Ítélet

2020.03.03. 12:13

Uniós bíróság: a magyar ágazati különadók nem sértik az uniós jogot

A távközlési, valamint a kiskereskedelmi ágazatban tevékenykedő vállalkozások árbevételére Magyarországon kivetett különadók összeegyeztethetők az uniós joggal – állapította meg kedden kiadott ítéletében az Európai Unió luxembourgi székhelyű bírósága.

Az ügy háttere, hogy a Vodafone és a Tesco pert indított a magyar állammal szemben az ágazati különadóban fennálló adókötelezettségének eltörlése érdekében. A magyar bíróság előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezett az Európai Unió Bírósága előtt, kérve a különadó összeegyeztethetőségének vizsgálatát az uniós állami támogatási szabályokkal és a letelepedés szabadságával.

Az Európai Unió Bírósága keddi ítéleteiben elismerte a magyar kormány által képviselt méltányos teherviselés elvét. A Vodafone és a Tesco ügyében is azt állapította meg, hogy a 2010-2012 közötti, a bolti kiskereskedelmet és a távközlési tevékenységet terhelő, árbevétel alapú, sávosan progresszív ágazati különadó nem volt ellentétes az uniós szabályokkal.

A keddi ítéletek megállapították, hogy a nagyvállalatok a jövőben nem emelhetnek kifogást azzal szemben, hogy arányosan több adót fizessenek, mint a jelentősen kisebb gazdasági potenciállal rendelkező kisvállalkozások

- közölte a Pénzügyminisztérium (PM) a bírósági döntésre reagálva.

A kormány és a pereket indító nagyvállalatok, illetve a pártjukat fogó Európai Bizottság álláspontja között a lényegi különbség az volt, hogy a kormány szerint a nagyobb teherbíró képességgel rendelkező és piaci erőfölényben lévő cégeknek nagyobb részt kell vállalniuk a közös teherviselésből – hangsúlyozta a PM.

Ezzel szemben a multicégek a bizottság segítségét kérték, szerintük ugyanis teherviselő-képességük és versenypozíciójuk semmiben nem tér el a piacon működő kis- és közepes vállalkozásokétól, így az adóterhük sem lehet magasabb az általánoshoz képest – írták.

A luxemburgi bíróság szerint a különadó nem okozott hátrányos megkülönböztetést az adóalanyok között azáltal, hogy az eltérő ténybeli helyzetben lévő jogalanyt eltérő módon ítélte meg. Ennélfogva összhangban volt a letelepedés szabadságának elvével, nem hozta hátrányba a külföldi tulajdonosi hátterű cégeket. Továbbá nem állapította meg a bíróság, hogy az adó sértené az unió állami támogatási szabályait. Mindezek mellett az Európai Bíróság azt is rögzítette, hogy az ágazati különadó nem ütközik az áfairányelvbe sem, mert nem hasonlít semmiben a közös hozzáadott-érték adóhoz – áll a pénzügyi tárca közleményében.

Jogszerű volt a Google megadóztatása is

Az Európai Unió Bíróságának keddi ítélete alapján a Google sem kerülhette volna meg az adófizetési kötelezettségét a magyar reklámadóban, a bíróság ugyanis kimondta, hogy a reklámadó bejelentkezési szabályai nem ellentétesek a szolgáltatásnyújtás szabadságának uniós elvével; ugyanakkor a bejelentkezés megszegése miatti szankciók kiszabási módja uniós jogsértéshez vezet – közölte a Pénzügyminisztérium (PM).

Az ügy előzménye, hogy a Google tagadta, hogy reklámokat tenne közzé az interneten, és ezért álláspontja szerint neki nem kellett reklámadóalanyként bejelentkeznie az adóhatósághoz. Az adóhivatal a cég mulasztásáért összesen egymilliárd forint bírságot szabott ki.

A bíróság keddi döntésével kimondta, hogy a reklámadóban előírt és a Google-re vonatkozó külön bejelentkezési kötelezettség összhangban van az uniós joggal. Az sem jogsértő, hogy az adóhatóság mulasztási bírsággal szankcionálhatja a kötelezettség megszegését.

A bíróság csak a bírságolásnak azt a módját tartotta kifogásolhatónak, hogy az adóhatóság naponta emelkedő összegben állapíthatja meg a bírság összegét, valamint azt, hogy bejelentkezés esetén csak lehetősége és nem kötelezettsége a korábban kiszabott bírság elengedése.

A PM hangsúlyozta: a bíróság keddi ítélete is megerősíti, hogy a Google alanya a reklámadónak, be kellett volna jelentkeznie a reklámadó hatálya alá és reklámadót kellett volna fizetnie. A reklámadó bejelentkezési kötelezettséget előíró szabályai kapcsán nem állapítható meg olyan eltérő bánásmód, amely alkalmas arra, hogy a szolgáltatásnyújtás szabadsága korlátozásának minősüljön.

A Bíróság ítélete összhangban áll a Vodafone és a Tesco ügyekben szintén kedden hozott döntéssel, ugyanis mindegyik ítélet az igazságos és méltányos közteherviselés szellemében született. A Vodafone és a Tesco esetében egy arányosabb és egy nagyobb adóterhet eredményező szabályozás nyert igazolást. A Google-ügyben született ítélet a közös teherviselés rendszerébe vonja a Magyarországon adóköteles tevékenységet tényleges letelepedés hiányában végző multinacionális cégeket – emelte ki közleményében a pénzügyi tárca.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!