írja:

az 1956-os szabadságharc napjaiban négyéves gyerekként élte át, amikor Zuglóban a Kacsóh Pongrác úti lakásukat egy szovjet páncélos szétlőtte.

Egy későbbi meghatározó csalódás is érte: hiába volt kitűnő tanuló, amikor a szegedi erdészeti szakközépiskolába felvételizett, kiváló tanulmányi eredménye ellenére mégsem őt, hanem egy párttitkár fiát vették fel – ismerteti az eseményeket a cikk.

A rendkívül olvasott, történelem iránt érdeklődő fiatalember az AFIT Autójavító Vállalatnál ipari tanulóként dolgozott. A család Üllői úti házának pincéjében ifjúsági klubot szervezett, ahol a barátai előtt rendkívül merészen és kritikusan nyilatkozott a kádári diktatúráról, szenvedélyesen harcolt a zsarnokság ellen.

Jan Palach tettének híre nagyon megrázta az ekkor még csak 17 éves fiatalembert, és úgy döntött, hogy követője lesz a cseh diáknak. 1969. január 20-án, miután megírta végrendeletét és ismerőseinek szánt búcsúlevelét, villamosra szállt, és a Kálvin-térre ment. Délután egy óra körül a Nemzeti Múzeum kertjében elővette a táskájában rejtegetett benzines palackot, amivel először lelocsolta, majd meggyújtotta magát – foglalja össze a tragikus történetet az írás, és kiemeli a legmegrázóbb mozzanatot is:

miközben Bauer teste lángra kapott, két kisebb nemzetiszínű zászlót lobogtatott a kezében.

Bauer Sándor három nappal később, 1969. január 23-án – miután a diktatúra rendőrsége kórházi ágyán előzetes letartóztatásba helyezte -, meghalt.

A teljes cikk a Ma7 oldalán olvasható.

Borítókép: Egy megemlékező virágot helyez el a hősök napjához kapcsolódó megemlékezésen az 1969. január 20-án a Nemzeti Múzeum kertjében önmagát felgyújtó Bauer Sándor bronz mellszobránál 2013. május 25-én.

MTI Fotó: Bruzák Noémi