Járvány

2020.04.07. 21:57

Tőzsdespekulációra használhatja fel a vírusjárványt Soros György

Gazdasági hatásai is lettek annak, hogy hétfőn kiderül Boris Johnson brit miniszterelnököt kórházba kellett szállítani a koronavírusos megbetegedése miatt, hiszen ezért a font veszíteni kezdett értékéből. A jelenlegi bizonytalan gazdasági és devizaárfolyami kilátások miatt azonban egyre több ország lehet olyan tőzsdespekulánsok célpontja, mint Soros György. Matteo Salvini egy hónappal ezelőtt figyelmeztetett a shortolásra, azonban a veszély nem múlt el.

Bár néhány napja Facebook-oldalán jelentette be a koronavírussal megfertőződött Boris Johnson, brit miniszterelnök, hogy jobban érzi magát, tegnap mégis kórházba kellett szállítani – írja a V4NA hírügynökség. Az elsődleges hírek arról szóltak, hogy a konzervatív politikust lélegeztetőgépre kellett kapcsolni, azonban kiderült, hogy az intenzív kezelés előkészítése során oxigént kapott, de továbbra sincs szüksége lélegeztetésre. A brit kormányt jelenleg Dominic Raab külügyminiszter vezeti.

A miniszterelnök kórházba kerülésének gazdasági hatásai is lettek, ugyanis a brit font gyengülni kezdett. Az éjszaka folyamán stabilizálódott az árfolyam, a szakértők szerint azonban a deviza érzékenyen reagál majd a jövőbeni bejelentésekre.

A koronavírus-járvány miatt kialakult gazdasági nehézségek és devizaárfolyam-változások tökéletes támadási felületet nyújthatnak a tőzsdespekulánsoknak, főleg Soros Györgynek, aki shortolásnak köszönheti vagyonát.

Nagy-Britanniának különösen oda kell figyelnie a tőzsdespekuláns machinációira, hiszen egyszer már sikert bedöntenie a brit fontot – teszi hozzá a V4NA.

A hírhedt Fekete Szerda

Fekete Szerdaként emleget ik 1992. szeptember 16-át, amikor Soros György bedöntötte a brit fontot. A spekuláció, amivel a milliárdos világszerte hírhedtté vált, több mint 30 milliárd euróba került a brit adófizetőknek, Soros pedig 900 millió eurónyi pénzt keresett rajta. Nem sokkal a támadás előtt az Egyesült Királyság csatlakozott az európai árfolyam-mechanizmushoz, azonban miután Soros akciója sikeres volt, kénytelenek voltak kilépni a kezdeményezésből.

A Fekete Szerda előtt Soros és befektetési alapja hatalmas short pozíciót – tulajdonképpen az árfolyam zuhanására való spekulálás – foglalt el a fonttal szemben. A brit kormányzat eközben elkezdte felélni devizatartalékait, hogy fontvásárlással a megfelelő szinten tartsa az árfolyamot, ám a zuhanást ezzel sem tudták megállítani.

Sorosnak alapján keresztül szeptember 15-én elkezdte a piacra önteni a fontot, amit a szeptember 16-i kereskedési nap kezdetén a Bank of England megpróbált ugyan felvásárolni, de nem tudtak lépést tartani a spekuláns alapjával. A Fekete Szerda reggelére Soros 10 milliárd dollár értékű fontot adott el.

Az akkor már miniszterelnök John Major végül elfogadta, hogy fontvásárlással nem tudják megállítani a zuhanást és az alapkamat 10 százalékról 12-re emeléséről döntött, de ez csak Soros malmára hajtotta a vizet. A piac ezt gyengeségnek fogta fel és folytatta a font eladását.

A V4NA szerint Soros György egyértelműen egy üzletember, hiába próbálja magát filantrópként beállítani. A Financial Time 2018-ban az év emberének választotta a milliárdost és megjegyezték, hogy ő az az ember, aki saját külpolitikával rendelkezik.

Az amerikai CBS televíziós csatorna 60 minutes című műsorában bevallja, hogy őt csak a pénz érdekli.

„Azért vagyok ott, hogy pénzt keressek. Nem foglalkozhatok és nem is foglalkozom a társadalmi következményekkel”

– fogalmazott Soros.

Ugyanebben az interjúban azt is elárulja, hogy a szerinte a személyisége 14 évesen alakult ki, amikor végignézte, ahogy a nácik elszállítják és kisemmizik a zsidókat Budapesten. Soros azt is elismeri, hogy segített a zsidó emberek tulajdonának elkobzásában.

„Egyáltalán nem volt nehéz. Lehet gyerekként nem látod az összefüggéseket, de nem okozott problémát. Lehettem volna a másik oldalon is, de nem éreztem azt, hogy nem kellene ott lennem. Ha nem én csináltam volna, akkor elvette volna más. Nekem nem volt szerepem a tulajdonuk elvételében, így nem is éreztem bűntudatot”– mondta.

A tőzsdespekuláns tevékenységére már többen felhívták a figyelmet, köztük Matteo Salvini volt olasz belügyminiszter is.

Március elején hatalmas zuhanásokat lehetett megfigyelni a világ tőzsdéin. Március 9-én ugyanis Tokióban a részvényárak öt, Dél-Koreában és Hongkongban pedig 4,5 százalékkal estek. Európában folytatódott a lejtmenet, a londoni FTSE 5965,77 ponton (-7,69 százalék), a párizsi CAC-40 4707,91 ponton (-8,39 százalék), míg a frankfurti Dax 10625,02 ponton (7,94 százalékos eséssel) zárt. A madridi tőzsde 7,52 százalékos veszteséggel fejezte be a hétfői kereskedést, a koronavírus-járvány által leginkább érintett Olaszországban pedig 9,98 százalékos veszteséggel zárt a milánói tőzsde. Ekkor még nem a koronavírus-járvány volt a kiváltó ok, a világbörzék zuhanásának hátterében a nyersolaj árának drasztikus 30 százalékos esése áll, amit Szaúd-Arábia váltott ki azzal, hogy hétfőn árháborút indított Oroszország ellen.

Egy nappal a tőzsdepánikot megelőzően, március 8-án Matteo Salvini Twitter-oldalán felhívást intézett a hatóságokhoz. A politikus azt kérte, hogy mindenképpen tiltsák be az úgynevezett shortolásos eladási műveletekből származó értékpapír vásárlásokat. „Ilyen helyzetekben előfordul, hogy nagyon kevesen hatalmas összegeket keresnek, emlékszünk még Soros esetére 1992-ből, aki abból szerezte vagyonát, hogy lefelé spekulált Olaszország ellen”– írta Salvini.

Salvini figyelmeztetése a V4NA szerint nem volt légből kapott, hiszen a brit font bedöntésével egyidőben Soros az olasz líra ellen is spekulációt indított. Korabeli híradós tudósítások szerint a spekuláció hatására a líra 30 százalékot veszített értékéből, valamint az Olasz Nemzeti Bank 48 milliárd dollárt költött el hiába a líra megvédésére. Bettino Craxi, egykori olasz miniszterelnök szerint nem is lehet tudni, hogy Soros mekkora összeget keresett az akcióval.

Évekkel később, 1996 február 16-án az EIR című újság arról számolt be, hogy az olaszok Rómában és Nápolyban is nyomozást indítottak Soros György ellen. A lap szerint az olasz újságok „líra gyilkosnak” nevezték Sorost.

Támadás az OTP ellen

Az amerikai tőzsdespekuláns azonban nem csak Nagy-Britanniában és Olaszországban akciózott.

2008. október 9-én Soros György megtámadta Magyarország legnagyobb kereskedelmi bankját, az OTP Bankot. A shortolás következtében a Budapesti Értéktőzsde részvényindexe (BUX) 7,1 százalékos mínuszban zárt, a forint rohamosan gyengült, illetve az állampapír kereskedés is szinte teljesen leállt. A BUX hirtelen esése szinte teljesen annak volt köszönhető, hogy az OTP részvényei esni kezdtek.

Az eset másnapján a magyar Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) vizsgálatot indított. A szervezet több hónapos vizsgálatot követően kiderítette, hogy Soros György alapja, a Soros Fund Management LLC állt az OTP elleni támadás hátterében.

A PSZÁF megállapította, hogy Sorosék megsértették a piacbefolyásolás tilalmára vonatkozó jogszabályi előírásokat, ezért 489 millió forint (akkori árfolyamon 2,5 millió dollár) pénzbírságot szabott ki. A PSZÁF szerint az ügyleten mintegy 675 ezer amerikai dollárt nyert a cég.

Fotó: V4NA

2017-ben a holland piaci felügyelet rendszerhiba miatt 2012-ig visszamenőleg nyilvánosságra hozta, mely spekulatív alapok fogadtak részvényárak esésére. Az adatok hamar eltűntek, a lebukottak között szerepelt Soros György alapja, amely a holland ING bank ellen fogadott. Mivel a spekulatív alapok titokban akarják tartani a shortolást, ezért általában 0,3-0,5 százalékos mértékű esésre fogadnak, amit már nem kell nyilvánosságra hozniuk. Sorosék az ING részvényértékének 0,3 százalékának esésére tettek a kiszivárgott adatot szerint.

Közvetlenül a Brexit-népszavazás után a Soros Fund Management arra játszott, hogy a Deutsche Bank részvényeinek árfolyama esni fog. A Soros-féle befektetési alap a pénzintézet részvényeiből 7 millió darabot, azaz az összrészvénycsomag 0,51 százalékát mozgatta meg. A bank részvényei 16 százalékot estek a nyitás után és végül 14 százalékos mínuszban zártak. Soros 100 millió eurót fektetett az akcióba.

Közben az európai gazdasági élet nem áll le. Kedden videókonferencia keretein belül dönthetnek az Európai Unió tagállamainak a pénzügyminiszterei az euróövezet 410 milliárd eurós mentési alapjának felhasználásáról.

A helyzet nem egyszerű ugyanis komoly törésvonalak húzódnak a gazdag északi országok és az eladósodott déli országok között. A várakozások szerint a miniszterek elutasítják majd az úgynevezett koronavírus-kötvények bevezetését, amelyek segítségével az európai országok egymástól vehetnének fel hitelt.

Többek között Olaszország, Spanyolország és Franciaország arra kérte mások mellett a németeket, hollandokat és osztrákokat korábban, hogy támogassanak olyan közös hitelezési eszközöket, amelyek segíthetnek enyhíteni a vírus okozta gazdasági károkat.

Ez az ötlet azonban nem nyerte el bizonyos politikusok tetszését, ugyanis szerintük egy ilyen program egy újabb szuverén adósságválsághoz vezetne.

Németország arra az álláspontra helyezkedett, hogy nem közös euróövezeti kötvény kibocsátásával kell forrásokat szerezni a koronavírus-járvány gazdasági kárainak enyhítéséhez, hanem az övezet állandó válságkezelő eszközét, az Európai Stabilitási Mechanizmust (ESM) kell mozgósítani.

A német pénzügyminisztérium szóvivője, Dennis Kolberg elmondta, hogy az ESM-re kell összpontosítani, mert az állandó válságkezelő rendszer révén lehet a leggyorsabban és a legnagyobb hatékonysággal eljuttatni a segítséget oda, ahol a legnagyobb a szükség.

Ausztria pénzügyminisztere, Gernot Blümel szintén arról beszélt, hogy az Európai Stabilitási Mechanizmust kell bevetni és közölte, hogy az osztrák kormány ellenzi a koronavírus-kötvények kibocsátását.

Giuseppe Conte olasz miniszterelnök a koronavírus-kötvények kibocsátásának nagy támogatója. A kormányfő korábban azt is ki merte mondani, hogy amennyiben nem sikerülne egy ilyen új konstrukciót kidolgozni, akkor szerinte az egész Európai Unió létjogosultsága kérdőjeleződne meg az emberek szemében.

Jól látható tehát – írja a V4NA hírügynökség–, hogy Soros György és a hozzá hasonló spekulánsok mindent megtesznek a saját gazdagodásukért. A forgatókönyv egyszerű: az általuk pénzelt sajtóorgánumok felfújnak problémákat, amire a gazdaságok is reagálni kezdenek. Ha ez nem lenne elég, akkor jönnek az általuk támogatott „civilek”, akik aztán összefogva a saját politikusaikkal mindent bevetnek annak érdekében, hogy a spekulánsok gazdasági érdekeit érvényesítsék.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!