Régi ígéretek

2022.01.27. 07:26

A baloldal nem foglalkozik a munkavállalókkal

Továbbra sem fordít túl sok figyelmet a baloldal a munkavállalókra. Az Egységben Magyarországért név alatt egyesült hat párt tegnap ismertetett programjában mindössze leporolta korábbi kampányígéreteit, olyanokat is, amelyek már megvalósultak. Mára egyértelmű: egy újabb baloldali kormányzás azonnal véget vetne az érdemi bérfelzárkózásnak, a dolgozók pedig ismét ki lennének szolgáltatva a multiknak.

Jelentősen emelkednek 2022-ben a fizetések, a cégek közel háromnegyede tervez valamekkora béremelést, többségük az inflációt is meghaladó mértékben. Az ipar és az energiagazdálkodás területén arányuk meghaladja a nyolcvan százalékot – derül ki a Profession.hu legfrissebb felméréséből

A bérek érezhető emelkedésének a munkavállalók megtartása az egyik legfontosabb mozgatórugója, irántuk a kereslet ma már a járványt megelőző időszakhoz képest is nagyobb.

Az állásportál elemzéséből az is kiderül, az idei béremelési szándék jellemzően a vállalkozás összes munkavállalóját érinti, és mértékében is bőven meghaladja a tavalyit. A megkérdezett cégek mindössze hét százaléka jelezte, nem tervez béremelést, ezek árbevétele nem éri el az évi ötmillió forintot. Kedvező, hogy a vállalkozások nem a béren kívüli juttatások emelésével növelnék a jövedelmet.

A Profession felmérése megegyezik az elemzők és a munkáltatók várakozásaival. Az érdekképviseleti beszámolók szerint idén nem ritka a 15-20 százalékos béremelés sem, sőt a hosszabb távú, több évre megkötött megállapodások is két számjegyű emelésekről szólnak. 

Ez összességében azt jelzi, hogy a magyarországi keresetek értéke is nő, az évek óta befagyott nyugat-európai fizetésekhez képest így csökken a lemaradás.

A béremelésekhez erős hátteret nyújt az a tény, hogy Magyarország csökkentette legjobban a béreket terhelő adókat az unióban. Az Eurostat legfrissebb adatait Varga Mihály ismertette a közösségi oldalán. A pénzügyminiszter kiemelte: 2009 és 2020 között Magyarországon 9,5 százalékponttal csökkent az átlagbérre számított adóék. Idén az újabb jelentős csökkentés 600 milliárd forintot hagy a vállalkozásoknál, amely részben fedezi a béremelések jelentette többletköltséget is.

A baloldalt, úgy tűnik, hidegen hagyja, hogy a munkavállalókat a fizetésük, anyagi helyzetük foglalkoztatja leginkább. 

Az Egységben Magyarországért név alatt egyesült pártok tegnap bemutatott programja szinte mindenben megegyezik a korábbi kampányok ígérgetéseivel. Ezek közül az alig valakit érintő, rabszolgatörvénynek csúfolt munkaidőszabályok eltörlését ígérik a választóknak, vagy olyan intézkedéseket, amelyek már megvalósultak, például a távmunkát lehetővé tévő szabályozást. Az ígéretek közül most sem maradt ki a minimálbér utáni adójóváírás újbóli bevezetése és a európai minimálbér ígérete, noha 

a legkisebb kötelező bérért napjainkban a munkavállalók öt százaléka dolgozik, közülük pedig sokan a valóságban többet kapnak kézhez, adómentesen. Az Euró­pai Unió minimálbért érintő irányelvtervezete alapján ráadásul a jelenlegi, bruttó kétszázezer forintos magyar minimálbér magasabb, mint az európaiként emlegetett összeg.

Márki-Zay Péter, a baloldal miniszterelnök-jelöltje korábban nyomatékosította, hogy a liberális gazdaságpolitika híve, így a minimálbért sem tartja fontosnak. Ez tehát azt vetíti előre, hogy a baloldal kormányra kerülésével véget érne a béremelkedések időszaka, a munkavállalók pedig ismét ki lennének szolgáltatva a külföldi nagyvállalati érdekeknek, a bérek helyett a multik profitja gyarapodna.

Segítség a bérekhez 

A Vállalkozások munkaerő támogatása című programban igényelhető kormányzati vállalás összege a korábbi havi százezer forintról 150 ezer forintra emelkedik február 1-jétől – jelentette be az Innovációs és Technológiai Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára. Bodó Sándor elmondta, 3+6 hónapos foglalkoztatást biztosít a program, amelyben a cégek az első három hónapot követő hat hónapos továbbfoglalkoztatáshoz igényelhetik majd havonta a legfeljebb 150 ezer forintos összeget. A hátrányos helyzetűek, a hosszabb ideje regisztrált álláskeresők, valamint az alacsony iskolai végzettségű és a szakképzett fiatal álláskeresők foglalkoztatására helyezik a hangsúlyt a programban. A minimálbér és a garantált bérminimum emelkedése miatt az első három hónapban igényelhető támogatás maximális összege az alacsony iskolai végzettségűeknél havi 193 347 forintról 226 ezer forintra, a fiatal szakképzetteknél havi 438 ezer forintról 520 ezer forintra, míg a hátrányos helyzetűeknél 251 100 forintról háromszázezer forintra nő.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában