Háború a szomszédban

2022.04.05. 19:34

Kijev hét humanitárius folyosó létrehozását jelentette be

A háború 41. napja tart Oroszország és Ukrajna között.

 

Így menekítik az állatokat Harkovból

 

Eddig több mint 11 ezer menekültnek segített a magyar idegenrendészet

Az orosz-ukrán háború kitörése óta már több mint 11 ezer Ukrajnából érkező menekültnek segített a magyar idegenrendészet.

Az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság (OIF) közleménye szerint kedd délig 11 831 menedékeskénti elismerés iránti kérelmet regisztráltak. Budapesti ügyfélszolgálatuk mellett regionális ügyfélszolgálataik is egyre inkább leterheltek. A győri és miskolci ügyfélszolgálatokon az elmúlt egy héten több mint ezer kérelmet nyújtottak be.

Kitértek arra is, hogy míg a háború kezdetekor a regisztrációk többsége a határon lévő gyűjtőpontokon történt, most jellemzően az ország mélységében nyújtják be kérelmeiket a menekülők.

Kiemelték, hogy az alapfeladatok ellátása mellett kiemelt figyelmet fordítanak az ukrajnai háborús konfliktus elől menekülők ügyére. A menedékes elismerés iránti kérelmek regisztrálása és azok döntésre előkészítése folyamatosan történik - írták.

Felhívták a figyelmet arra is, hogy hiányszakmában már a kérelem benyújtásakor dolgozhatnak az Ukrajnából menekülők.Elismerő döntést követően pedig más területen is dolgozhatnak. Azok is minden segítséget és tájékoztatást megkapnak a főigazgatóságtól, akik nem akarnak menedékes kérelmet benyújtani, de hosszabb távon Magyarországon tartózkodnának.

Az OIF honlapján ukrán, angol és magyar nyelvű tájékoztatók segítik az Ukrajnából érkezőket - olvasható a közleményben.

 

Putyin: óvatosnak kell lenni az exporttal

A nyugati szankciók globális élelmiszerválságot és energiaár-emelkedést váltottak ki, Oroszország ilyen körülmények között körültekintőbb lesz az élelmiszer-kivitelben, különösen azon az országok esetében, amelyek barátságtalan politikát folytatnak vele szemben - jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök az orosz agráripari komplexum támogatásáról szóló keddi online konferencián.

Egyértelmű, hogy az idei évben a globális élelmiszerhiány miatt óvatosabbnak kell lennünk a külföldi élelmiszer-szállítások során, nevezetesen úgy, hogy szigorúan ellenőrizzük az ilyen export paramétereit azokba az országokba, amelyek egyértelműen ellenséges politikát folytatnak velünk szemben –mondta az elnök.

Putyin arra figyelmeztetett, hogy a magasabb energiaárak a műtrágyahiánnyal kombinálva arra késztethetik a Nyugatot, hogy pénzt nyomtatva felvásárolja a készleteket. Ez szerinte élelmiszerhiányhoz vezet a szegényebb országokban, újabb migrációs hullámokat elindítva.

Megállapította, hogy Oroszország a főbb élelmiszerek tekintetében önellátó. Beszámolója szerint az elmúlt hét év során a mezőgazdasági termékek termelése 15, az élelmiszereké pedig több mint 25 százalékkal nőtt, napraforgóolajban és gabonában az orosz vállalatok kapacitása meghaladja a keresletet. Az orosz vezető szerint a megnövekedett orosz agrártermelési volumen lehetővé teszi, hogy az élelmiszerek ára belföldön alacsonyabb legyen, mint a világpiacon. Mind mondta, az élelmiszer-önellátás Oroszország valódi versenyelőnye, amelyet meg kell óvni a konjunktúra ingadozásaitól.

Vlagyimir Putyin orosz elnök videókonferencia keretében vesz részt a mezõgazdasági és halászati iparágak fejlesztésérõl tartott tanácskozáson a Moszkva melletti vidéki rezidenciáján, Novo-Ogarjovóban 2022. április 5-én
Forrás: Mihail Klimentyev / MTI/EPA/Kreml/Szputnyik pool


Az import helyettesítésére újabb orosz agráripari vállalatok létrehozását sürgette, fontosnak nevezte az importtartalom csökkentését az orosz mezőgazdasági termékekben. A feladatok között nevezte meg a vetőmag-nemesítést, az orosz állattenyésztés fejlesztését, a mezőgazdasági gépek és berendezések, valamint az alkatrészek saját gyártásának jelentős növelését.

Oroszország a világ legnagyobb búzaexportőre, kivitele főleg Afrikába és a Közel-Keletre irányul. Fontos termelője a kálium-, foszfát- és nitrogéntartalmú műtrágyáknak. Az orosz műtrágyatermelés meghaladja az évi 50 millió tonnát, ami a világ kapacitásának 13 százalékát jelenti.

 

Svéd ügyészek előzetes vizsgálatot indítanak Ukrajnában elkövetett háborús bűnök ügyében

Svéd ügyészek előzetes vizsgálatot indítottak az Ukrajnában elkövetett esetleges háborús bűnök ügyében, és szemtanúk jelentkezését kérik - közölte kedden a Svéd Ügyészi Hivatal. 

A vádhatóság közlése szerint a vizsgálat célja, hogy minél előbb bizonyítékot találjanak, amelyeket svéd és nemzetközi bíróságokon felhasználhatnak. Felszólították azokat, akik ukrajnai polgári személyek elleni erőszak tanúi voltak, hogy lépjenek kapcsolatba a hatóságokkal.
Az ukrajnai helyzetről rendelkezésre álló információk alapján okunk van feltételezni, hogy súlyos háborús bűncselekményeket követtek el – olvasható a Svéd Ügyészi Hivatal közleményében.

 

Az EU kiutasított 19 orosz diplomatát

Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének döntése alapján Oroszország EU-hoz akkreditált állandó képviseletének 19 tagját nemkívánatos személynek nyilvánították diplomáciai státuszukkal ellentétes tevékenységük miatt; az orosz diplomatáknak el kell hagyniuk a Belgium területét - közölte az Európai Unió külügyi szolgálata (EEAS) kedden.

A közlemény szerint a lépésre azért volt szükség, mert az orosz diplomáciai képviselet érintett tagjai az EU és az uniós tagállamok érdekei és biztonsága elleni, "jogellenes és bomlasztó" tevékenységet folytattak.

 

Zelenszkij: az ENSZ fossza meg Oroszországot BT-beli vétójogától

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) tagjaihoz intézett beszédében az ENSZ hatékonyabb működése érdekében sürgette a nemzetközi szervezet reformját, és arra kérte a BT tagjait: fosszák meg Oroszországot vétójogától.

Az ukrán elnök kijelentette: Oroszország esetében olyan államról van szó, amely az ENSZ BT-beli vétójogát "a halálhoz való jogként" használja.

A bucsai mészárlás részleteinek bemutatásakor Zelenszkij leszögezte: a második világháború óta "a legszörnyűbb háborús bűnöket" követik el jelenleg Ukrajnában, ezért arra kérte az ENSZ BT tagországait, hogy az orosz hadsereg vezetőit és a parancsot kiadó személyeket az általuk elkövetett bűnök miatt állítsák bíróság elé, és szigorúan vonják őket felelősségre.

Önkéntesek egy civil holttestét készülnek nejlonzsákba helyezni a Kijev melletti Bucsában 2022. április 4-én
Forrás: Efrem Lukackij / MTI/AP


Az ukrán elnök beszédében úgy vélte: Oroszország "szótlan rabszolgát" akar csinálni Ukrajnából.

 

Kijev hét humanitárius folyosó létrehozását jelentette be

Ukrajna hét humanitárius folyosó létrehozását jelentette be kedden.

Irina Verescsuk miniszterelnök-helyettes hangsúlyozta, hogy Mariupolt a távozni kívánó lakosok csak autóval hagyhatják el – jelentette az Ukrinform hírügynökség.

Vadim Bojcsenko, Mariupol polgármestere hétfőn közölte, hogy a város 90 százaléka elpusztult, az infrastruktúra 40 százalékát pedig helyrehozhatatlan károk érték. A tisztségviselő szerint mintegy 130 ezren tartózkodnak még a településen.

Verescsuk azzal vádolta az orosz csapatokat, hogy nem engedik be a segélyszállítmányokat az ostromlott Mariupolba. Kijev és Moszkva hetek óta azzal vádolja egymást, hogy szabotálja a civilek menekülését az egykor négyszázezres városból.

Az ukrán miniszterelnök-helyettes bejelentette: kiszabadultak a vöröskereszt munkatársai, akiket a Mariupoltól 20 kilométerre nyugatra található Manhusban vettek őrizetbe előző nap.

Az értesülést a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága is megerősítette. A szervezet munkatársait az orosz csapatok felügyelete alatt álló zónában tartóztatták fel. A csoport tagjai szabadulásukat követően folytatják a civilek evakuációját támogató munkát.

Irina Verescsuk megjegyezte: Ukrajna mintegy hatszáz orosz hadifoglyot ejtett a háború során. Rámutatott: a vöröskereszten keresztül megpróbálnak kapcsolatba lépni az orosz hadifogságban lévő ukránokkal, és elérni, hogy elengedjék őket.

 

Az EU behozatali tilalmat vezet be az Oroszországból származó szénre

Az Európai Bizottság újabb szankciós csomag bevezetésére tett javaslatot Oroszországgal szemben, egyebek mellett évente 4 milliárd euró értékben behozatali tilalmat rendelne el az Oroszországból származó szénre - jelentette be Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban kedden, az Európai Parlament plenáris ülésének helyszínén tartott sajtótájékoztatóján.

Közölte: ötödik szankciós csomagjával az EU arra törekszik, hogy újabb fontos bevételi forrásokat vegyen el Oroszországtól.

 Tájékoztatása szerint az új megszorító intézkedések teljes pénzügyi tranzakciós tilalmat rendelnek el négy kulcsfontosságú orosz bank esetében, amelyek az orosz bankszektor piaci részesedésének 23 százalékát képviselik. Belépési és kikötési tilalmat rendelnek el az orosz - és az orosz üzemeltetésű - hajókra az uniós kikötőkben. Bizonyos mentességet csak az alapvető szükségleteket, például a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékeket, a humanitárius eszközöket és az energiahordozókat szállító hajók élveznek - jegyezte meg. A tilalom drasztikusan korlátozza az orosz ipar lehetőségeit a kulcsfontosságú áruk beszerzésére - emelte ki.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke
Forrás: Stephanie Lecocq / MTI/EPA pool

A brüsszeli testület elnöke közölte: az új uniós szankciók keretében célzott exporttilalmat vezetnek be 10 milliárd euró értékben egyes kulcsfontosságú technológiák esetében, valamint 5,5 milliárd euró értékben importtilalmat rendelnek el bizonyos építőanyagoktól kezdve egészen a luxustermékekig. Az EU számos célzott intézkedéssel tiltja továbbá az orosz vállalatok részvételét az uniós közbeszerzéseken, valamint az orosz állami szerveknek nyújtani tervezett valamennyi pénzügyi támogatást kizár - mondta Ursula von der Leyen, majd hozzátette: a brüsszeli testület az olajimporttal kapcsolatos szankciós intézkedések meghozatalán is dolgozik.

Az uniós szankciók világos állásfoglalást jelentenek, egyértelmű kiállást Vlagyimir Putyin orosz elnök Ukrajna ellen vívott háborújával szemben - tette hozzá a bizottsági elnök.

 

Zelenszkij: az már győzelem, ha Ukrajna megőrzi a nyílt háború előtti területét

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentette kedden, hogy a jelenlegi helyzetben győzelemként fogja értékelni azt, ha sikerül megvédi Ukrajnának azokat a területeit, amelyek február 24-ig, az ország elleni orosz háború kezdetéig Kijev ellenőrzése alá tartoztak, az pedig "nagy győzelem lesz", ha helyreállítják az ország teljes területi egységét.

Az államfő erről ukrán újságíróknak adott interjújában beszélt, amelyet az Ukrajinszka Pravda hírportál közölt le. Kijelentette: elsődleges fontosságúnak tartja Ukrajna szuverenitásának megőrzését. Másodszor, nagyon szeretném, ha nem veszítenénk el emberek százezreit - szögezte le. A harmadik legfontosabbnak azt nevezte, hogy Ukrajna nem mond le a tőle Oroszország által önkényesen elcsatolt Krím félszigetről, Kijev ennek a kérdésnek a rendezésében csupán "halasztásba" egyezik bele. Kiemelte, hogy a Donyec-medencei Moszkva-barát szakadár területek esetében sem mond le Ukrajna arról, hogy ezek a területek hozzá tartoznak.
"Az a tény, hogy Oroszország elismerte a donyecki és a luhanszki régiók egyes részeit valaminek, úgy gondolom, hogy meg kell találnunk a kiutat ebből a helyzetből. Számunkra nagyon fontos ezen területek ukrán státusának megőrzése. Ez az egyik alapvető dolog, de ez lesz a legnehezebb történet" - fejtegette az elnök.

Zelenszkij szerint ha most harcba bocsátkozik Ukrajna a Donyec-medencei megszállt területekért, 40-50 ezer, de akár százezer embert is veszítene. Elismerte, hogy Oroszország ugyanakkor törekszik még további ukrán területek elfoglalására a medencében és az ország déli részén.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök (k) megsemmisített orosz harcjármûvek roncsai és lerombolt lakóházak romjai mellett a Kijev melletti Bucsában 2022. április 4-én. 
Forrás: Efrem Lukackij / MTI/AP

Az elnök szerint a Kijev megyei Bucsában feltárt „orosz vérengzések” után is folytatni kell a tárgyalásokat Oroszországgal, legalább azért, hogy a humanitárius kérdéseket rendezzék. 

Moszkva változatlanul tagadja, hogy orosz katonák civileket végeztek volna ki Bucsában, megrendezett provokációnak nevezi az ott történteket.

 

Fontos várost foglaltak el az oroszok, bekeríthetik az ukrán erőket

Az orosz erők elfoglalták Brazhkivkát az ukrán vezérkar szerint. Ez jelzi az oroszok előrenyomulásának mértékét Barvinkovénél. A céljuk, hogy bekerítsék a Donbászban felhalmozott ukrán erőket.

 

Műholdfelvételek szerint hetek óta Bucsa utcáin hevertek a holttestek

A Maxar március 19-i és március 31-i műholdfelvételein is láthatóak, hogy holttestek hevernek az utcán a körforgalomtól délre – írja a Sky News.

A felvételeket itt tudja megnézni – vigyázat, csak erős idegzetűeknek!

 

Szlovjanszk lehet az oroszok következő célpontja

Az amerikai Háborúkutató Intézet (Institute for the Study of War) elemzése szerint az orosz csapatok offenzívára készülnek Szlovjanszk városa ellen, hogy kelet felé nyomulva összekapcsolódjanak a donbászi régióban lévő erőikkel.

Ha ezt nem tudják megtenni, a keleti donyecki és luhanszki régiók elfoglalására irányuló erőfeszítésük „valószínűleg kudarcot vall”.

 

Támadás körvonalazódik Harkov ellen

Keddre virradóra az ukrán védelmi tárca arról számolt be, hogy az orosz csapatok további támadásokat terveznek a keleti Harkov városa ellen. Olekszandr Motuzjanik, az ukrán védelmi minisztérium szóvivője szerint a város elfoglalását tervezik. Hozzátette, hogy Ukrajna keleti részén más térségekben is erősítést kapnak az orosz csapatok.

 

Ukrajna új delegációt küld a tárgyalásokra

Zelenszkij ukrán elnök hétfőn este rendelettel jóváhagyta az Ukrajna biztonsági garanciáiról Oroszországgal tárgyalni hivatott küldöttség összetételét. Az új delegációt az eddigi főtárgyaló, David Arahamija fogja vezetni. Szintén továbbra is jelen lesz a csapatban Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója.

Kijev az eddigi béketárgyalásokon nyitottnak mutatkozott arra, hogy biztonsági garanciákért cserébe beleegyezhet Ukrajna semleges és atomfegyvermentes státusába. A biztonsági garanciákat az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjai (Oroszország, Egyesült Államok, Franciaország, Nagy-Britannia és Kína) nyújtanák.

 

Diplomaták kiutasítása

Dmitrij Medvegyev korábbi orosz elnök, az orosz biztonsági tanács helyettes vezetője hétfőn este tükörintézkedéseket helyezett kilátásba, miután

TÖBB NYUGATI ORSZÁG IS OROSZ DIPLOMATÁKAT UTASÍTOTT KI.

Telegram-oldalán azt írta, mindez káros hatással lesz a kétoldalú kapcsolatokra. Hozzátette, hogy a diplomaták kiutasítása nyomásgyakorlási eszközként

értelmetlen és nem vezet sehová sem.

Borítókép: helyi lakosok óvóhelyként használnak egy templomot a kelet-ukrajnai Harkivban 2022. április 4-én. A templomban tartózkodók egy részének megsemmisült az otthona az orosz tüzérségi támadásokban (MTI/EPA/Roman Pilipej)


 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában