Mariupolban normalizálódott a helyzet az orosz katonai szóvivő szerint

Szombaton megnyílhat egy humanitárius folyosó Mariupolból

Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes kijelentette van lehetőség arra, hogy szombaton humanitárius folyosót nyissanak Mariupol kikötőjéből – írja a Reuters.

Verschuck videóüzenetben közölte ezt az ostromlott város evakuálásra váró lakóival.
 

Egy tengerész meghalt, 27 eltűnt a Moszkva elsüllyedésekor

Az orosz védelmi minisztérium bejelentette, hogy egy tengerész meghalt, 27 pedig eltűnt a Moszkva hadihajó elsüllyedésekor. A legénység 396 tagját sikerült megmenteni - írja a Sky News.

Mariupolban normalizálódott a helyzet az orosz katonai szóvivő szerint

A délkelet-ukrajnai Mariupolban normalizálódott a helyzet, a lakosok szabadon közlekedhetnek az utcán - jelentette ki péntek este Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője.

Konasenkov szerint Mariupolba humanitárius segély - élelmiszer, víz és alapvető cikkek - érkezik, a donyecki hatóságok pedig szervezik az utcák megtisztítását a törmeléktől és a roncsoktól.

A szóvivő szerint biztonságosan körülzárták a mariupoli Azovsztal acélművet, az ott lévők nem reagálnak arra a követelésre, hogy engedjék szabadon távozni a nőket és a gyerekeket, akik állítólag velük vannak.

Elmondta, hogy a civilek távozásának módját hangosbemondók óránként ismertetik a létesítménynél, de az információt eljuttatták Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyetteshez is.
 

Állítólag újabb tömegsírt találtak Mariupol közelében

Újabb tömegsírt jelentettek Mariupol közelében - közölte Petro Andriuscsenko, a város polgármesterének tanácsadója.

A tisztviselők információkat kaptak egy tömeges temetkezési helyről, ahova a Mariupolban megölt civileket temették - írja a Telegram Andriuscsenkora hivatkozva.

A BBC-nek nem sikerült függetlenül helyről megerősítenie az állítást.
 

Körbekerítették az azovstali acélgyárat védő ukránokat az oroszok

Az orosz védelmi minisztérium azt állítja, hogy körbekerítették az azovstali acélgyárat védő ukrán katonákat - írja a Sky News. Vlagyimir Putyin elnök csütörtökön jelentette be, hogy támadás helyett blokád alá helyezik az acélerőművet.
 

Az oroszok elfoglaltak egy harkovi fegyverraktárat

Oroszország azt állítja, hogy elfoglaltak egy harkovi fegyverraktárat. A hírt a TASZSZ hírügynökség közölte az orosz védelmi minisztériumra hivatkozva - írja a BBC.

Elhalasztották az UNESCO világörökségi bizottságának idei, oroszországi ülését

Meghatározatlan időre elhalasztották az ukrajnai háború miatt az UNESCO világörökségi bizottságának 45. ülését, amelyet az oroszországi Kazanyban tartottak volna június 19. és 30. között.

A halasztás kompromisszum eredménye, mivel a nyugati államoknak nem sikerült kellő támogatást szerezniük az oroszországi helyszín törléséhez.

Több mint 5,1 millió ember menekült el Ukrajnából

Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosa szerint 5 133 747 ember menekült el Ukrajnából, többségükben nők és gyerekek. A legtöbben, 2 867 241-en a szomszédos Lengyelországba menekültek - írja a BBC. 

Bejelentették az oroszok a háború új célját

Az orosz hadseregnek a "különleges hadművelet" második fázisában teljes ellenőrzése alá kell vonnia a Donyec-medencét és Dél-Ukrajnát - jelentette ki Rusztam Minnyekajev vezérőrnagy, az orosz központi katonai körzet megbízott parancsnokhelyettese pénteken, a Szverdlovszk megyei hadiipari szövetség éves ülésén.

Fotó a lezuhant ukrán katonai repülőgépről

Ahogy azt korábban megírták, péntek reggel lezuhant egy AN-26-os ukrán katonai szállítógép a Zaporizzsja régióban található Vilnia járásban. A két pilóta túlélte a zuhanást, őket kórházban ápolják.

A GÉPNEK EGY UTASA VOLT, Ő MEGHALT A BALESETBEN- írja a The Guardian.

Putyin szerint következetlenek az ukránok a tárgyalásokon

Vlagyimir Putyin orosz elnök azt mondta Charles Michelnek, az Európai Tanács elnökének, hogy Ukrajna következetlen a tárgyalásokon. Telefonos beszélgetésük során az orosz elnök közölte azt is, hogy csak akkor beszélne közvetlenül Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, ha a tárgyalások konkrét eredményhez vezetnének - írja a BBC.

Friss térképén a háború jelenlegi állása

Tovább folytatódott az oroszok kelet-ukrajnai offenzívája. Az oroszok elfoglalták Mariupol városát az Azovstal acélmű kivételével, ahol költséges és kockázatos támadás helyett kivárják míg megadják magukat a védők. Az orosz erők folytatták a támadó műveleteket Kelet-Ukrajnában, de csak csekély nyereséget értek el. Az oroszok célja a Donyec-medence és Dél-Ukrajna ellenőrzése lehet.

Ukrajna kulturális örökségi helyszínnek nyilvánította az elsüllyedt Moszkvát

Ukrajna hivatalosan is nemzeti kulturális örökségi helyszínnek nyilvánította a Fekete-tengerben elsüllyedt Moszkva hadihajó roncsait - írja a The Guardian.

Videón, ahogy az ukrán erők orosz harckocsikat és tankokat lőnek ki

Boris Johnson szerint Oroszország megnyerheti a háborút

Az Egyesült Királyság miniszterelnöke azt mondta, reális esély van arra, hogy az orosz erők nyerjenek Ukrajnában.

Mint mondta, Putyinnak hatalmas serege van, és most már nagyon közel jár ahhoz, hogy biztosítson egy szárazföldi hidat Mariupolban.

Az oroszok lehetővé teszik a civilek és a sebesültek távozását az Azovstalból

Ha az Azovstalban tartózkodó fegyveresek fehér zászlót tűznek ki, az orosz erők azonnal lehetőséget biztosítnak a civilek és a sebesült vagy a magukat megadni szándékozó katonák távozására – közölte Mihail Mizsincev vezérezredes, az orosz Nemzeti Védelmi Irányítási Központ vezetője.

Mindezt „tisztán humánus elvektől vezérelve” teszik és „válaszul az ukrán fél kijelentéseire a civilek állítólagos jelenlétéről” – tette hozzá. Arról is beszélt: amennyiben az Azovstal bármelyik pontján megjelenik a fehér zászló, az orosz fegyveres erők és a Donyecki Népköztársaság alakulatai azonnal beszüntetnek minden ellenséges, fegyveres cselekményt és biztosítják a humanitárius konvojok biztonságos kijutását.

Ukrajna győzelmébe vetett hitét hangoztatta a román és az ukrán külügyminiszter

Ukrajna győzelmébe vetett hitét hangoztatta mind a román, mind az ukrán külügyminiszter pénteken Bukarestben, de közös sajtóértekezletükön kitérő választ adtak arra az újságírói kérésre, hogy kap-e Kijev fegyvereket és katonai felszereléseket a bukaresti kormánytól.

Bogdan Aurescu Románia támogatásáról biztosította Ukrajna, Moldova és Georgia európai integrációs törekvéseit, elítélte Oroszország „illegális, indokolatlan és ki nem provokált” agresszióját és leszögezte: a népirtás és a háborús bűnök nem maradhatnak büntetlenül.

Dmitro Kuleba megköszönte az ukrán menekültek befogadását, és azt mondta: az ukrajnai háború valójában az európai nemzetek és Fekete-tengeri országok „végső harca”, amellyel a békés, jóléti és szabad Európához tartozás jogát kell megvédeniük.

A Moszkva alá tartozó ukrán ortodox egyház húsvéti körmenetet javasol Mariupolba

A moszkvai patriarchátus alá tartozó ukrán ortodox egyház felajánlotta, hogy húsvéti körmenetet szervez az ostromlott Mariupolba a sebesült civilek és katonák evakuálására.

Az egyház „kész felvonulást szervezni a Zaporizzsja régióban található Orihivből a mariupoli Azovsztal gyárhoz, hogy sürgősségi segélyt nyújtson és evakuálja a civileket. Ez a körmenet a sebesült katonák evakuálásában és a holttestek kiemelésében is segíthet” – mondta Onufrij metropolita, a moszkvai patriarchátus alá tartozó ukrán ortodox egyház feje az egyház honlapján közzétett nyilatkozatában.

„Azokhoz fordulunk, akiket illet, és kérjük, hogy biztosítsanak tűzszünetet Mariupolban és külvárosaiban, valamint humanitárius folyosót az úgynevezett nagypénteki imamenetre április 22-én, húsvétkor”, amelyet az ortodoxok április 24-én ünnepelnek.

Az ukrán ortodoxok a moszkvai patriarchátus alá tartozó ortodox egyház és a 2018-ban a kijevi patriarchátus alá tartozó ukrán ortodox egyház és az ukrán autokefál ortodox egyház egyesüléséből született, és 2019-ben a konstantinápolyi ökumenikus pátriárka által elismert ukrán ortodox egyház között oszlanak meg.

Ukrajnában pénteken nem lehet civil evakuációs folyosókat szervezni – közölte korábban Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes, aki túlságosan „veszélyesnek” nevezte a helyzetet az utakon.

Vlagyimir Putyin orosz államfő csütörtökön közölte, hogy az orosz erők „felszabadították” Mariupolt, amely közel két hónapos orosz ágyúzás és ostrom után. Ezt az állítást amerikai kollégája, Joe Biden „megkérdőjelezhetőnek” tartotta.

A csütörtöki újabb megadási felhívás ellenére a hatalmas Azovsztal kohászati komplexumban és annak több kilométernyi földalatti alagútjaiban még mindig rejtőző ukrán harcosok nem hajlandók letenni a fegyvert.

Vlagyimir Putyin azt mondta, utasította csapatait, hogy ne indítsanak támadást, hanem zárják le a területet, „hogy egy légy se jusson át”.

ENSZ: az orosz erők háborús bűncselekménnyel felérő erőszakot alkalmazhattak

Az ENSZ azzal vádolta meg az orosz hadsereget pénteken, hogy a háborús bűncselekmény jogi kategóriáját kimerítő erőszakot alkalmazhatott az ukrajnai támadások  során.

Az elmúlt nyolc hétben a nemzetközi humanitárius jogot nem csak figyelmen kívül hagyták, de lábbal tiporták

– írta közleményében Michelle Bachelet, az ENSZ emberi jogi főbiztosa.

Bachelet aláhúzta: a kelet-ukrajnai Kramatorszk vasútállomása elleni orosz rakétatámadás mutatja, hogy a konfliktusban nem tesznek különbséget civil és katonai célpontok között. Az április 8-án végrehajtott csapásban 60 civil meghalt és 111 megsebesült.

Az orosz fegyveres erők válogatás nélkül lőttek és bombáztak lakott területeket, civileket gyilkoltak meg, illetve kórházakat, iskolákat és más polgári létesítményeket romboltak le, valamint olyan dolgokat követtek el, amelyek háborús bűncselekménynek minősülhetnek

– mondta el Ravina Shamdasani, a főbiztosság szóvivője pénteki genfi sajtótájékoztatóján.

Az ENSZ ötven civil meggyilkolását, illetve kivégzését dokumentálta április 9-i bucsai missziója során – tájékoztatott a szóvivő.

Megjegyezte: bár a bíróság feladata, hogy eldöntse, elkövettek-e háborús bűncselekményeket az orosz csapatok Ukrajnában, egyre több jel utal arra, hogy így történt. Civilek fogva tartásáról és kínzásáról, valamint emberrablásokról, kivégzésekről és nemi erőszakról érkeztek beszámolók az ENSZ-hez.

Elmondta: bár az ország keleti részén az ukrán biztonsági erők is válogatás nélkül használják a fegyvereket sok esetben civil célpontok ellen, a főbiztosság tudomására jutott áldozatok 92,3 százaléka az orosz erők támadásaihoz köthető.

Ukrajnában már most is vérfürdő van

– emelte ki Shamdasani.

Aggódva figyeljük, hogy mi következik. A háborúnak is megvannak a maga szabályai, és azokat be kell tartani

– figyelmeztetett.

Lezuhant egy ukrán repülőgép az ország déli részén

Péntek reggel lezuhant egy AN-26-os ukrán katonai szállítógép a Zaporizzsja régióban található Vilnia járásban, többen meghaltak. Vizsgálják a baleset körülményeit.

Orosz tábornok: a második fázis célja a Donyec-medence és Dél-Ukrajna ellenőrzése

Az orosz hadseregnek a „különleges hadművelet” második szakaszában teljes ellenőrzése alá kell vonnia a Donyec-medencét és Dél-Ukrajnát - jelentette ki Rusztam Minnyekajev vezérőrnagy, az orosz központi katonai körzet megbízott parancsnokhelyettese szerdán, a Szverdlovszk megyei hadiipari szövetség éves ülésén.

A különleges művelet második szakaszának kezdete óta, amely most kezdődött, szó szerint két nappal ezelőtt, az orosz hadsereg egyik feladata, hogy megvalósítsa a teljes ellenőrzést a Donyec-medence és Dél-Ukrajna felett

– mondta Minnyekajev a jekatyerinburgi tanácskozáson.

A tábornok, aki az első hivatalos személy orosz részről, aki nyilvánosan megnevezte az invázió második fázisának céljait, elmondta, hogy a Donyec-medence feletti ellenőrzés szárazföldi folyosót nyit a Krím felé, és érinti az ukrán hadsereg létfontosságú létesítményeit, valamint az ukrán agrár- és kohászati export jó részét megvalósító Fekete-tengeri kikötőket. A Dél-Ukrajna feletti ellenőrzés kijáratot biztosítana az orosz fegyveres erők számára a moldovai Dnyeszter-mentéhez, ahol szerinte „az oroszajkú lakosság elnyomására utaló jelek mutatkoznak”.

Úgy tűnik, most az egész világ ellen harcolunk, csakúgy mint a nagy honvédő háborúban, amikor egész Európa, az egész világ ellenünk volt. És ez most is így van, ők soha nem szerették Oroszországot

– hangoztatta a tábornok.

Minnyekajev szerint az orosz hadsereg technikai fölénye az ukrán fegyveres erők fölött a szárazföldön, a tengeren és a légtérben is nyilvánvaló.

Az orosz fegyveres erők nem szenvednek veszteségeket a csapások végrehajtása során. Ez gyilkolja mindennél jobban az ukrán fegyveres erők harci morálját

– mondta a tábornok, aki szerint a „különleges hadműveletet” sikeresen el kell vinni „a logikus végkifejletig”. Ígéretet tett az összes kitűzött feladat elvégzésére.

Nem mi kezdtük ezt a háborút, de mi fogjuk befejezni

– mondta Minnyekajev.

Az Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője által pénteken ismertetett hadijelentés szerint egy zászlóaljnyi ukrán katonát semmisített meg a fegyvereivel és hadfelszerelésével együtt Miliorativne vasútállomás közelében egy nagy hatótávolságú Kalibr manőverező robotrepülőgépekkel végrehajtott csapás.

A tábornok szerint az éjszaka folyamán az orosz légierő precíziós rakétái három ukrán katonai létesítményt találtak el, Novoszelka közelében megsemmisítve egy Sz-300-as föld-levegő rakétarendszert, Alekszandrivkánál pedig egy parancsnoki állást, valamint egy élőerő- és felszerelés-összpontosítási területet. Mint mondta, mintegy 80 „nacionalista”, valamint 23 páncélozott és egyéb jármű megsemmisült.

A beszámoló értelmében nagypontosságú levegő-levegő rakétával lelőttek egy ukrán pilótanélküli légijárművet. Az orosz harcászati légierő gépei 58, a rakéta- és tüzérségi erők pedig 1285 célpontra mértek csapást, a légvédelem pedig hét ukrán drónt és egy Tocska-U rakétát lőtt le.

Konasenkov összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 140 repülőgépet, 106 helikoptert, 520 drónt, 257 föld-levegő rakétarendszert, 2448 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 271 rakéta-sorozatvetőt, 1062 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 2289 speciális katonai járművet veszített.

A Rosszija 24 hírtelevízió pénteken a mariupoli Azovsztal acélmű igazgatósági épületének bevételéről sugárzott felvételeket. Ezzel a harcálláspontnak használt épületnek a bevételével a tudósítás szerint befejeződött az 11 négyzetkilométernyi üzemi terület bekerítése, amelynek területén eltérő becslések szerint mintegy 1500-2000 ukrán és külföldi fegyveres található. A luhanszki „népköztársaság” vezetése közölte, hogy sikerült ellenőrzése alá vonni az entitás területének mintegy 90 százalékát.

A donyecki hatóságok beszámolója szerint a „népköztársaságban” kilenc civil sebesült meg és 17 lakóépület sérült meg ukrán belövések következtében. A tájékoztatásban 59 ukrán „nacionalista” is szerepelt.

Mihail Mizincev vezérezredes, a humanitárius reagálásért felelős orosz tárcaközi koordinációs parancsnokság és a Nemzeti Védelmi Irányító Központ vezetője csütörtök esti tájékoztatója során arra figyelmeztetett, hogy az ukrán fegyveres erők megrendezett forgatással újabb lejáratásra szánt „provokációt” készítettek elő. Azt mondta, hogy az ukrán hadsereg információs és pszichológiai műveleti szakemberei a Mikolajiv megyei Voszkreszenszke faluban orosz egyenruhába öltöztették át az ukrán 123. területvédelmi dandár 191. zászlóaljának katonáit és járműveikre Z jelet festettek fel.

Mizincev szerint mobiltelefonos fénykép- és videófelvételek készültek arról, hogy az átöltöztetett emberek demonstratívan magánházakat rabolnak ki. Ezeket, mint mondta, el akarják terjeszteni a nyugati médiában.

Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) egy Ukrajnába küldött orosz humanitárius konvoj ellen készülő terrortámadás megakadályozásáról számolt be. Az FSZB szerint az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) irányításával ukrán szabotázs- és terroristacsoport robbanóanyaggal megrakott járművet szándékozott felrobbantani. Tagjaitól két Igla típusú hordozható légvédelmi rakétát és egy indítószerkezetet, három aknavetőt, egy golyószórót, egy gépkarabélyt, egy pisztolyt, 127 kézigránátot, 18 gyalogsági és mágneses aknát, valamint 42 gyutacsot és detonátort foglaltak le. Az FSZB csütörtökön egy, a krími vasútvonalakon robbantásra készülő iszlamista merénylő elfogásáról számolt be.

Elmarad Ferenc pápa és Kirill pátriárka találkozója

Elmarad Ferenc pápa és az orosz ortodox egyház vezetője, Kirill pátriárka júniusra tervezett, jeruzsálemi találkozója. A hírt maga a katolikus egyházfő közölte helyi idő szerint csütörtökön a La Nación című argentin napilappal.

Ferenc pápa az interjúban sajnálatát fejezte ki a döntés miatt, de azt mondta, hogy vatikáni diplomaták szerint egy ilyen találkozó a jelenlegi helyzetben „sok bonyodalmat okozhat”.

A Reuters hírügynökség a múlt héten számolt be arról, hogy a Vatikán fontolgatja Ferenc pápa júniusi, libanoni látogatásának egynapos meghosszabbítását, hogy az egyházfő június 14-én Jeruzsálemben találkozhasson a pátriárkával.

Mariupol teljes evakuálására szólított fel a polgármester

Mariupol polgármestere pénteken felhívást adott ki a déli város teljes kiürítésére, melyet Vlagyimir Putyin orosz elnök szerint többnyire az orosz erők irányítanak.

Csak egy dologra van szükségünk – a lakosság teljes evakuálására. Körülbelül 100 ezer ember maradt Mariupolban

– mondta Vadim Bojcsenko polgármester.

Csütörtökön Putyin arra utasította a csapatait, hogy zárják körbe a városban lévő ukrán harcosok utolsó csapatát, akik az Azovstali acélművekben rekedtek.

Kénytelenek hazavinni törött harci eszközeiket javításra az oroszok

Miközben az orosz erők folytatják a keleti offenzívájukat, még mindig szenvednek az őket ért veszteségektől – közölte az Egyesült Királyság védelmi minisztériuma.

Közleményük szerint az oroszok kénytelenek visszaszállítani az üzemképtelen eszközeiket Oroszországba javítás céljából.

Ma nem nyitnak humanitárius folyosót

Irina Verescsuk miniszterelnök-helyettes azt mondta, Ukrajna pénteken nem kísérli meg humanitárius folyosók létrehozását a civilek kimentésére, mert az utak túl veszélyesek.

Donyeck régió lakosságának nagy része már elmenekült

Pavlo Kyrylenk, a régió polgármestere szerint a lakosság túlnyomó többsége már elhagyni kényszerült a lakóhelyét, beleértve Mariupolt is.

A Donyeck régió második legnagyobb városa Kramatorszk, melynek lakossága 200 ezerről 40 ezerre csökkent – mondta.

A régióban korábban 1,6 millióan éltek, mára 430 ezren maradtak.

Erős bombázás alatt áll Harkov

Ukrajna második legnagyobb városa az orosz erők intenzív bombázása alá került – írja a BBC.

A környéken készült felvételeken rakétabecsapódások nyomai, és megsemmisült épületek maradványai láthatók.

Ihor Terekhov, a város polgármestere azt mondta, a lakosság mintegy 30%-a már elhagyta a város, de még így is egymillióan maradtak, akik nem akarják elhagyni az otthonukat.

UNHCR: a háború világszerte megnehezítette a menekültek helyzetét

Az ukrajnai háború világszerte megnehezítette a menekültek életét – hívta fel a figyelmet az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága pénteken.

Roland Bank, a főbiztosság németországi irodájának vezetője elmondta: globálisan mintegy 84 millió menekültről tudnak, a konfliktus sokuknak tovább nehezítette az életét. Bank rámutatott: nehezebben és drágábban lehet élelemhez jutni, miközben milliók veszítették el bevételeiket a koronavírus-világjárvány és következményei miatt. Ők még a legalapvetőbb szükségleteiket is alig tudják kielégíteni – tette hozzá.

A menekültügyi főbiztosságot és a segélyszervezeteket a növekvő élelmiszer- és üzemanyagárak új kihívások elé állítják – húzta alá.

Kormányhivatal: több mint négyszáz embernek segítettek a humanitárius tranzitponton csütörtökön

Csütörtökön 409, az ukrajnai háború elől menekülő embernek segítettek a budapesti BOK csarnokban nyitott humanitárius tranzitponton. Az éjszakát 113-an töltötték a létesítményben – közölte a fővárosi kormányhivatal pénteken a honlapján.

A csaknem 4400 négyzetméter alapterületű BOK csarnokban kulturált körülmények között várakozhatnak a menekülők. Az éjjel-nappal nyitva tartó tranzitponton ételt, italt, orvosi ellátást, tisztálkodási lehetőséget, utazásszervezést, gyereksarkot, internet-elérhetőséget biztosít nekik a kormány karitatív szervezetekkel és önkéntesekkel együttműködve – olvasható a közleményben.

A MÁV kihelyezett nemzetközi jegypénztárt üzemeltet a tranzitponton, ahol a menekülők átvehetik szolidaritási jegyüket. A tranzitpontról továbbutazók számára a Keleti és a Nyugati pályaudvarra, valamint a Liszt Ferenc repülőtérre különbuszokkal biztosítják az eljutást, a Magyarországon maradóknak pedig segítenek a szállás biztosításában – írták.

Putyin döntött a tűzszünetről

Oroszország elutasította a húsvéti humanitárius szünetre vonatkozó javaslatot.

Kilencezer halott lehet a mariupoli tömegsírokban

A Maxar legújabb műholdfelvételei szerint Mariupoltól 20 kilométerre nyugatra egy temetőt fedeztek fel. Több mint 200 sír helyezkedik el 4 sorban, 85 méter hosszan. Ukrajna azzal vádolta Oroszországot, hogy 9000 ukránt temettek el tömegsírokba Mariupol ostroma során.

535 menekültet fogadtak csütörtökön a fővárosban

Az ukrajnai háború elől 2022. április 21-én 535 ember, köztük 220 gyermek érkezett Budapestre vonattal. A különvonatokkal Kőbánya-felső vasútállomásra érkező menekülteket buszokkal vitték a BOK csarnokba. Fővárosi és vidéki szálláshelyeken 13 ember, köztük 8 gyermek elhelyezését és odaszállítását az együttműködő hatóságok oldották meg.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság a Készenléti Rendőrséggel és rendőrjárőr képzésben résztvevőkkel Kőbánya felső vasútállomáson és a BOK csarnokban segíti az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. A feladatokban támogatást nyújt a Budapesti Polgárőr Szövetség is.

Nagy-Britannia ukrán katonák kiképzésében vesz részt

Boris Johnson brit miniszterelnök bejelentette, hogy ukrán katonák tartózkodnak az Egyesült Királyságban, és kiképzést kapnak a Nagy-Britannia által szállított páncélozott járművek használatára.

„Ukránokat képzünk Lengyelországban a légvédelmi rendszer, az Egyesült Királyságban pedig a páncélozott járművek használatára" – mondta a kormányfő az indiai látogatása alkalmával vele utazó újságíróknak.

Nagy-Britannia 120 páncélozott járőrjárművet biztosít Ukrajnának, köztük a Masztiffot is, amelyek felderítő járműként is használhatók. A katonáknak bemutatják a szamaritánus mentőautó, valamint a Sultan és Samson páncélozott felderítő járművek használatát is.

60 milliárd dollár lehet az eddigi kár

A Világbank korai becslései szerint az ukrajnai épületekben és infrastruktúrában a háború által okozott fizikai kár elérte a 60 milliárd dollárt. A becslés nem tartalmazza a háború növekvő gazdasági költségeit. Az összeg a háború előrehaladtával tovább fog emelkedni – mondta David Malpass, a Világbank elnöke.

Ukrajnának havi 7 milliárd dollárra van szüksége a jelenlegi gazdasági veszteségek pótlására, és "több százmilliárd dollárra, hogy mindezt később újjáépítse".

Civilek rekedtek az épületek alatt az Azovstal üzemben

Kijevből azzal vádolják az orosz erőket, hogy bunkerromboló bombákat használnak, miközben civilek százai vannak a mariupoli Azovstal acélmű épületei alatt. Szvjatoszlav Palamar, az ukrán Azov-ezred parancsnok-helyettese a BBC-nek adott interjújában azt állította, hogy az oroszok hadihajókról lőtték az acélgyárat.

"Azovstal területén az összes épület gyakorlatilag megsemmisült. Nehézbombákat dobnak le, bunkerromboló bombákat, amelyek hatalmas pusztítást okoznak. Vannak sebesültek és halottak a bunkerekben. Több civil továbbra is az összeomlott épületek alatt rekedt" – mondta Palamar, aki szerint a civilek külön helyeken tartózkodtak, távol a harcosoktól. A pincékben voltak, egyenként 80-100 emberrel, de nem tudni, hogy összesen hány civil volt, mivel néhány épület megsemmisült, és a harcosok nem tudták elérni őket az ágyúzások miatt.

Egyes bunkerek bejáratait olyan betonlapok zárták el, amelyeket csak nehézgépek tudtak mozgatni – mondta. "Tartjuk a kapcsolatot azokkal a civilekkel, akik olyan helyeken tartózkodnak, ahova eljuthatunk. Tudjuk, hogy három hónapos kisgyerekek is vannak ott" – mondta.

Az ukrán elnök szerint nem esett el Mariupol

Volodimir Zelenszkij éjszakai videóüzenetében úgy fogalmazott: Ukrajna déli és keleti részén a megszállók továbbra is mindent megtesznek azért, hogy legalább néhány győzelemről legyen okuk beszélni. Zászlóaljakat vonnak össze és még a mozgósítást is megpróbálják elindítani Ukrajna megszállt vidékein.

"E lépések egyike sem segít Oroszországnak az államunk elleni háborúban. Csak késleltethetik az elkerülhetetlent – azt az időt, amikor a betolakodóknak el kell hagyniuk területünket. Különösen Mariupolt. Egy város, amely továbbra is ellenáll Oroszországnak. Mindannak ellenére, amit a megszállók mondanak."

Az ukrán elnök azt nem részletezte, hogy hol és milyen szinten tartják magukat az ukrán erők Mariupolnál.

Pénz kell és fegyverek

A Világbank rendkívüli tavaszi ülésszakának résztvevőihez is beszélt Volodimir Zelenszkij, ahol a nemzetközi pénzintézetek vezetőitől és a vezető államok pénzügyminisztereitől kért közvetlen anyagi támogatást Ukrajna számára.

Az Egyesült Államok eközben új támogatási csomagot jelentett be, benne tüzérségi eszközökkel, lövedékekkel és drónokkal, amire Ukrajna nagyon számított. Zelenszkij úgy fogalmazott: hálás minden eddigi támogatásért, és a fegyverszállítások további felgyorsítását kérte a mihamarabbi béke érdekében.

Zelenszkij felszólalt a portugál parlamentben

Az ukrán elnök videókapcsolaton keresztül felszólalt a portugál parlamentben is. Ez volt a 26. beszéd, amit partnerország parlamentjéhez intézett. Úgy értékelt, hogy ezek a felszólalások közelebbé viszik az Ukrajnának nyújtott segítségről szóló döntéseket, és segítenek közvetlen érzelmi kapcsolatot kialakítani az ukrajnai helyzet és a partnerországok politikai elitje között. 

Három dolgot kért az ukrán elnök

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök északai videóüzenetében beszámolt arról, hogy csütörtökön Kijevben fogadta a spanyol és a dán miniszterelnököt. Rajtuk keresztük kérte az összes többi európai demokráciát, hogy erősítsék meg a háború miatti szankciókat. Vezessék be a teljes olajembargót, válasszák le Oroszország teljes bankrendszerét a globális pénzügyi rendszerről és segítsenek bíróság elé állítani mindazokat, akik ukránok elleni háborús bűnökbet követtek el.

Dánia miniszterelnöke kijelentette, hogy kész támogatni Ukrajna háború utáni újjáépítésének programját, különös tekintettel Mikolajiv újjáépítésére és fejlesztésére, valamint Ukrajna hajóépítő iparára.