Ország-világ

2020.12.23. 19:29

A CEU-alapító alapítványából kerültek ki Gyöngyösi Márton alkalmazottai

A rejtélyes háttérember a Soros-egyetem alapítójaként, egykori rektorhelyetteseként 2017 nyarán bukkant fel az akkor még Vona Gábor által irányított párt hátországában. Bár a vesztes parlamenti választást követően visszahúzódott a nyilvánosság elől, a színfalak mögött nagy erőkkel fogott neki a szervezet nemzetközi hátországának újjászervezéséhez, és kapcsolatrendszerének kiszélesítéséhez. A Gyöngyösi-stáb és a Prosum alapítvány közötti személyi átfedések azt mutatják, hogy a Jobbik mára egyértelműen Soros György érdekeit szolgálja.

Gyöngyösi Márton uniós képviselő brüsszeli társaságának több tagja is a Jobbik Soros-embereként ismert Teplán István alapítványából érkezett – vette észre az Origo.

A történet előzményei így foglalja össze a lap:

  • Már a 2018-as parlamenti választás előtt óriási nyomás nehezedett a Jobbikra a baloldallal való együttműködés miatt, ez végül (a párt jobboldali szárnyának köszönhetően) nem valósult meg;
  • pedig Soros György amerikai milliárdos szervezetein, emberein keresztül megkörnyékezte az akkori pártvezetést, és több-kevesebb sikerrel beférkőzött a szervezet legfelsőbb köreibe;
  • mint utóbb kiderült, 2017 nyarán intézményes kapcsolat alakult ki a Jobbik és az Amnesty International között;
  • ennél is egyértelműbb jele volt a Soros-kapcsolatnak, hogy 2017 novemberében felbukkant a párt hátországában Teplán István, a hazai Soros-egyetem (CEU) egyik alapítója, volt rektorhelyettese;
  • amit tudni lehet, hogy a rejtélyes háttérember részt vett a párt egyik brüsszeli konferenciáján, a parlamenti választás előtt a Die Presse-ben mosdatta Vona Gábor kormányfőjelöltet, továbbá megjelent a két évvel ezelőtti tisztújításon;
  • az, hogy pontosan ki ő, mi volt a szerepe '18 előtt, és azóta mit csinál, továbbra sem tisztázott.
  • Pedig érdemes volna, ugyanis Teplán István a Jobbik külpolitikai irányvonalának az egyik legfőbb alakítója, és a párt baloldalra tolódásának egyik fontos képviselője.

    Soros követe a Jobbikban

    „Nagyon nagyra tartom azt, amit az oktatásért és a kultúráért tett. Hogy csak egy tevékenységét említsem: lehetőséget biztosított sok tehetséges, de egyszerű háttérrel és ezért hendikeppel induló fiatalnak a továbbtanulásra” – így nyilvánult meg Soros Györgyről az Alfahírnek 2018 októberében adott interjújában, ami olyan szempontból nem meglepő, hogy alapítója és rektorhelyettese volt a budapesti egyetemének. Az aktivistaképző intézményt ennek fényében úgy jellemezte, hogy az Magyarország számára „hatalmas értéket” jelent.

    Bár sajtónyilatkozataiban polgári-konzervatív értékrendűnek igyekszik mutatni magát, sokatmondó, hogy szerinte „a gender studies nagyon sok olyan dologgal foglalkozik, ami nagyon fontos”. Ezek után teljesen egyértelmű, hogy Teplán István Soros György hazai embere, az amerikai üzletember érdekeit képviseli Magyarországon, és jó pár éve a Jobbikon belül. – fogalmaz a portál.

    A spekulánst éltető nyilatkozata után látványosan háttérbe vonult, és csak időközönként bújt elő. Közel sem véletlenül, hiszen nagy erőkkel fogott neki a Jobbik nemzetközi hátországának újjászervezéséhez, és kapcsolatrendszerének kiszélesítéséhez. Másképp fogalmazva: folytatta a párt közelítését Soros György nemzetközi hálózatához.

    A nyílt társadalom eszméje mentén

    A Prosum alapítvány 2018 novemberében tette közzé első tweetjét, amiből arra lehet következtetni, hogy nagyjából ekkor jöhetett létre a szervezet. Posztjukban az Origónak Nikola Gruevszkival kapcsolatos írásával foglalkoztak, és próbálták meg negatív kontextusban beállítani. A cikk arról szólt, hogy Macedónia akkori jobboldali kormányfőjét a Soros-hálózat megpróbálta ellehetetleníteni és lejáratni. Érdekes premier volt ez egy olyan szervezettől, amelyiknek az elnöke polgári-konzervatívként jellemzi magát. A folytatás is hasonlóra sikerült, a Prosum, és annak tagjai ontották magukból a Soros-kompatibilis megnyilvánulásokat:

  • tavaly februárban az alapítvány egy tanulmányt adott közre, amelyben (a nemzetállamok sajtóinak „felügyelete” céljából) egy európai közszolgálati médium létrehozását kezdeményezték;
  • pár hónappal később Teplán az osztrák Die Presse-nek ismételte meg az egész kontinenst átfogó hírügynökséggel kapcsolatos követeléseiket, amit azóta is hajtogat;
  • idén februárban egy értelmiséginek nevezett találkozón az euró hazai bevezetéséről értekezett;
  • októberben pedig arról beszélt a Die Presse-nek, hogy az európaiak nem nézhetik tétlenül az SZFE-s hallgatók harcát.
  • Bár a Brüsszelben székelő Prosum honlapjáról nem sok minden derül ki, annyi igen, hogy „Globális párbeszédek” elnevezéssel indítottak beszélgetéssorozatot. Igaz, annak szervezését nem vitték túlzásba, az elérhető információk szerint két év alatt mindössze két előadásra került sor: 2020 júniusában Róna Péter közgazdász, júliusban pedig Ervin László filozófus volt a vendégük.

    A Jobbik-közeli alapítvány nemcsak külföldön, hanem Magyarországon is szervezkedik: 2019 decemberében a Goethe Intézetben tartották meg a magyar sajtó helyzetével foglalkozó NEWSOCRACY elnevezésű konferenciájukat. Az eseményen olyan Soros-közeli közéleti szereplők szólaltak fel, mint Kerpel-Fronius Gábor momentumos főpolgármester-helyettes, Rényi Dániel Pál, a 444 dolgozója, és Mong Attila, az Átlátszó főszerkesztő-helyettese.

    Azt, hogy a szervezet erősen kötődik Soros globális hálózatához, mi sem mutat jobban, minthogy amikor Vera Jourová, az Európai Bizottság alelnöke színtiszta hazugságokkal támadta Magyarországot, Teplánék fontosnak tartották, hogy nyílt levélben álljanak ki mellette. Mint ismert, az amerikai spekuláns embere olyan lehetetlen állításokat tett, minthogy „a magyar médiában már nemigen lehet találkozni a hatalommal szemben kritikus anyagokkal”, és „Magyarországon eltűnőben van a demokrácia”.

    Az érdekességeknek azonban ezzel nincs vége, mivel az alapítvány tagjai között kifejezetten érdekes figurák bukkantak fel.

    Gyöngyösi stábjában landoltak

    Teplán mellett alapítóként került feltüntetésre Nagy-Pál Levente (vezérigazgató, társalapító), Szélpál Szilárd (pénzügyi igazgató, társalapító) és Kecsmár Szilvia (társalapító). Mindhárman a Jobbik környékéről érkeztek, az eltitkolt alapítvány munkáját segítve.

    Nagy-Pál neve elsősorban onnan csenghet ismerősen, hogy projektvezetője volt a párt béruniós kampányának, továbbá sportvállalkozóként cége volt Máltán, ahol a rendkívül kedvező adózási feltételek miatt offshore-ozással vádolták meg. A politikus egyébként a budapesti vizes világbajnokság szervezőbizottságának jobbikos delegáltja volt, és részt vett a szervezet sportkabinetjének munkájában is. Az külön érdekesség, hogy jelenleg is tagja Vona Gábor alapítványának, a Második Reformkornak.

    Bár Szélpál régi motorosként nincs annyira benne a (párt)körforgásban, egy 2012-es parlamenti jegyzőkönyv arról tanúskodik, hogy jobbikos delegáltként vett részt az Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottságának ülésén.

    Ahogy korábban szó volt róla, a Prosum 2018 novembere környékén jöhetett létre. Mindenképpen érdekes, hogy Gyöngyösi Márton, a párt elnökhelyettese egy hónappal később jelezte, hogy szívesen folytatná uniós képviselőként, feladva a parlamenti képviselőséget. Mint ismert, terve összejött, egyedüli jobbikosként szerzett EP-mandátumot. És most jön a lényeg: brüsszeli stábjának pár tagja (Nagy-Pál és Szélpál) Teplán alapítványából érkezett, úgy, hogy alkalmazotti pozíciójuk mellett maradtak korábbi munkahelyükön is. Magyarán nem kevesebb történt, minthogy a Jobbik nemzetközi hátországában továbberősödött a Soros-vonal – értékeli az Origo.

    Honnan van a pénz?

    Kik finanszírozzák a rejtélyes alapítványt, és mire költik a színfalak mögött ezeket a pénzeket? – ezek azok a kérdések, amelyekre egyelőre nincs pontos válasz. A Prosum ugyanis nem tett közzé pénzügyi beszámolót, így nem derül ki, konkrétan kik támogatják Soros emberének (Gyöngyösi Márton hátországát jelentő) szervezetét.

    A honlapon elérhető adatok szerint az alapítvány Brüsszel egyik elegáns részén, az Avenue Louise 367. szám alatt bérel irodahelyeket.

    Az egyik angol nyelvű honlapon egyébként személyenként havi 285 euróért (több mint 100 ezer forint) kínálják a helyeket. Ha ezt az összeget vesszük alapul, akkor a Soros-közeli szervezet havi közel félmillió forintot fizet „irodabérlésre”.

     

    Hírlevél feliratkozás
    Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

    Ezek is érdekelhetik

    Hírlevél feliratkozás
    Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!