Ország-világ

2021.10.31. 08:32

A baloldal rejtélyes külföldi kapcsolatokat tart fönn

Olimpiaexport Párizsba, Boston és Kabul között rendszeresen ingázó magyar politikus, nyílt segítségkérés az Egyesült Államoktól. Csak néhány – akár még nemzetbiztonsági kérdést is felvető – cselekedet, amelyek a szivárványkoalíció jelenleg aktív politikusaihoz kötődnek. Főként amerikai, de titokzatos francia kapcsolatokat is találhatunk a baloldalon.

Participants march in Budapest downtown during a demonstration, organized by non-parliamentary parties, Momentum Movement and the 'Hungarian Two-Tailed Dog Party' to protest against the dubbed "slave law" on December 21, 2018. - The law that was signed by the Hungarian President on December 20, 2018 hikes the amount of overtime that employers can demand from 250 to 400 hours per year and allows payment to be delayed by up to three years. (Photo by PETER KOHALMI / AFP)

Forrás: AFP

Fotó: Peter Kohalmi

A Momentum esetében leggyakrabban a francia kapcsolatai sejlenek fel. Ez valószínűleg annak is köszönhető, hogy a párt alapítója, nemrég leváltott elnöke, Fekete-Győr András élt, tanult és dolgozott Franciaországban – írja a Magyar Nemzet.

Ami azért is érdekes, mert a Momentum számára eredményesnek mondható NOlimia kampány után Párizs kapta meg a 2024-es olimpia rendezésének jogát.

A budapesti olimpiai álom megfúrását követően a Momentum politikusai már Brigitte Macronnal, a francia elnök feleségével mosolyogtak egy képen.

A párt vezetőit feltételezhetőleg jutalmul meghívták Párizsba Emmanuel Macron pártjának, az En Marche-nak a székházavatójára.

A képen szereplő, Kanadából Európába költöző Cseh Katalin, a párt alapító tagja, 2012 júniusa és 2016 szeptembere között a Liberális Fiatalok Egyesületének (LiFE) nemzetközi kapcsolattartója volt, egyebek mellett az ő feladatai közé tartozott a külföldi partnerszervezetekkel való kapcsolattartás és kapcsolatfelvétel, illetve nemzetközi csereprogramok és képzések szervezése. Cseh Katalin 2013 júniusa és 2014 szeptembere között az International Federation of Liberal Youth (IFLRY) fehérorosz programjának trénereként workshopokat és képzéseket szervezett belarusz és ukrán aktivistáknak. Később ezek az aktivisták vandálkodtak a kijevi Majdan téren, ahol a diktatúrát akarták lebontani minden eszközzel. Az IFLRY központja egyébként Berlinben található.

Cseh Katalin vélhetően itt ismerkedett meg férjével, Berg Dániellel, aki az egyik legrejtélyesebb alakja a Momentum elnökségének.

Berg New Yorkban született. Tanulmányait főleg a világvárosban végezte, ahol a New York Universityn, majd a New York State Universityn tanult politikatudomány és nemzetközi kapcsolatok szakon. 2016-ban a Soros György által alapított Közép-európai Egyetem (CEU) School of Public Policy programján, közpolitika szakon szerzett mesterdiplomát. A PestiSrácok.hu információi szerint Berg 2017-ben tért haza Magyarországra, a CEU-tüntetések miatt, néhány hónap múlva pedig már a Momentum elnökségi tagjává választották.

A PestiSrácok.hu Momentumhoz közeli forrása Bergről azt mondta, hogy

még a párton belül is komoly kérdéseket vet fel az, hogy az amerikai–magyar politikus milyen széles kapcsolati hálóval rendelkezik.

Boston és Kabul között

Szabó Tímea, a Párbeszéd országgyűlési képviselője a Szegedi Tudományegyetem kommunikáció szakán végzett, majd hirtelen kutatásvezetőként a Harvard Egyetem jogi karán találta magát, ahol konfliktusmegelőzési stratégiákat és a sérülékeny csoportok védelmét kutatta. Mindenféle jogi képzettség nélkül kapta meg ezt a kiemelt pozíciót. Az amerikai egyetemen nem csupán kutatásokat végzett, de tárgyalt ENSZ-vezetőkkel és delegációkkal is. Azt, hogy kitől kapta ezeket a megbízatásokat, máig homály fedi.

A Kabul Rózsájaként is gyakran emlegetett politikus később Pakisztánban egy afgán menekülttáborban dolgozott, majd Afganisztánba ment, ahol az amerikai bombázások során állítása szerint Boston és Kabul között ingázott.

A bombázások befejeztével Szabó Tímea Kabulba költözött, ott pedig az amerikai érdekekért szállt síkra, illetve segítette az akkori afgán kormány felállítását, majd egy civil szervezethez csatlakozott. Tevékenysége befejeztével, 2003 őszén Magyarországra költözött, és azonnal bekapcsolódott a Soros György által támogatott Helsinki Bizottság munkájába.

Amerikai segítség a baloldalnak

Kész Zoltán, a Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) vidékért felelős alelnöke remek amerikai kapcsolatokkal rendelkezik, ami alighanem jól jött az egyébként korábban az Egyesült Államokban is élő Márki-Zay Péternek. Kész 2000–2001 között Fulbright-ösztöndíjasként amerikai történelmet tanított Kaliforniában, 2006-ban pedig ösztöndíjasként hat hónapig pedagógiát tanult Buffalóban. Az 1992-ben alapított, oktatási és kutatási programokat támogató Fulbright Bizottság szorosan együttműködik a Soros Alapítvánnyal, amellyel közösen hirdeti meg ösztöndíjait.

Az egykori magyar parlamenti képviselő 2012-ban hagyott fel a tanítással, onnantól elmondása szerint a társadalmi szerepvállalás lebegett a szeme előtt: ekkoriban alapította meg a Szabad Piac Alapítványt és a Polgári Platform Egyesületet, amelynek keretében

több tucat országban tartott előadásokat, egyebek mellett a magyar gazdaság helyzetéről és a szélsőjobb térnyeréséről.

Kész pár hónapja maga osztott meg a Twitteren egy bejegyzést, ahol egy podcastben beszélget a Soros-hálózathoz köthető Dalibor Rohaccsal, aki a Cato Institute és az American Enterprise Institute embere. Ő volt az, aki Hajba Mátéval, a Szabad Piac Alapítvány igazgatójával és a Polgári Platform alelnökével egy ötpontos forgatókönyvet dolgozott ki korábban az Orbán-kormány megbuktatására.

Ezek után talán nem meglepő, hogy Márki-Zay éppen Kész Zoltánt vitte magával, amikor 2019-ben Washingtonba utazott.

Az MMM vezérei az Orbán Viktor–Donald Trump-találkozó idején látogattak az amerikai fővárosba, azzal büszkélkedve, hogy a Külügyminisztériumban fogadták őket mint ellenzéki magyar politikusokat.

A találkozónak azonban számos részletét homály fedi. A hódmezővásárhelyi polgármester később annyit árult még el az utazásról, hogy részt vett a Soros György által is támogatott German Marshall Fund kerekasztal-beszélgetésén, és találkoztak a Magyarországot szintén előszeretettel kritizáló Helsinki Bizottság képviselőivel.

Márki-Zay egy nyilatkozatában azt is elismerte: arra kérte tárgyalópartnereit, hogy az Egyesült Államok segítse az ellenzék munkáját, járuljon hozzá a nem kormánypárti vezetésű városokban a beruházások növeléséhez, és támogassa a „szabad sajtót”.

A kérdőjelek akkor kezdtek sokasodni, amikor Márki-Zay és Kész nem voltak hajlandóak elárulni, mégis kivel tárgyaltak pontosan és kinek a hívására érkeztek Washingtonba. Több mint valószínű ugyanis, hogy nem az amerikai külügy hívta meg őket, a minisztérium hivatalos oldalán elérhető látogatói listán ugyanis a megnevezett időpontban nem szerepel sem Kész Zoltán, sem Márki-Zay Péter, sem a Mindenki Magyarországa Mozgalom neve.

a Demokratikus Koalíció megbeszélésén Gyurcsány Ferenc a DK szűkebb stábja előtt kijelentette: Soros György állt be Márki-Zay mögé, a hódmezővásárhelyi polgármester ennek köszönheti sikereit.

Borítókép: Fekete-Győr András és Donáth Anna momentumos politikusok a Momentum Mozgalom tüntetésén 2018. december 21-én, egy héttel korábban dobott Fekete-Győr András füstgránátot a rendőrökre

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!