Ukrán válság

2022.03.13. 07:39

Ukrajnai háború: több városban is megszólaltak a légvédelmi szirénák

Folyamatosan frissülő tudósításunk az orosz-ukrán háború 18. napjáról.

Az orosz-ukrán háború legfontosabb vasárnapi eseményei

  • Foszforbombát is bevetettek az orosz megszállók
  • Oroszország vegyi fegyverek bevetését tervezheti
  • Többször robbantottak vasárnapra virradóra a nyugat-ukrajnai Lvivben
  • Az ukrán vezérkar szerint az orosz csapatok továbbra is Mariupol elfoglalására összpontosítanak
  • Szinte egész Ukrajnában szólt hajnalban a légiriadó
  • Tüzet nyitottak az oroszok egy nem humanitárius folyosón haladó civil konvojra
  • Zelenszkij szerint Oroszország kész a párbeszédre

Foszforbombát is bevetettek az orosz megszállók

Ukrán tisztségviselők azt állították vasárnap, hogy a megszálló orosz hadsereg foszforbombát is bevetett Luhanszk régióban, ami tilos nemzetközi egyezmények szerint, ezenkívül a Szvjatohirszk kolostor elleni éjszakai légicsapásban körülbelül 30 ember megsebesült.

Azt, hogy foszforbombát vetettek be az orosz harci gépek, Olekszij Bilocsickij, a popasznai rendőrség vezetője állította, majd ugyanezt mondta Ljudmila Deniszova ukrajnai emberi jogi ombudsman. Az ombudsman egy fényképet is megosztott a Reuters hírügynökséggel a bomba hatásával kapcsolatban, de hozzátette, hogy egyelőre nincs bizonyítékuk. Viszont ha beigazolódik a gyanú, akkor az háborús bűncselekménynek számít.

Popaszna, amelynek területén a rendőrfőnök szerint becsapódtak ezek a bombák, mintegy száz kilométerre van Luhanszktól nyugatra. Bilocsickij emlékeztetett arra, hogy foszforbombák leírhatatlan szenvedést okoznak a tőle megsebesülőknek, és hatalmas tüzet idéznek elő.

A hírügynökségek hozzátették, hogy egyelőre nem tudják ellenőrizni az állítások igazságtartalmát.

Ukrán sajtójelentések szerint komolyan megrongálódott az ország keleti felében található Szvjatohirszk kolostora egy orosz légicsapás következtében. Az Ukrainszka Pravda hírportál jelentette, hogy szombaton este egy bomba csapódott be mintegy 50 méterre a kolostor bejáratától. A lökéshullám beszakította az ablakokat, több sebesültet a városi kórházba kellett vinni. Halottak nem voltak. Vasárnap napközben az ukrán főügyész közölte, hogy a kolostorban csaknem ezer menekült volt, és közülük mintegy 30 megsebesült. A donyecki ukrán katonai parancsnok pedig arról számolt be, hogy egy menekülőket Lvivbe szállító vonatot szintén légicsapás ért az éjszaka. Pavlo Kirilenko szerint egy ember meghalt, egy megsebesült ebben a támadásban. Csernyihivben egy társasházat ért találat, a mentők szerint egy ember meghalt, egy pedig megsebesült.

A lengyel elnök szerint Putyin politikailag már elveszítette a háborút, és katonailag sem áll nyerésre

A lengyel államfő szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök politikailag már elvesztette az ukrajnai háborút, és katonailag sem áll nyerésre.

Andrzej Duda a BBC brit közszolgálati televízió vasárnapi politikai magazinműsorának nyilatkozva úgy fogalmazott, az ukrajnai orosz invázió a második világháború óta nem látott méretű hadművelet, és az orosz haderő elsöprő túlerőben van az ukrán hadsereghez képest, jelenleg mégsem képes győzelmet aratni.

Arra a kérdésre, hogy Putyin elszánhatja-e magát vegyi fegyverek bevetésére, ahogy attól egyes nyugati szakértők tartanak, Duda azt mondta, az orosz elnök bármit bevethet, mert nagyon nehéz helyzetbe került. Arra a felvetésre, hogy tömegpusztító fegyverek bevetése esetén a NATO-nak be kellene-e avatkoznia, a lengyel elnök kitérően azt mondta, mindenki reméli, hogy Putyin semmiféle ilyen eszközt, sem vegyi, sem biológiai, sem nukleáris fegyvert nem használ.

Ha azonban ez mégis bekövetkezik, az fordulatot jelentene, és a NATO-nak komolyan el kellene gondolkodnia a további teendőkön, mert ez már veszélyes helyzetet teremtene nemcsak Európa, nemcsak a szűkebb közép-európai térség, hanem az egész világ számára

– mondta Andrzej Duda.

Arra a kérdésre, hogy a lengyel légierő MiG-29-es harci repülőgépeinek esetleges átadása Ukrajnának milyen hatást gyakorolna, a lengyel államfő úgy fogalmazott, ez nagyon érzékeny ügy, és különböző vélemények hangzottak el arról, hogy Lengyelország átadja-e Ukrajnának ezeket a gépeket vagy sem. Duda kijelentette, hogy a lengyel közvéleményt komoly félelemmel töltötte el ez a terv, mivel Oroszország világossá tette, hogy hadüzenetnek tekintené a lengyel MiG-29-esek átadását Ukrajnának.

A Varsó által korábban felvetett elképzelés alapján Lengyelország összes MiG-29-es típusú vadászgépét áttelepítette volna a németországi Ramsteinben működő NATO-támaszpontra, és az Egyesült Államok rendelkezésére bocsátotta volna azokat. Az amerikai védelmi minisztérium azonban elutasította ezt a felajánlást, azzal az indokkal, hogy a terv erőteljes reakcióra késztethetné Oroszországot, és ez növelhetné a NATO és Oroszország közötti katonai eszkaláció lehetőségét.

A vasárnapi BBC-interjúban a lengyel elnök is azt mondta, hogy harci repülőgépek átadása, vagy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azon kérésének teljesítése, hogy a Nyugat létesítsen repüléstilalmi övezetet Ukrajna légterében, ahhoz vezethetne, hogy NATO-repülőgépeket kellene Ukrajna légterébe vezényelni.

Ennek valószínűsíthető következményeként a NATO légiereje közvetlen konfrontációba kerülhetne orosz harci repülőgépekkel, és ez akár a harmadik világháború kitörését is jelenthetné

– mondta Andrzej Duda a vasárnapi BBC-műsorban.

A repüléstilalmi övezet kialakítására vonatkozó ukrán kérés a háború kezdete óta többször is elhangzott, de a nyugati vezetők rendre egyértelművé tették, hogy erre nem kerülhet sor, mivel ilyen intézkedés a háború súlyos, egész Európára kiterjedő eszkalációjának kockázatával járna. Ben Wallace brit védelmi miniszter a BBC rádiónak nyilatkozva a minap szintén azt mondta, az ukrajnai repüléstilalmi zóna deklarálása óhatatlanul ahhoz vezetne, hogy a NATO légierejének orosz harci gépeket kellene lelőnie nyílt légi összecsapásokban.

A brit fegyveres erők vezérkari főnöke, Sir Tony Radakin tengernagy ugyancsak a BBC-nek nyilatkozva a minap kijelentette, hogy a Nyugatnak mindenképpen el kell kerülnie a háborút Oroszországgal, mert egy ilyen háború a mostani rettenetes helyzetnél is még rosszabbat teremtene.

Semmit nem akarunk kevésbé, mint a háborút Oroszországgal

– fogalmazott a brit vezérkari főnök.

Elraboltak egy újabb ukrán polgármestert

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter közölte, az orosz erők elrabolták Dniprorudne polgármesterét. Jevhen Matvejev a 2. ukrán polgármester, akit állítólag elraboltak az orosz csapatok az elmúlt 3 napban, miután a közeli Melitopol polgármesterét is elrabolták. Kuleba szerint orosz háborús bűnösök rabolták el Matvejevet.

3687 ukrán katonai objektum megsemmisítéséről számoltak be az oroszok

Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője közölte, hogy az orosz fegyveres erők Ukrajna katonai infrastruktúrájának 3687 létesítményét tették működésképtelenné a háború kezdete óta.

Emellett 99 repülőgép, 128 pilóta nélküli légijármű, 1194 harckocsi és más páncélozott harcjármű, 121 rakéta-sorozatvető, 443 tüzérségi ágyú és aknavető, valamint 991 speciális katonai jármű megsemmisítéséről számolt be.

Azt mondta, hogy az orosz hadsereg egy nap néhol 14 kilométert nyomult előre, és több települést elfoglalt. Konasenkov azt mondta, hogy az orosz erők felszabadították Nyikolszkoje települést, ahol az ukrán radikálisokból álló Ajdar zászlóalj tagjai tüzérségi állásokat hoztak létre egy kolostor területén, és legalább 300 embert, köztük szerzeteseket, túszként tartottak fogva. Orosz tájékoztatás szerint az ukrán erők tankkal és rakéta-sorozatvetővel lőttek egy kórházat Volnovahában, aminek következtében legkevesebb 6 ember életét vesztette. A volnovahai incidens ügyében az orosz Nyomozó Bizottság, az SZK büntetőeljárást indított.

Eduard Baszurin, a donyecki népi milícia parancsnokhelyettese közölte, hogy a körülzárt, békeidőben több mint 400 ezres Mariupolból 63 embert, köztük 15 gyereket sikerült kimenekíteni. A városban, mint mondta, 14 lőállást számoltak föl. Egy nappal korábban az orosz védelmi tárca 188 civil, köztük 26 gyerek kimenekítéséről számolt be. Baszurin azt is állította, hogy az ostromgyűrő bezárulása előtt Maruipolból Zaporizzsja megyébe szökött át az ukrán radikális nacionalista Jobboldali Szektor szervezet 50 fegyverese. Forrásként olyan ukrán katonákat nevezett meg, akik letették a fegyvert a városban, valamin zaporizzsjai lakosokat.

Az orosz rendkívüli helyzetek minisztériuma vasárnap arról adott ki tájékoztatást, hogy a Oroszország az elmúlt két nap alatt több mint 330 tonna humanitárius segélyt szállított a Donyec-medence és Ukrajna lakosságának. A tárca szerint naponta állítanak össze segélyszállítmányokat Belgorod és Rosztov megyében, valamint az Ukrajnától 2014-ben elcsatolt Krím félszigeten.

Az orosz védelmi minisztérium közölte, hogy Kijev megye borodjanszki járásának lakosságához több mint 40 tonnányi humanitárius segélyt juttatott el.

Oroszország vegyi fegyverek bevetését tervezheti

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a Welt am Sonntag című német vasárnapi lapnak elmondta, előfordulhat, hogy Oroszország vegyi fegyverek bevetését tervezi Ukrajnában. A 30 európai és észak-amerikai országot összefogó védelmi szövetség szervezetének főtitkára nyomatékosan figyelmeztette Oroszországot, hogy ne merje támadni Ukrajnát tömegpusztító fegyverekkel.

Moszkva abszurd állításokat tett vegyi és biológiai fegyverek előállítására szolgáló ukrajnai laboratóriumokról, és most, hogy ezek a hamis állítások elhangzottak, ébernek kell lennünk, mert lehetséges, hogy a hazugságok leple alatt éppen Oroszország tervezhet műveleteket vegyi fegyverekkel

– mondta.

Rámutatott, háborús bűncselekmény lenne, ha Oroszország vegyi fegyvereket is bevetne Ukrajna ellen. Hozzátette, hogy a Kreml hamis ürügyeket talál ki, hogy megpróbálja igazolni a megmagyarázhatatlant. Jens Stoltenberg továbbá ismét felszólította a moszkvai vezetést, hogy állítsa le az ukrajnai inváziót. Mint mondta, üzenete Vlagyimir Putyin orosz elnöknek világos:

Vessen véget ennek a háborúnak, vonja vissza összes csapatát és kötelezze el magát a diplomácia mellett.

Hozzátette, hogy az eddiginél is durvább erőszaktól tart.

Ukrajna népe bátran és elszántan ellenáll az inváziónak, de a következő napok valószínűleg még nagyobb megpróbáltatásokat hoznak

– mondta.

A NATO főtitkára ismét kizárta a szövetség beavatkozását az ukrajnai háborúba. A NATO védelmi szövetség, nem keresi a bajt, nem akar összecsapni Oroszországgal. Ezért egy NATO-által felügyelt ukrajnai repüléstilalmi övezetről sem lehet szó, mert az az orosz inváziós erők megtámadását, közvetlen konfrontációt jelentene.

Ugyanakkor a szövetség megerősíti katonai jelenlétét a keleti szárnyán, és történetében először aktiválta az úgynevezett reagáló erejét, az NRF-t, a szövetség többnemzetiségű gyors reagálású haderejét, aminek révén 130 repülőgépet és több mint 200 hajót helyeztek magas készültségbe. Mindezt tovább folytatjuk, hogy megvédjük szövetségeseinket

– jelentette ki a NATO főtitkára.

Többször robbantottak vasárnapra virradóra Lvivben

A nyugat-ukrajnai városban sajtójelentések szerint több rakéta csapódott be.

A robbanásokat Lengyelországban is hallani lehetett a dpa német hírügynökség lengyel-ukrán határon található Przemyslben lévő egyik tudósítója szerint.

A Lviv elleni támadást a város polgármestere, Andrij Szadovij is megerősítette. A Facebookon arról írt, még nem tudják, van-e áldozata a támadásnak és milyen mértékű károkat okoztak a rakéták.

A helyi hatóságok pedig megerősítve korábbi sajtójelentéseket közölték, hogy orosz légitámadás ért egy katonai gyakorlóteret vasárnapra virradóan a nyugat-ukrajnai Lviv, vagyis Lemberg város közelében. Ez eddig a legnyugatibb célpont Oroszország Ukrajna elleni háborújában

A Javoriv gyakorlóteret, amelyhez kapcsolódik egy nemzetközi békefenntartó és biztonsági központ, 8 rakétatalálat érte a lvivi közigazgatási vezetés közleménye szerint.

35 halottja és 134 sebesültje van a nyugat-ukrajnai Lvivtől nem messze lévő Javoriv katonai támaszpont elleni vasárnapi reggeli orosz légitámadásnak

– mondta Lviv régió kormányzója, aki szerint Oroszország 30 rakétát lőtt ki a javorivi katonai létesítményre.

Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter terrortámadásnak nevezte a katonai támaszpontot ért orosz támadást. Elmondta, ismét repüléstilalmi zónát hoznak létre.

A támaszpont körülbelül 30, Lviv 50 kilométerre van a lengyel határtól. Lvivbe sokan menekültek a háború elől Ukrajna más részeiből, és sok külföldi ország Kijevből oda helyezte át nagykövetségét közvetlenül a háború kezdete előtt vagy után.

Az AP hírügynökség szerint Javoriv támaszpontra az Egyesült Államok 2015 óta rendszeresen küldött kiképzőket, és a területén a NATO több gyakorlatot tartott.

A Lvivtől 120 kilométerrel délkeletre fekvő Ivano-Frankivszk polgármestere, Ruszlan Marcinkiv közölte, hogy a város repülőterét is légicsapás érte vasárnap hajnalban.

Volodimnir Zelenszkij ukrán elnök azt állította vasárnap hajnali videoüzenetében, hogy Oroszország újabb szakadár köztársaságokat, álköztársaságokat akar létrehozni az országban. Óva intette ezeket a területek, köztük a déli Herszon közigazgatási vezetését és lakosságát, hogy a már elszakadt Donyeck és Luhanszk sorsára jussanak.

A megszállók zsarolják a helyi vezetőket, nyomást gyakorolnak a képviselő-testületi tagokra, megpróbálnak lefizetni embereket

– állította Zelenszkij.

A herszoni városi tanács elnökhelyettese szombaton azt mondta, hogy az orosz megszállók álnépszavazást tartanának a városában.

A The Guardian cikke beszámol róla, hogy az oroszok szerint jogos célpontokra támadtak Lvivben. A lengyel határhoz közeli katonai bázis elleni támadás Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes szombati figyelmeztetése után történt, a figyelmeztetés szerint pedig az Ukrajnába irányuló nyugati szállítmányok jogos célpontjai a támadásnak. Többek között az az Egyesült Királyság, Németország és az Egyesült Államok is fegyverekkel támogatta Ukrajnát.

Az ukrán vezérkar szerint az orosz csapatok továbbra is Mariupol elfoglalására összpontosítanak

Az ukrán vezérkar Facebookon közzé tett jelentésében beszámolt róla, hogy az orosz csapatok továbbra is Mariupol elfoglalására összpontosítanak

Az oroszbarát szeparatistáknak az orosz hadsereg segítségével sikerült betörniük a város külső kerületeibe. Ezt az ukrán hadsereg és az orosz védelmi tárca is megerősítette.

Az ukrán vezérkar szerint ezen felül orosz támadás fenyegeti a 100 ezer lakosú Szeverodonyeck városát is Luhanszk megyében. Moszkva szombaton közölte, hogy a luhanszki szakadárok alakulatai elérték a város határát. Donyeck térségében pedig Vuhledar ellen készül orosz offenzíva. A településről ukrán adatok szerint 200 embert sikerült kimenekíteni szombaton.

Az ország déli felén az orosz hadsereg Volodimir Zelenszkij elnök szülővárosát, Krivij Rihet támadja, az ukrán források szerint eddig sikertelenül.

A vezérkar ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy az orosz csapatok gyenge pontokat keresnek az ukrán védelmi vonalakban és csapatokat vonnak össze a 600 ezer lakosú iparváros ostromára.

Ukrán sajtójelentések szerint komolyan megrongálódott az ország keleti felében található Szvjatohirszk kolostora egy orosz légicsapás következtében. Az Ukrainszka Pravda hírportál úgy tudja, szombaton este egy bomba csapódott be mintegy 50 méterre a kolostor bejáratától. A lökéshullám beszakította az ablakokat, több sebesültet a városi kórházba kellett vinni. Halottak nem voltak.

Műholdas felvételek Mariupol területéről, az alsó kép 2021. június 21-én, a felső kép pedig 2022. március 12-én készült
Forrás: AFP / Satellite image ©2022 Maxar Technologies

Az orosz hadsereg hadműveleteket folytat a Harkivhoz közeli Izjum városánál és megpróbált Szlovjanszk irányába előretörni. Szvjatohirszk kolostora nagyjából félúton található a két város között.

A dpa német hírügynökség hangsúlyozta, hogy nem tudta független forrásból megerősíteni az értesüléseket.     

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnapra virradóra videóüzenetében az ország történetében első alkalommal tüntetett ki Inna Deruszova személyében egy nőt poszthumusz Ukrajna Hőse kitüntetéssel. A katonaorvos a harccselekmények kirobbanásának kezdetén vesztette életét Ohtirka városának térségében egy tüzérségi támadás során, miközben sebesülteket látott el. Zelenszkij szerint életét feláldozva 10 másik katona életét mentette meg.

Szinte egész Ukrajnában szólt hajnalban a légiriadó

Magyar idő szerint a szirénázás hajnali 3 óra körül kezdődött. Több várost is támadás ért Luhanszk megyében, az ukrán katasztrófavédelmi hivatal szerint Ukrajna szinte minden régiójában lövöldözéseket hallottak vasárnap hajnalban.

Az orosz hadsereg hadműveleteket folytat a Harkovhoz közeli Izjum városánál és megpróbált Szlovjanszk irányába előretörni. Legalább 3 városból robbanásokat jelentettek. Többen is megsebesültek, őket kórházba vitték.

Tüzet nyitottak az oroszok egy nem humanitárius folyosón haladó civil konvojra

Az ukrán hírszerzés korábbi közlését pontosítva arról számolt be, hogy a Kijev régióban található Peremohából indult civil konvoj, amelyet tűz alá vettek az orosz csapatok, nem egy humanitárius folyosón haladt át. A hírszerzés eredetileg azt közölte, hogy a járműoszlop egy Oroszországgal egyeztetett humanitárius folyosón haladt, amikor tűz alá vették. Most ezt a közlést azzal helyesbítette, hogy a konvoj a hatóságokkal nem egyeztetve indult útnak.

Ez roppant veszélyes, mert a megszálló erők kegyetlenül megsemmisítik a civil lakosságot. Felszólítjuk a civil lakosságot, hogy kövesse a kimenekítési útvonalakkal kapcsolatos hivatalos információkat és csak biztonságos útvonalakat használjon

– olvasható az ukrán hírszerzés közleményében

A támadásban 7 meghaltak, köztük egy gyermek.

A sebesültek számát nem tudni.

A támadást követően az orosz csapatok visszafordították a járműveket Peremohába, ahonnan azóta sem távozhattak a civilek

– közölte a hírszerzés.

A Reuters hírügynökség aláhúzta, hogy nem tudta független forrásból megerősíteni az értesülést, és egyelőre az orosz fél sem reagált.

Oroszország az ukrajnai háború kezdete óta tagadja, hogy civileket venne célba. Ukrajna azonban többször megvádolta Oroszországot, hogy akadályozza a civilek evakuálására irányuló erőfeszítéseket azzal, hogy nem tartja be a tűzszüneti megállapodásokat, és polgári célpontokra lő.

Az ukrajnai háború február 24-i kezdete óta ezrek rekedtek a fronton, és mintegy 2,5 millióan menekültek el az országból. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szombaton azt mondta, az orosz csapatok több kisebb várost porig romboltak.

Zelenszkij szerint Oroszország kész a párbeszédre

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint elmozdulás jelei láthatók az orosz tárgyalási pozícióban a makacs ukrán katonai ellenállás nyomán.

Most elkezdtek valamiről beszélni, s nem egyszerűen ultimátumokat támasztani

– mondta az ukrán elnök szombaton újságíróknak nyilatkozva.

A 44 éves politikus úgy fogalmazott, hogy elégedett azzal, hogy több mint két éve után Moszkva végre kész a párbeszédre. Ugyanakkor kifogásolta Ukrajna nyugati partnereinek elégtelen bevonását a tárgyalásokba. A biztonsági garanciákra tekintettel Zelenszkij hangsúlyozta, hogy Ukrajna egy ilyen véres háborút követően többé nem bízhat Oroszországban. Zelenszkij beszámolt arról is, hogy szombaton beszélt Naftali Bennettel az ukrán-orosz béketárgyalások kilátásairól. Egyben az izraeli kormányfő közbenjárását kérte Melitopol polgármesterének kiszabadítása érdekében, akit állítólag orosz csapatok ejtettek foglyul.

Zelenszkij és Vlagyimir Putyin orosz elnök is tárgyalt Naftali Bennettel, aki személyesen is felkereste az orosz elnököt Moszkvában. Vlagyimir Putyin orosz elnök már pénteken pozitív fejleményekről beszélt a gyakorlatilag napi szinten tartott béketárgyalásokról. Dmitrij Peszkov Kreml-szóvivő az Interfax orosz hírügynökségnek nyilatkozva elmondta, hogy a megbeszéléseket újabban online formátumban tartják, amit az ukrán fél megerősített.

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség, a NAÜ szombat este közleményt adott ki, amely szerint az ukrán vezetés arról értesítette, hogy Oroszország végérvényesen át akarja venni a teljes irányítást Európa legnagyobb atomerőműve, a zaporizzsjai létesítmény felett, de Moszkva ezt később tagadta. A NAÜ szerint Petro Kotin, az Energoatom állami atomipari vállalat vezetője levélben ismertette, hogy mintegy 400 orosz katona tartózkodik állandó jelleggel a létesítmény területén. A nemzetközi ügynökség beszámolt arról is, hogy az Energoatom szerint tovább folynak az egykori csernobili atomerőmű áramellátásának helyreállítását célzó erőfeszítések, egyelőre dízelgenerátorokkal próbálják áthidalni a biztonsági rendszerek működését. Az áramszünet szerdán kezdődött, és veszélyeztette a nukleáris hulladékot tároló létesítmény hűtőrendszerét is.

Szombaton 3730 menekültet fogadtak a budapesti pályaudvarokon

Vasárnap reggel a rendőrség beszámolt róla, hogy szombaton összesen 3730 ember, köztük 1247 gyerek érkezett Budapestre vonattal. Fővárosi és vidéki szálláshelyeken 135 embert, köztük 80 gyereket helyeztek el a rendőrökkel együttműködő hatóságok és segélyszervezetek.

Borítókép: Több száz ember keres menedéket a metróaluljárókban (Anadolu Agency via AFP / Andrea Carrubba)

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában