Ukrán válság

2022.04.08. 06:51

Rakéták csapódtak be egy kelet-ukrajnai vasútállomásnál, többen meghaltak

Élő közvetítés az orosz–ukrán háború 44. napjáról.

 

Zelenszkij elítélte a kramatorszki vasútállomás ellen elkövetett rakétatámadást

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök elítélte a Donyeck megyében lévő kramatorszki vasútállomás ellen pénteken elkövetett orosz rakétatámadást, amelyben a vasúttársaság szerint legalább harmincöt civil vesztette életét, hangsúlyozva, hogy „ha a gonoszt nem büntetik meg, nem áll meg”.

A megszállók Tocska-U rakétákkal Kramatorszk pályaudvarát találták el, ahol több ezer ukrán civil várakozott evakuálására. Körülbelül harmincan haltak meg, és mintegy százan megsebesültek. A rendőrség és a mentést végzők a helyszínen vannak. Az orosz szörnyetegek nem hagynak fel módszereikkel. Mivel a csatatéren nem tudnak és nincs bátorságuk ellenállni nekünk, cinikusan a civil lakosságot pusztítják. Ez gonoszság, aminek nincs határa, és ha nem büntetik meg, soha nem áll meg

– írta az elnök a Telegram üzenetküldő portálon.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál a főügyészség közlésére hivatkozva azt írta, hogy csaknem négyezren tartózkodtak a vasútállomáson, javarészt nők, gyermekek és idős emberek, akik az orosz támadások elől menekülnek Ukrajna biztonságosabb régióiba, miután a Donyeck megyei ukrán vezetés erre szólította fel a lakosságot. Kramatorszk a megye ukrán ellenőrzés alatti részében van. Két rakéta csapódott be az állomásba, az egyik közvetlenül az ideiglenesen létrehozott vasúti váróterembe. Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) eddig 39 halálos áldozatról tud, köztük négy gyermekről.

Ukrán elemzők szerint az orosz erők azért Tocska-U típusú rakétarendszert használtak a támadáshoz, mert ilyen fegyverzete egyaránt van az ukrán és az orosz hadseregnek. Ez alapján valószínűsítik, hogy Moszkva az ukrán fegyveres erőket fogja megvádolni a támadással.

Zelenszkij videokapcsolaton keresztül a finn parlamenthez intézett beszédében arra hívta fel az európai országokat, hogy állítsák le a kifizetéseket Oroszországnak a tőle importált kőolajért, a pénzt pedig olyan számlákon gyűjtsék, amelyekhez Moszkva nem férhet hozzá. Hangsúlyozta, hogy előbb Oroszország állítsa helyre a békét, és feleljen az általa elkövetett háborús bűntettekért, és csakis utána kaphassa meg pénzét az olajért.

Ukrajnába látogatott pénteken Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke. Borrell kijevi tárgyalásai előtt a Der Spiegel című német lapnak nyilatkozva bejelentette, hogy újra megnyitják az EU kijevi külképviseletét. A nagykövet is a küldöttség tagjaként Kijevbe utazott. Az uniós külképviselet teljes személyzetét az Oroszország által Ukrajna ellen február 24-én indított nyílt háború másnapján evakuálták, és Lengyelországban folytatta a munkáját. A bejelentés szerint most még csak kevés alkalmazottal fog működni Kijevben.

Oleg Kadocsnyikov, az orosz belügyminisztérium migrációs főigazgatóságának helyettes vezetője az Ukrajinszka Pravda szerint arról számolt be, hogy mintegy 12 ezer ukránnak adtak ki Oroszországban sürgősségi eljárással orosz útlevelet. A bejelentéssel kapcsolatosan az ukrán hírportál emlékeztetett arra, hogy csak Mariupol városból március végéig ukrán becslések szerint 2-30 ezer lakost vittek akaratuk ellenére Oroszországba. Donyecki szemtanúkra hivatkozva ukrán híradások arról is beszámoltak a múlt hónap végén, hogy sok gyermeket szülők nélkül szállítottak az orosz megszállás alatti városba, ahol egy kórházban szállásolták el őket.

Dmitro Zsivickij, az északkeleti Szumi megye kormányzója pénteken bejelentette, hogy az egész régió felszabadult az orosz csapatoktól. Hozzátette, hogy viszont még nem biztonságos a megye minden része, mert sok az aláaknázott és át nem vizsgált terület.

A Mariupolban szolgálatot teljesítő ukrán Azov ezred – amelyet Moszkva szélsőségesnek tart – arról adott hírt, hogy péntek hajnalban az orosz erők rálőttek egy civil jégtörő hajóra, amelyen egy személy életét vesztette és többen megsebesültek.

Az ukrán vezérkar legfrissebb, pénteki összesítése szerint eddig hozzávetőlegesen 19 ezer orosz katona esett el, mintegy ezer került fogságba. Az ukrán erők megsemmisítettek 150 orosz repülőgépet, 135 helikoptert, hét hadihajót, 700 harckocsit, 1891 páncélozott harcjárművet, 333 tüzérségi és 55 légvédelmi rendszert, valamint 108 rakéta-sorozatvetőt.

 

Macron szerint Putyin május 9-re győzelmet szeretne hirdetni a szeparatista régiókban

Vlagyimir Putyin orosz elnök a Donyec-medencei szeparatista régiókra fogja koncentrálni az orosz erők támadásait Ukrajnában annak érdekében, hogy május 9-én, a náci Németország második világháborús kapitulálásának évfordulóján győzelmet hirdethessen az Ukrajna elleni háborúban – jelentette ki pénteken Emmanuel Macron francia államfő.

Oroszország számára május 9. nemzeti ünnep, fontos katonai esemény, és szinte biztos, hogy Putyin elnök számára május 9-nek a győzelem napjának kell lennie

– vélte a francia elnök az RTL kereskedelmi rádiónak adott interjúban.

„A Donyec-medencére fogják az erőiket koncentrálni, a következő hetekben nagyon nehéz jeleneteket fogunk megélni” Ukrajna keleti részén –   hangsúlyozta Emmanuel Macron. Emlékezett arra, hogy Franciaország Görögországgal és Törökországgal együtt megpróbált humanitárius műveleteket szervezni a blokád alatt lévő dél-ukrajnai Mariupol városában, de „a teljes orosz elutasítás” miatt az „nagyon nehéznek bizonyul”.

Az Európai Unió által csütörtökön Oroszország ellen elfogadott újabb szankciókat illetően Macron azzal vádolta meg a vasárnapi elnökválasztás első fordulójában a legfőbb kihívójának számító Marine Le Pent, hogy továbbra is kétértelműen viselkedik Moszkvával szemben, miután nem támogatja a büntetőintézkedéseket.

Tudomásul vettem, hogy a Nemzeti Front (a Nemzeti Tömörülés korábbi neve) az Európai Parlamentben bűnös módon nem jelenik meg, amikor Oroszország szankcionálásáról van szó, ami jól mutatja, hogy egyesek a háború ellenére még mindig kétértelműen cselekednek ezzel az országgal

– mondta a francia elnök.

Az oktatási tárca eközben azt közölte, hogy jelenleg több mint 9600 ukrán menekült gyereket iskoláztak be Franciaországban, többségüket a déli Nizzában és a Párizshoz közeli Versailles-ban.

Az ukrajnai helyzettel foglalkozó válságbizottság hivatalos adatai szerint összesen 9637 Ukrajnából érkezett kiskorú jár általános vagy középiskolába Franciaországban.

A bizottságot az oktatási tárca február végén hozta létre az ukrán menekültgyerekek befogadásának és beiskolázásának megszervezésére.

A menekültek száma gyorsan nő, miután egy héttel ezelőtt még csak 6800 ukrán gyerek járt franciaországi iskolába. A legtöbb ukrán iskolást Nizza és Versailles mellett a Párizshoz közeli Créteil és a nyugati Normandia régió fogadta be.
 

19 ezer orosz katona halt meg eddig

A Kyiv Independent a Twitter-oldalán tett közzé egy összesítőt az orosz haderő eddigi veszteségeiről ukrán álláspont szerint. Eszerint meghalt 19 ezer katona, és megsemmisült többek közt 150 repülő, 135 helikopter és 700 tank.

 

Tovább nőtt a lebombázott vasútállomás halálos áldozatainak száma

Korábban 30 halálos áldozatról szóltak a jelentések. A BBC legújabb információ szerint azonban 39 ember halt meg a kramatorszki vasútállomáson, miután két rakéta csapódott be a várakozó civilek közé.

 

4000-en voltak a vasútállomáson, amikor becsapódtak a rakéták

Körülbelül 4000 ember volt Kramatorszk vasútállomásán, amikor a rakétatámadás történt. Többségük nők, gyerekek és idősek – mondta a város polgármestere.

 

Putyin és Lavrov lányai ellen léptetett érvénybe szankciókat a brit kormány

Vlagyimir Putyin orosz elnök és külügyminisztere, Szergej Lavrov lányai ellen léptetett érvénybe szankciókat pénteken a brit kormány.

A londoni külügyminisztérium indoklása szerint ez az intézkedés is „a Kreml belső köreinek fényűző életmódját” veszi célba.

A minisztériumi tájékoztatás szerint Putyin két lányát, Katyerina Vlagyimirovna Tyihonovát és Marija Vlagyimirovna Voroncovát, valamint Lavrov lányát, Jekatyerina Szergejevna Vinokurovát a brit kormány beutazási tilalommal és Nagy-Britanniában lévő vagyoneszközeik befagyasztásával sújtotta.

A beszámoló szerint Nagy-Britannia e szankciókat az Egyesült Államokkal összehangolt módon léptette érvénybe.

A külügyminisztérium felidézi, hogy Lavrov nevelt lánya, Polina Kovaljova ellen a brit kormány már a múlt hónap végén hasonló intézkedéseket hozott.

 

„Ukrán falvakat” hozna létre a dán kormány a menekültek elhelyezésére

A dán kormány úgynevezett „ukrán falvak” létrehozására készül ideiglenes jelleggel, ahol az ukrajnai háború menekültjeit helyezné el, ugyanis számuk a legfrissebb becslések szerint a 100 ezret is elérheti az országban – jelentette be Mattias Tesfaye dán bevándorlásügyi miniszter.

A tárcavezető a Berlingske című napilapnak elmondta: ezeket az „ukrán falvakat” használaton kívüli kórházi, iskolai, katonai vagy idősgondozási létesítményekben hoznák létre szerte az országban. Egy-egy létesítményben körülbelül száz embert helyeznének el, és a gyermekeknek felügyeletet, illetve ukrán nyelvű oktatást is biztosítanának.

Ez a gyakorlat nem megszokott az 5,8 millió lakosú Dániában, ahol a menedékkérőket és a menekülteket általában szétszórva helyezik el az ország területén. Tesfaye elmondta: a hagyományos integrációs megközelítéssel láttak munkához, de végül rájöttek, hogy nagyobb rugalmasságra lesz szükség. A tárcavezető megjegyezte: nem szeretné, ha Dánia bezárná kapuit a menekültek előtt.

Az észak-európai ország hagyományosan szigorú bevándorlási politikát követ, azzal a céllal, hogy ne kelljen egyetlen menedékkérőt sem befogadni, azonban most az ukrajnai háború elől menekülőket befogadja, és elfogadott egy rendkívüli törvényjavaslatot, amely engedélyezi, hogy az ukrán menedékkérők mihamarabb elkezdjenek dolgozni vagy iskolába járni. Ezenkívül mentesítik őket egy vitatott intézkedés alól, amely lehetővé teszi a menedékkérők értékesebb vagyontárgyainak elkobzását, megkönnyítve a kormány számára ellátásuk finanszírozását.

A törvény elfogadása óta csaknem 19 ezer ukrán állampolgár kért tartózkodási engedélyt Dániában, és közülük több mint 2600-an meg is kapták azt.

A miniszter szerint az ukrajnai menekültek száma húsvét környékén átlépheti a 40 ezret, ami kétszer több, mint ahány szíriai az országba érkezett 2015-ben.

 

Oroszország tagadja felelősségét a vasútállomáson történt támadásért

Oroszország azt közölte, nem támadták meg a vasútállomást, és a csapások ukrán provokációk voltak.

 

7000 katona holttestét hagyták hátra az orosz erők

Egy ukrán tisztviselő szerint Ukrajnában körülbelül 7000 orosz holttest van hullaházakban és hűtött vasúti kocsikban. Olekszij Arestovics, ukrán elnöki tanácsadó azt mondta, eddig 18600 orosz katona halt meg a háborúban.
 

Rakéták csapódtak be egy kelet-ukrajnai vasútállomásnál, többen meghaltak

Becsapódott két orosz rakéta pénteken a kelet-ukrajnai Kramatorszk város egyik vasútállomásánál, több mint harmincan életüket vesztették és több mint százan megsebesültek – közölte az ukrán állami vasúttársaság.

A vasútállomást jelenleg a háború elől menekülők evakuálására használják.

Pavlo Kirilenko Donyeck megyei kormányzó azt mondta, hogy az állomáson több ezer ember tartózkodott a rakétacsapás pillanatában. Szavai szerint az oroszok „pontosan tudták, mire céloznak, pánikot és félelmet akartak kelteni, és a lehető legtöbb civil lakossal végezni”. A kormányzó az interneten egy fényképet tett közzé, amelyen holttestek láthatók bőröndök és egyéb csomagok halma mellett. Egy másik fotón mentőegységek tüzet oltanak.

A Reuters hírügynökség független forrásból nem tudta megerősíteni a kramatorszki támadásról és az áldozatok számáról szóló híreket, illetve a Kirilenko által közzétett fotók hitelességét.

Az ukrán vasúttársaság azt is közölte, hogy ugyanebben a régióban három vonat megállásra kényszerült, miután légicsapás érte a vasútvonalat csütörtökön.

Az ukrán hatóságok szerint az orosz hadsereg új offenzívára készülve átcsoportosítja erőit, és Moszkva arra készül, hogy minél nagyobb területet szerezzen meg Kelet-Ukrajnában. Ott a helyi hatóságok az utóbbi napokban arra biztatták a lakosokat, hogy távozzanak a térségből, amíg azt még viszonylagos biztonságban megtehetik.

 

Kormányhivatal: mintegy 700 menekülőnek segítettek a humanitárius tranzitponton csütörtökön

A budapesti BOK csarnokban nyitott humanitárius tranzitponton csütörtökön 676 menekülőnek segítettek az ott dolgozó munkatársak, az éjszakát 174 ember töltötte a létesítményben – közölte Budapest Főváros Kormányhivatala pénteken az MTI-vel.

Azt írták, a 4400 négyzetméter alapterületű BOK csarnokban kulturált körülmények között várakozhatnak a menekülők. Az éjjel-nappal nyitva tartó tranzitponton ételt, italt, orvosi ellátást, tisztálkodási lehetőséget, utazásszervezést, gyereksarkot, internetelérést biztosít számukra a kormány a karitatív szervezetekkel és önkéntesekkel együttműködve.

Tudatták: a MÁV kihelyezett nemzetközi jegypénztárat üzemeltet a tranzitponton, ahol a menekülők átvehetik szolidaritási jegyüket.

A tranzitpontról továbbutazók számára a Keleti és a Nyugati pályaudvarra, valamint a Liszt Ferenc repülőtérre különbuszokkal biztosítják az eljutást, a Magyarországon maradóknak pedig segítenek a szállás biztosításában – írták a közleményben.

 

Felszólították az embereket Luhanszkban, hogy meneküljenek

Súlyos lövöldözések és rakétatűz érte az éjszaka Ukrajna keleti részét – írja a BBC. Szlavjanszkban az emberek pincékbe és óvóhelyekre menekültek. Luhanszk kormányzója felszólított minden civilt, hogy meneküljenek biztonságosabb régiókba, Ukrajna közepére vagy nyugatra.

 

Tíz humanitárius folyosón mentik a civileket

Ukrajna bejelentette, hogy a mai napon 10 humanitárius folyosón menekítik ki a civil lakosokat. A Mariupolból menekülőknek saját autóikat kell használniuk – írja a Sky News.

 

Rakétacsapások érték Odesszát

Odesszai illetékesek szerint az elmúlt órákban rakétacsapások érték a várost. Elmondásuk szerint az oroszok a Fekete-tenger felől indítottak támadást a déli kikötővárosra. „Infrastrukturális létesítményeket ért találat” – írták a Telegramon.

 

Még több szörnyűségre számítanak

Az ukrán vezetők még szörnyűbb felfedezéseket jósoltak a következő napokra, miután az orosz erők pusztítást hagytak maguk után – írja a Sky News.

Bucsa polgármestere azt mondta, legalább három olyan helyszínt találtak, ahol civileket tömegesen lőttek le. A holttestekre nemrég bukkantak rá tömegsírba temetve.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt mondta, a bucsai borzalmas eset még csak a kezdet lehet.

 

Kelet-Ukrajnába megy sok orosz katona

A The Guardian a brit védelmi minisztériumra hivatkozva azt írja, az orosz haderő egy részét

KELET-UKRAJNÁBA HELYEZIK ÁT, HOGY DONBASZBAN HARCOLJANAK.

 

Kórházi ágyából küldött fotót a Fox News súlyosan megsérült riportere

Benjamin Hall, a Fox News újságírója súlyosan megsérült egy orosz bombatámadásban,

A LÁBAI, A SZEME ÉS A KEZE IS RONCSOLÓDOTT,

de, mint írta, így is szerencsésnek érzi magát. Két kollégája nem élte túl a támadást.  

Kormányzó: Szumiban már nincsenek oroszok

A Szumi régióban már nincsenek orosz erők – jelentette be Dmitro Zsivitszkij régiós kormányzó. A kormányzó azt is írta, hogy hallani robbanásokat, de az az oroszok által hátrahagyott lőszerek megsemmisítéséből származik.

Ilyen csapatszállítókat küld Ausztrália Ukrajnának – fotók

Ausztrália 20 Bushmaster páncélozott csapatszállítót ígért Ausztráliának, az első három darab már repülőgépen – írta az ausztrál védelmi minisztérium.

Takarítják a romokat az oroszok bombázta Borogyankából, 26 holttestet találtak

Legalább tíz házat ért rakétatalálat a Kijev környéki Borogyankában, eddig 26 holttestet találtak a romok alatt – írta a Kyev Independent.

Az amerikai katonai hírszerzés is segíti az ukránokat Donbaszban

Az USA katonai hírszerzést biztosít Ukrajnának a donbaszi műveletekhez – írta a Kyev Independent.

Eszerint Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter egy április 7-i meghallgatáson megerősítette, hogy az Egyesült Államok

HÍRSZERZÉSI INFORMÁCIÓKAT BIZTOSÍT UKRAJNÁNAK AZ OROSZ ERŐKRŐL A DONBASZ TÉRSÉGÉBEN VÉGREHAJTANDÓ MŰVELETEKHEZ.

Zelenszkij: Borogyankában szörnyűbb a helyzet, mint Bucsában

A Kijevtől északnyugatra fekvő Borogyankában lényegesen szörnyűbb a helyzet, mint Bucsában, ahol az ukrán vezetés több száz civil lemészárlásával vádolja a várost egy hónapig ellenőrzése alatt tartó orosz haderőt – derült ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtök éjszaka közzétett videóüzenetéből.

„Megkezdődött a romok eltakarítása. Lényegesen szörnyűbb ott a helyzet. Még több áldozatot szedtek az orosz megszállók” – fogalmazott az elnök a Telegramon.

Az ukrán vezetés szerint

AZ OROSZ HADSEREG TÖBB MINT 300 CIVILT GYILKOLT MEG BUCSÁBAN.

A helyenként hátrakötözött kezű és az utcán heverő holttestekről készült felvételek bejárták a világot, és hatalmas felháborodást váltottak ki. Moszkva szerint megrendezett provokációról van szó.

„És mi történik majd, amikor a világ megismeri a teljes valóságot arról, hogy mit tettek az orosz katonák Mariupolban? – tette fel a kérdést Zelenszkij. – Ott szinte minden utcán az van, amit a világ Bucsában és a kijevi térség más városaiban láthatott, miután az orosz csapatok visszavonultak” – mondta az ukrán elnök.

Címkék#háború
Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában