Ukrán válság

2022.10.03. 05:50

NAÜ: szabadon engedték a zaporizzsjai atomerőmű vezérigazgatóját

222. napja tart a háború a szomszédban.

Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség, a NAÜ főigazgatója nyilatkozik a sajtó képviselőinek Kijevben 2022. augusztus 31-én

Forrás: MTI/EPA

Fotó: Roman Pilipej

Orosz támadást vertek vissza az ukránok

A vezérkar tájékoztatása szerint az ukrán csapatok visszaverték az orosz előrenyomulási kísérleteket Maiorsk, Zaiceve, Nevelske és a Donyeck megyei Pobieda települések közelében.

Kadirov a frontvonalba küldi kiskorú fiait

A csecsen vezető Telegram-csatornáján bejelentette, hogy 14, 15 és 16 esztendős fiait (Adamot, Elit és Akhmatot) hamarosan az Ukrajnában zajló „különleges katonai művelet" egyik övezetébe küldi harcolni. A három Kadirov-fiú katonai kiképzése – közölte apjuk – szinte kiskorukban megkezdődött és ma már készen állnak arra, hogy a harctéren is kipróbálják a tudásukat.

Bejegyzését ezzel zárta: 

 

Hozzátok is szólok, ti kanapén fecsegő, Európában, a számítógépek előtt ülő csecsen harcosok. Gyerünk, költözzetek ki Ukrajnába, és győzzetek meg minket arról, hogy nem szoknyát viseltek és nem amögé bújtok. Még a kiskorú gyerekek is képesek lennének darabokra zúzni benneteket, mert nincs bennetek szellem, nincs becsület és méltóság sem.

 

NAÜ: szabadon engedték a zaporizzsjai atomerőmű vezérigazgatóját

Szabadon engedték az orosz ellenőrzés alatt álló zaporizzsjai atomerőmű igazgatóját - jelentette be a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) igazgatója, Rafael Grossi hétfőn, három nappal Ihor Murasov őrizetbe vételét követően, amellyel Ukrajna az orosz hatóságokat vádolta. 

Grossi Twitteren arról tájékoztatott, hogy 

Ihor Murasov biztonságban van, és hazatért családjához. 

Murasov őrizetbe vételét az ukrán állami atomenergiaipari vállalat, az Enerhoatom vezetője, Petro Kotyin jelentette be szombaton. Telegram-üzenetében azt közölte: Murasov péntek délután autóval Enerhodarba tartott az atomerőműből, de orosz járőrök feltartóztatták, és szemét bekötve magukkal vitték. Hozzátette: az esetről értesítette a NAÜ-t is. 

Az ügynökség ezt követően jelezte: "kapcsolatba lépett az illetékes hatóságokkal", de nem nevezte néven Oroszországot, s később azt közölte, hogy Murasovot "ideiglenesen vették őrizetbe". 

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter az őrizetbe vételt "az orosz állami terrorizmus újabb megnyilvánulásának és a nemzetközi jog súlyos megsértésének" nevezte. 

Az Európa legnagyobb nukleáris létesítményének számító zaporizzsjai atomerőművet az orosz erők márciusban, röviddel az Ukrajna elleni támadás kezdete után foglalták el. 

Az atomerőmű körül többször fellángoltak a harcok, a felek egymást vádolják a támadásokkal, a NAÜ pedig "nukleáris biztonsági és védelmi övezetet" kialakítását sürgeti. 

Az ügyben Grossi a héten Kijevbe és Moszkvába is ellátogat.

Litvánia kiutasítja az orosz ügyvivőt

Litvánia nemkívánatos személlyé nyilvánította az orosz ügyvivőt, és öt napon belül el kell hagynia a balti állam területét - jelentette be hétfőn a vilniusi külügyminisztérium. 

Az orosz diplomata kiutasítását az utóbbi időben tett, közelebbről meg nem nevezett cselekményeivel és kijelentéseivel indokolták, amelyek "összeegyeztethetetlenek diplomáciai státuszával". A vonatkozó külügyi közlemény szerint ezek a cselekedetek és kijelentések Litvánia belügyeibe való beavatkozásnak tekinthetők, és sértik a diplomáciai kapcsolatokról szóló Bécsi Egyezmény rendelkezéseit. 

Az orosz ügyvivő litván külügyminisztériumba történt bekéretése alkalmával a balti állam egyben tiltakozását fejezte ki az ukrajnai Donyeck, Luhanszk, Herszon és Zaporizzsja régiók illegálisnak tekintett elcsatolása miatt. 

A diplomata április óta vezette a vilniusi orosz nagykövetséget, miután a litván vezetés az Ukrajna elleni orosz háború, valamint az ennek során elkövetett állítólagos atrocitások miatt alacsonyabb szintre csökkentette a diplomáciai kapcsolatokat Oroszországgal, és kiutasította a nagykövetet. Akkor hazahívták a moszkvai litván nagykövetet is.

Zelenszkij megerősítette két település visszavételét a déli Herszon megyében

Volodimir Zelenszkij elnök hivatalosan is megerősítette a dél-ukrajnai Herszon megyében található két település, Arhanhelszke és Miroljubivka felszabadítását az orosz megszállás alól - számolt be hétfőn az Ukrajinszka Pravda hírportál.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök sajtótájékoztatót tartott Kijevben 2022. július 6-án
Fotós: Sergei SUPINSKY / Forrás: AFP

Kreml: Ukrajna NATO-tagságra való törekvése volt a "különleges hadművelet" egyik kiváltó oka

Ukrajna NATO-tagságra való törekvése volt az ellene indított orosz "különleges hadművelet" egyik kiváltó oka  - jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője hétfőn újságíróknak. 

Peszkov ezt azzal kapcsolatban mondta, hogy 

Ukrajna kérvényezte gyorsított felvételét a NATO-ba. 

"Nagy figyelemmel követjük ezt a döntést. Emlékszünk rá, hogy éppen Ukrajna NATO-orientáltsága és leendő NATO-tagságának megerősítése lett a különleges hadművelet egyik oka" - mondta.     

A szóvivő rámutatott, hogy

 a NATO-tagállamok eltérő módon reagáltak az ukrán lépésre; egyes országok támogatják a gyorsított csatlakozás lehetőségét, mások nem. 

A négy ukrajnai régió elcsatolásával kapcsolatban elmondta: a szakadár Donyecki és Luhanszki Népköztársaság - ezek a területek Oroszországban is megtartják elnevezésüket - a 2014-es határaik között válnak orosz jogalannyá. Herszon és Zaporizzsja megye határaival kapcsolatban a szóvivő "konzultációt" ígért a területek lakosságával. Hozzátette, hogy a tervek között jelenleg nem szerepel egy újabb, a határokról szóló népszavazás. 

Peszkov kitért Ramzan Kadirov csecsen vezetőnek arra a kijelentésére, amelyben hadiállapot bevezetését sürgette a határ menti orosz régiókban, valamint taktikai atomfegyverek bevetését Ukrajna ellen. Emlékeztetett arra, hogy 

az atomfegyverek bevetésének alapelveit az orosz nukleáris doktrína tartalmazza, "amelytől eltérő megfontolások nem lehetnek". 

A szóvivő azt hangoztatta, hogy a regionális vezetőknek joguk van kifejteni álláspontjukat, és méltatta Kadirovnak és a csecsen harcosoknak az orosz fegyveres erőkben játszott szerepét. Ugyanakkor megjegyezte, hogy "nehéz időkben is tartózkodni kell az indulatoktól".

Vlagyimir Putyinnak az Északi Áramlat vezetékein történt robbantásokkal kapcsolatos nyilatkozatára kitérve  - melyben az orosz elnök diverzióval vádolta az "angolszászokat", valamint azzal, hogy "gyakorlatilag hozzáláttak az összeurópai energetikai infrastruktúra megsemmisítéséhez" - Peszkov rámutatott: a csövek megrongálódása nyomán az Egyesült Államok előtt lehetőség nyílt arra, hogy több cseppfolyósított földgázt adjon el. Hozzátette, hogy vannak olyan országok, amelyek rendelkeznek katonai-technológiai képességekkel egy ilyen művelet végrehajtásához. 

"És vannak olyan országok, amelyek egyáltalán nem érdekeltek ebben, köztük az európai államok és Oroszország" 

-  mondta. 

Kérdésre válaszolva lehetetlennek nevezte béketárgyalások folytatását Japánnal olyan körülmények között, amikor Tokió szankciókat vezet be Moszkva ellen, és katonai segítséget nyújt Ukrajnának

Litvánia kész befogadni a mozgósítás elől menekülő krími tatárokat

Litvánia Kijev kérésére kész beengedni  az országba hadköteles krími tatárokat, ha van ukrán állampolgárságuk, és a határon ukrán útlevelet mutatnak fel - közölte hétfőn Rustamas Liubajevas, a belügyminisztérium határvédelmi szolgálatának vezetője. 

A krími lakosok két útlevéllel - az Oroszországi Föderáció és Ukrajna által kiadott okmánnyal - rendelkezhetnek. 

"Készek vagyunk befogadni azokat a krími tatárokat, akik elmenekülnek a rájuk nézve törvénytelen orosz mozgósítás elől" - mondta a litván illetékes. A befogadás feltétele az ukrán állampolgárság és ukrán útlevél - tette hozzá. 

Kijev arra kérte a balti államok, valamint Lengyelország és Georgia hatóságait, hogy az orosz mozgósítás elől menekülő krími tatárokat engedjék be országukba.

Az orosz parlament alsóháza megszavazta a négy ukrajnai régió annektálását

Egyhangúlag megszavazta az orosz parlament alsóháza hétfőn a négy, orosz ellenőrzés alá került ukrajnai régió Oroszországhoz való "csatlakozásáról" szóló szerződéseket.

Az Állami Duma egyszerre, egyhangúlag szavazta meg a Donyecki és a Luhanszki Népköztársasággal, valamint a Herszon és a Luhanszk megyével megkötött szerződést.

A négy régiónak az Oroszországhoz való csatlakozásáról tartott népszavazását, valamint a területek annektálását Moszkva kivételével egyetlen kormány sem tekinti legitimnek.

Csehország is Oroszország elhagyására szólította fel állampolgárait

A cseh külügyminisztérium is arra szólította fel állampolgárait, hogy minél előbb hagyják el Oroszországot. Korábban már több európai ország, például Lengyelország, Románia és Bulgária is így tett.

Téves behívók küldése miatt felfüggesztettek állásából egy orosz toborzási illetékest

Felfüggesztették tisztségéből az orosz Távol-Kelet egyik régiójának toborzásért felelős katonai vezetőjét, amiért több ezer embernek tévesen küldött behívót a részleges mozgósítás keretében - közölte hétfőn egy helyi tisztségviselő.

Az esetről Habarovszk határterület kormányzója, Mihail Degtyarjov számolt be a Telegram-csatornáján. Azt írta, hogy a felelős illetékest, Jurij Lajkót felmentették tisztségéből.

Hozzátette: "Ez nem fogja befolyásolni az elnök, Vlagyimir Putyin által kitűzött célt".

A felfüggesztés pontos okát nem közölte, de a tájékoztatásból kiderül, hogy tíz nap alatt több ezren kaptak behívót, majd az emberek mintegy felét hazaküldték, mert nem feleltek meg a bevonulási feltételeknek. 

A kormányzó szólt arról is, hogy a részleges mozgósítás csak a védelmi minisztérium és az elnök által kijelölt kategóriákra vonatkozik.

Több jelentés is érkezett arról, hogy például időseket, diákokat, betegeket is mozgósítottak, ami elégedetlenséget váltott ki. A múlt héten Vlagyimir Putyin követelte a mozgósítás során elkövetett hibák kijavítását.

Oroszország szeptember 21-én részleges mozgósítást hirdetett meg elnöki rendelettel. Szergej Sojgu védelmi miniszter szerint összesen 300 ezer tartalékost hívnak be, ami az ország teljes mozgósítási erőforrásának alig több mint egy százaléka.

Az orosz hadsereg vezérkari szervezési és mozgósítási főosztálya szerint a törvény értelmében a 35 év alatti sorkatonák és altisztek, az 50 év alatti tisztek és az 55 év alatti főtisztek hívhatók be a mozgósítás keretében katonai szolgálatra.

Michel: az EU tovább fogja erősíteni a korlátozó intézkedéseit Oroszországgal szemben

Az Oroszországra nehezedő nyomás növelése érdekében az Európai Unió tovább fogja erősíteni korlátozó intézkedéseit, hogy Moszkva véget vessen az ukrajnai háborúnak - jelentette ki Charles Michel, az Európai Tanács elnöke hétfőn, a tagállami vezetőknek küldött, az uniós csúcstalálkozóra szóló meghívólevelében.

Michel, a kétnaposra tervezett, csütörtökön kezdődő prágai csúcs meghívólevelében hangsúlyozta: az ukrajnai háború folytatódik. A Kreml felelőtlen lépései, köztük a mozgósítás, Ukrajna újabb területeinek jogellenes annektálására tett kísérlet, a színlelt és kényszer alatt tartott népszavazások az elcsatolt területeken a helyzet további elmérgesedéséhez vezetett - hangsúlyozza a belga politikus.

E fejlemények fényében egységesen és határozottan kell fellépnünk, miközben szolidaritásunk továbbra is megingathatatlan marad Ukrajnával és népével

 - fogalmazott.

Közölte, a Prágában tervezett találkozón a tagállami vezetők meg fogják vitatni, hogy az EU miként nyújthat továbbra is erős gazdasági, katonai, politikai és pénzügyi támogatást Ukrajnának. Meg fogják vizsgálni emellett azt is, hogyan lehet még jobban védeni a létfontosságú európai infrastruktúrát.

Elsődleges célunk annak biztosítása, hogy szavatoljuk az ellátás biztonságát és a megfizethető energiát háztartásaink és vállalkozásaink számára, különösen a téli hideg közeledtével

 - fogalmazott Charles Michel, aki a kihívásokra adandó elsődleges szempontok között a magas energiaárak kezelését, illetve a gazdasági növekedést és a munkahelyteremtést említette.

Közölte továbbá azt is, hogy a csúcstalálkozó alkalmat biztosít az Európai Tanács júniusi ülésén, a uniós országok mellett Európa számos országának részvételével létrehozott Európai Politikai Közösség ülésének megtartására is. Szavai szerint a tanácskozás célja, hogy összehozza az európai kontinens országait, és platformot biztosítson a politikai koordinációhoz. Elő kívánja mozdítani a politikai párbeszédet és az együttműködést az olyan közös érdeklődésre számot tartó kérdésekben, mint Európa biztonságának, stabilitásának és jólétének megerősítése - mondta.

A tervezett eszmecserék során lehetőség lesz megvitatni olyan témákat, mint a béke és a biztonság, a gazdasági és energiahelyzet, az éghajlat, valamint a migráció és a mobilitás

 - tette hozzá meghívólevelében az Európai Tanács elnöke.

Bekérették a varsói külügyminisztériumba az orosz nagykövetet

Bekérették hétfő délelőtt a varsói külügyminisztériumba az Oroszországi Föderáció nagykövetét a megszállt ukrajnai területeken Moszkva által rendezett múlt heti népszavazások miatt - közölte Marcin Przydacz külügyminiszter-helyettes.

A találkozó során ismertetik a nagykövettel az orosz lépéseket elutasító lengyel álláspontot - mondta el Przydacz a TVN24 kereskedelmi hírtelevízió hétfő reggeli műsorában. Hozzátette: "Álnépszavazásokról van szó, Ukrajna területének elcsatolására tett kísérletről".

A miniszterhelyettes jelezte: nemcsak a lengyel diplomácia tesz így. "Európai szinten megállapodtunk a kollégáinkkal, hogy nagyjából egy időben, ugyanezen a napon ismertetjük ezt az álláspontot az adott országban dolgozó orosz nagykövettel".

Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken jelentette be Luhanszk, Donyeck, Herszon és Zaporizzsja megye Oroszországhoz csatolását. Előzőleg ez ügyben a szóban forgó területeken Lengyelország által is illegitimnek minősített népszavazást tartottak.

A varsói külügyi tárca pénteki nyilatkozata szerint az említett négy megye a nemzetközi jog értelmében továbbra is Ukrajna része. "Lengyelország nem ismeri el, és a jövőben sem fogja elismerni az álnépszavazások eredeményeit (...), ahogy az orosz elnök által kiadott, a szóban forgó területek elcsatolásáról szóló dekrétumokat sem" - áll a nyilatkozatban, melyben Ukrajna határozott katonai támogatására és az Oroszország elleni újabb szankciókra szólították fel a nemzetközi közösséget.

A megszállt területekre is kiterjed az orosz mozgósítás

Az ukrán déli hadműveleti parancsnokság jelentése szerint az orosz erők folytatják a kényszermozgósítást a megszállt területeken. Bemennek a házakba és a lakásokba, hogy összeírják a sorkatonai korú férfiakat. Ukrajna katonai jelentései szerint az ellenőrző pontokon való áthaladás egyre bonyolultabbá vált, mivel az orosz erők kiterjedt dokumentumlistát követelnek meg, hosszasan átvizsgálják a járműveket, eltávolítják a kütyüket, pénzt és egyéb értékeket, és gyakran megtagadják a járművek átengedését.

56 légi csapás érte Szumi megyét

Szumi megye kormányzója, Dmitro Zsivickij arról számolt be, hogy az orosz erők legalább 56-szor csaptak le Junakivka és Khotin községekre.

Az ágyúzások következtében 10 ház és a helyi iskola súlyosan megrongálódott, beleértve a tantermeket, az ebédlőt és az udvart, valamint két parkoló autót. 

Villanyvezetékek, gázvezeték, víztorony és transzformátor sérült meg. Az egyik udvarban porig égett egy fészer, és repeszek ölték meg az állatokat. Emberi áldozatról nincs információ.

Több mint 13 ezer menekült elhelyezését segítette a katasztrófavédelem

Továbbra is sok gyermek és nő érkezik a háború elől menekülve Ukrajnából Magyarországra. A katasztrófavédelem a társszervekkel közösen gondoskodik róluk, koordinálja az elhelyezésüket, illetve a továbbutazásukat. Nemcsak a katasztrófavédelem vesz részt a bajba jutottak elhelyezésében, sokan önkormányzati, karitatív és humanitárius szervezetek segítségével kerülnek biztonságos helyre.

A katasztrófavédelem az elmúlt héten 89 ember, köztük 43 gyermek és 22 nő elhelyezésében, szállításában működött közre. A háború kitörése óta összesen 13 033 ember elhelyezését koordinálta a szervezet.

Elkerülhetetlennek tűnik a Krím visszafoglalása

Tamila Tasheva, Volodimir Zelenszkij elnök legfelsőbb krími képviselője és csapata olyan kérdések megvitatásával töltik napjaikat, mint például, hogy hány ukrán tanárt vagy rendőrt kell a félszigetre küldeni, ha Kijev visszaszerzi az irányítást, és mi másra lenne szükség ahhoz, hogy eltüntessék a nyolcéves oroszországi fennhatóság nyomait.

Egyetlen komoly katonai elemző sem utal arra, hogy Ukrajna közel állna a Krím visszaszerzéséhez, de az ötlet sokkal kevésbé tűnik fantáziadúsnak, mint egy évvel ezelőtt.

"Ez az X pillanat. Lehet, hogy nem holnap fog megtörténni, de azt hiszem, sokkal gyorsabb lesz, mint egy évvel ezelőtt gondoltam"- mondta Tasheva.

Több mint 11 300 menekült érkezett vasárnap

Magyarország területére 2022. október 2-án 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 5652 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 5660 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 231 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. 

Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Az ukrajnai háború elől 2022. október 2-án 52 ember, köztük 10 gyermek érkezett Budapestre vonattal.

Az Egyesült Királyság speciális hajókat vásárol a víz alatti vezetékek védelmére

Ben Wallace brit védelmi miniszter szerint a kormány két speciális hajót vásárol a víz alatti infrastruktúra, például kábelek és csővezetékek védelmére. Wallace a Konzervatív Párt birminghami konferenciáján utalt a múlt héten az Északi Áramlat balti-tengeri gázvezetékei elleni szabotázsra. Azt mondta, hogy "az incidensnek emlékeztetnie kell bennünket arra, hogy gazdaságunk és infrastruktúránk mennyire törékeny az ilyen hibrid támadásokkal szemben. Az a szándékunk, hogy megvédjük őket. Internetünk és energiánk nagymértékben csővezetékektől és kábelektől függ. Oroszország nem titkolja, hogy képes megcélozni az ilyen infrastruktúrát."

Az első, többcélú tengerfenéki hadviselésre szánt hajót még idén megveszik és a jövő év vége előtt üzembe is helyezik. A második hajó már az Egyesült Királyságban fog épülni - mondta a brit védelmi miniszter.

Ukrajna visszafoglalta Torskét

Szerhij Cserevatyi, az ukrán keleti haderőcsoport szóvivője szerint az ukrán csapatok október 2-án foglalták vissza Torskét. A település mintegy 15 kilométerre keletre található a korábban felszabadított stratégiai fontosságú Lyman várostól.

Megsemmisült orosz páncélozott szállító jármű a közelmúltban visszafoglalt kelet-ukrajnai Szvjatogorszkban 2022. október 2-án
Fotós: Jevhen Maloletka / Forrás: MTI/AP

Teljesen elűzték az oroszokat Lymanból

Volodimir Zelenszkij megerősítette, hogy Ukrajna „teljesen kiszorította" az orosz erőket a kulcsfontosságú keleti városból, Lymanból, egy nappal azután, hogy Moszkva elismerte, hogy csapatai kivonultak, miután bekerítették őket. 

A Telegram csatornáján egy rövid videoklipben Ukrajna elnöke köszönetet mondott a szolgáló ukrán csapatoknak Lyman felszabadításáért.

Zelenszkij: ez újabb terrorcselekmény volt

Volodimir Zelenszkij terrorcselekménynek nevezte a zaporizzsjai atomerőmű főigazgatójának elrablását. "Ez egy újabb példája az orosz terrorcselekménynek, amelyért a terrorista államnak egyre súlyosabb büntetést kell viselnie" - mondta az ukrán elnök.

Az erőműért felelős állami vállalat szerint egy orosz járőr pénteken vette őrizetbe Ihor Murashovot, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség pedig azt közölte, hogy Oroszország megerősítette a történteket.

Zelenszkij: Ukrajna lesz a hadiipar egyik európai központja

A Törökországban épülő hadihajóról is beszélt éjszakai videóüzenetében Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, aki arról is beszámolt, hogy az Elnöki Hivatal vezetője, Andrij Jermak az ukrán delegációval együtt meglátogatta a csapásmérő drónjairól ismert Baykar cég létesítményeit, ahol tárgyalt a Baykar oktatóközpontjának és ukrajnai üzemének létrehozásáról, valamint repülőgép-hajtóművek közös gyártásáról.

Ukrajna mindig is a katonai és repülési ipar egyik európai központja volt és lesz is. És büszke vagyok arra, hogy teljes joggal mondhatom ezeket a szavakat az államunk elleni háború 221. napjának eredményei alapján

 - mondta az ukrán elnök.

Életmentő segítség

A Törökországban tartózkodó Olena Zelenszka találkozott a török elnök feleségével, Emine Erdogannal is, akinek beszámolt az Ukrajnával partner államok elnöki feleségeinek és elnöki férjeinek július végi találkozója óta elért eredményről.

A rendezvény előestéjén gyűjtést indítottunk mentőautókra az ukrán orvosok és betegek számára. A közös munkának köszönhetően egy hónap alatt 6,4 millió dollárt sikerült összegyűjtenünk. Ez rendkívül nagy összeg. Az Egészségügyi Minisztérium már 87 mentőautót vásárolt a pénz nagy részéből. Az első 18 mentőautó már megérkezett Ukrajnába, és Ukrajna városaiba mentek, hogy megmentsék az emberek életét

 - mondta Zelenszka.

Vízre került az Ukrajnának épülő török hadihajó

A hivatalos látogatáson Törökországban tartózkodó ukrán First Lady részt vett az Ukrajnának épülő török hadihajó, a "Hetman Ivan Mazepa" korvett vízre bocsátásán.

Az "Ada" típusú tengeralattjáró-ellenes korvettet a tengerparti övezetben történő műveletekre tervezték. Képesek tengeralattjárók elleni hadviselésre és járőrözésre a nyílt tengeren. Ez lesz az első ilyen típusú hajó az ukrán haditengerészetnél.

A tervek szerint 2022 végére készült volna el, de a háború miatt csúszik a befejezés, várhatóan csak 2024 végén érkezik Ukrajnába.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában