visszavont menedékjog

2019.04.11. 12:06

Már vádat is emeltek a WikiLeaks alapítója ellen

Julian Assange-t csütörtökön vették őrizetbe. Az Egyesült Államok és egy brit bíróság is vádat emelt ellene.

Őrizetbe vette a Scotland Yard csütörtökön Julian Assange-t, a WikiLeaks kiszivárogtató portál alapítóját, aki hét évig Ecuador londoni nagykövetségén élt.

A londoni rendőrség bejelentése szerint a rendőri egységeket Ecuador nagykövete személyesen hívta be a diplomáciai képviselet épületébe, miután az ecuadori kormány visszavonta az Assange-nak korában megadott diplomáciai menedékjogot.

A Scotland Yard közleménye szerint a WikiLeaks 47 éves alapítóját egy londoni rendőrőrsre szállították, és Assange megjelent a londoni Westminster kerület magisztrátusi bírósága előtt.

E bírói testület 2012. június 29-én adott ki letartóztatási parancsot Assange ellen, miután az ausztrál állampolgárságú WikiLeaks-alapító nem jelent meg a bíróság által megszabott tárgyalási időpontban.

Lenín Moreno ecuadori elnök a Twitteren jelentette be, hogy Ecuador visszavonta Assange diplomáciai menedékjogát.

Az államfő azzal indokolta a döntést, hogy a WikiLeaks internetes kiszivárogtató portál alapítója „többször megsértette a nemzetközi egyezményeket és a mindennapi élet szabályait”. Mint mondta, bizonyítékok vannak arra, hogy Assange a legutóbbi időkig kapcsolatban állt a WikiLeaksszel és beavatkozott más országok belügyeibe, a legutóbbi, januári esetben vatikáni dokumentumokat szivárogtatott ki.

Moreno hozzátette: Ecuador szuverén döntéséről van szó, és Quito biztosítékot kapott Nagy-Britanniától arra, hogy nem adják ki Assange-t olyan országnak, ahol halálbüntetés fenyegetné.

José Valencia külügyminiszter időközben bejelentette, hogy Assange 2017-ben szerzett ecuadori állampolgárságát felfüggesztik, mivel a tárcavető szerint szabálytalanul kapta meg. Az AP amerikai hírügynökség ugyanakkor azt írta, hogy Assange-t megfosztották ecuadori állampolgárságától.

A külügyminiszterrel közös quitói sajtótájékoztatón María Paula Romo belügyminiszter arról beszélt, hogy Assange és a WikiLeaks Ecuador belügyeibe avatkozott be.

Romo állítása szerint a WikiLeaks részt vett egy összeesküvésben, amely az ecuadori vezetés destabilizálását szolgálta, a dél-amerikai országban élő két orosz hacker és feltehetően a venezuelai kormány támogatásával.

Assange azért menekült hét évvel ezelőtt Ecuador londoni nagykövetségére, mert attól tartott, hogy Nagy-Britannia kiadja őt Svédországnak, ahol szexuális erőszakkal vádolják, a svéd hatóságok pedig kiadhatják az Egyesült Államoknak, ahol titkos amerikai diplomáciai iratok tömeges kiszivárogtatása miatt szintén bírósági eljárás indulhat ellene.

Az Assange-t szexuális erőszakkal vádoló svéd nők egyike új eljárást követelt. Elisabeth Massi Fritz ügyvédnő – névtelenségbe burkolózó ügyfele nevében – kijelentette: azon fog fáradozni, hogy az ügyészség ismét felvegye az Assange ellen nemi erőszak gyanúja miatt évekkel ezelőtt beszüntetett nyomozást. Időközben a svéd ügyészség is közölte: erre vonatkozó beadvány érkezett hozzájuk.

Edward Snowden, az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) lehallgatási programját leleplező, Oroszországba menekült amerikai informatikus „a sajtószabadság sötét pillanatának” nevezte a Twitteren, hogy őrizetbe vették Assange-t.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kifejezte reményét, hogy a hatóságok maradéktalanul tiszteletben fogják tartani Assange jogait az ellene folytatott eljárás során.

„A ”demokrácia„ keze a szabadság torkát szorongatja” – írta Facebook-bejegyzésében Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője.

Az amerikai igazságügyi minisztérium pedig közölte: az Egyesült Államokban kormányzati számítógépes rendszerek feltörése érdekében elkövetett összeesküvés miatt vádat emeltek Assange ellen.

A tárca közlése szerint a 47 éves férfi őrizetbe vétele amerikai kérésre, az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság között érvényben lévő kiadatási egyezmény értelmében történt.

Washington az Egyesült Államok történetének egyik legnagyobb számítógépes támadásával vádolta meg a WikiLeaks portál alapítóját, aki 2010-ben az amerikai kormányzati számítógéprendszerről több százezer titkosított információt – köztük az afganisztáni és az iraki háborúval kapcsolatos dokumentumokat – lopott el és szivárogtatott ki. Ebben az amerikai hadsereg volt hírszerzési elemzőjével, Chelsea Manninggel működött együtt.

Az igazságügyi minisztérium szerint Manningnek – hírszerzési elemzőként – hozzáférése volt a számítógépes rendszerhez, letöltötte a titkosított információkat, és továbbította a WikiLeakshez. Assange – állapította meg a tárca – nemcsak fogadta az információkat, hanem „aktívan bátorította Manninget további információk küldésére”. Ennek alátámasztására közleményében a minisztérium idézett is egy üzenetváltást Assange és Manning között. Ebben Manning közli a WikiLeaks működtetőjével, hogy a letöltött dokumentumokkal a maga részéről befejezte az adatlopást, mire Assange azzal válaszolt, hogy tapasztalatai szerint „a kíváncsi szem soha nem lakik jól”.

Ha bűnösnek találják, Julian Assange öt évig terjedő börtönbüntetésre számíthat. Az előző amerikai elnök, Barack Obama kormányzata nem indított eljárást a WikiLeaks ellen, mert megítélése szerint a kiszivárogtató portál tevékenysége újságírói munka volt. A sajtó- és szólásszabadságot pedig az amerikai alkotmány első kiegészítése védelmezi.

Borítókép: Julian Assange Ecuador londoni nagykövetségén 2017. május 19-én

Címkék#Wikileaks
Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!