Ukrán válság

2022.12.02. 06:12

Folytatódnak az ukrán külképviseleteket érő fenyegetések

282. napja tart a háború a szomszédban.

Ukrán katonák egy BM21 Grad típusú rakéta-sorozatvetővel lőnek orosz állásokat a frontvonalon, a Donyecki területen levő Bahmut közelében 2022. november 24-én

Forrás: MTI/AP

Fotó: Libkos

Kijev: a spanyol kormány amerikai légvédelmi rakétarendszereket adott Ukrajnának

A spanyol kormány átadta Ukrajnának a megígért Hawk típusú amerikai légvédelmi rakétarendszerek közül az első néhányat - jelentette be Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter pénteken a Telegramon.

A közlemény szerint Reznyikov a dél-ukrajnai Odesszában fogadta Margarita Robles spanyol védelmi minisztert, akivel együtt látogatást tett a sebesült ukrán katonákat ápoló egyik kórházban. "Spanyolország támogatja Ukrajnát, a humanitárius és biztonsági segítségnyújtás folytatódik. Több harcosunkat Spanyolországban képezik ki, és Madrid már átadta nekünk az első Hawk rendszereket" - mondta Reznyikov.

A Hawk légvédelmi rendszert az Egyesült Államokban fejlesztették ki, közepes hatótávolságú, repülőgépek megsemmisítésére, későbbi módosításaiban pedig rakéták elfogására is használják.

Az ukrán vezérkar esti helyzetjelentésében közölte: az orosz erők Zaporizzsja megye általuk megszállt részében lévő Mihajlivka településen felgyújtották a helyi szakképző iskola épületét, hogy az ukrán fegyveres erőket vádolhassák a polgári infrastruktúra rombolásával.

A jelentés szerint pénteken az orosz hadsereg 13 légicsapást mért az ukrán csapatok állásaira a frontvonal mentén, és négy rakétacsapást civil célpontokra Dnyipro, illetve Zaporizzsja városokban, valamint a zaporizzsjai régióban lévő Zaricsne településen és a Donyeck megyei Kosztyantinyivka városban. Az orosz csapatok legkevesebb tíz támadást hajtottak végre rakéta-sorozatvetőkkel a dél-ukrajnai Herszon és a mellette fekvő Antonyivka polgári infrastruktúrája, valamint az ukrán csapatok frontvonal menti állásai ellen.

Az ukrán légierő pénteken nyolc csapást mért olyan területekre, ahol orosz katonák, fegyverek és katonai felszerelések koncentrálódnak, továbbá három támadást hajtott végre orosz légvédelmi rakétarendszerek állásai ellen. Az ukrán rakéta- és tüzérségi egységek öt parancsnoki állást, egy ellenséges légvédelmi állást, két lőszerraktárt, kilenc élőerő- és haditechnikai koncentrációs területet és további négy fontos ellenséges célpontot találtak el a vezérkar közlése szerint.

A kijevi katonai vezetés pénteki összesítése alapján az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége meghaladta a 90 ezret.

Az EU pénzbírságot és börtönbüntetést javasol az oroszországi szankciók megszegéséért

Az Európai Bizottság által előterjesztett javaslatok szerint az Oroszország elleni uniós szankciókat megszegő vállalatokra világméretű forgalmuk legalább 5%-ának megfelelő pénzbírság vár.

A terv, amelyet az Európai Parlamentnek és az EU 27 tagállamának jóvá kell hagynia ahhoz, hogy hatályba léphessen, azt is tartalmazza, hogy az uniós szankciókat megszegő személyek legalább ötéves börtönbüntetésre számíthatnak - írja a Reuters.

Propagandának nevezte a polohi ukrán győzelmi sajtójelentéseket Zaporizzsja megye Moszkva-barát elöljárója

A kijevi propagandagépezet fantáziájának nevezte pénteken Jevgenyij Balickij, Zaporizzsja megye Moszkva által megbízott kormányzója azokat az ukrán sajtójelentéseket, amelyek szerint az ukrán hadsereg behatolt Polohi településre, Mihalivkából és Vaszilivkából pedig ki kellett menekíteni a lakosokat és a közigazgatást.

Balickij egy Telegram-bejegyzésében azt állította, hogy az orosz erők "egyetlen méternyi földet sem adtak át az ellenségnek", és az oroszbarát hatóságok a helyükön vannak. A tisztségviselő elismerte, hogy az ukrán tüzérség péntekre virradóra eltalált egy transzformátor-alállomást a polohi járásbeli Tokmakban.

Vlagyimir Rogov, Zaporizzsja megye Moszkva által kinevezett közigazgatási főtanácsának tagja a RIA Novosztyi hírügynökségnek azt mondta, hogy az ukrán ellenőrzés alatt álló Zaporizzsja város déli részén az éjjel találat ért egy közigazgatási épületet, amelyben az ukrán hadsereg egyik alegysége állomásozott, valamint egy transzformátor-alállomást is.

Az Oroszország által elcsatolt területek több településéről jelentettek a helyi hatóságok pénteken ukrán nehéztüzérségi támadást. Donyeckben öt civil megsebesült, köztük egy tízéves fiú.

Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a pénteki hadijelentést ismertetve megerősítette, hogy az orosz erők elfoglalták a donyecki régióban lévő Kurdjumovka települést, az offenzíva során több mint hatvan ukrán katonát, három harckocsit és hat páncélozott harcjárművet megsemmisítve. A tábornok azt mondta, hogy az ukrán fegyveres erők visszavert támadások és ellentámadások során "Kupjanszk irányában" több mint ötven katonát, két harckocsit, négy gyalogsági harcjárművet és két Kozak páncélozott járművet veszítettek, "Liman irányában" több mint százan meghaltak és megsebesültek, tizenegyen letették a fegyvert, és elvesztettek két harckocsit, két páncélozott harcjárművet és két kisteherautót, a donyecki régió déli részén pedig mintegy ötven katona esett el, és megsemmisítették az ukránok egy harckocsiját, három páncélozott személyszállító járművét és két kisteherautóját.

A harcászati légierő gépei, valamint a rakéta- és a tüzérségi erők hét vezetésipontra, 78 lőállásban lévő tüzérségi egységre, valamint 184 ukrán élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra, továbbá - Csasziv Jarban - külföldi "zsoldosok" egyik állására mértek csapást. Megsemmisítettek két Grad sorozatvetőt, valamint három rakéta-, tüzérségifegyver- és lőszerraktárt. Az orosz légierő lelőtt egy ukrán MiG-29-es vadászgépet, a légvédelem pedig egy Szu-25-ös repülőgépet, hét drónt, valamint 13 Uragan- és Vilha-rakétát.

Az orosz védelmi minisztérium összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 336 repülőgépet, 177 helikoptert, 2599 drónt, 391 légvédelmi rakétarendszert, 6953 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 908 sorozatvetőt, 3648 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 7437 speciális katonai járművet veszítettek.

Alekszandr Sulgin, Oroszország állandó képviselője a Vegyifegyver-tilalmi Szervezetnél (OPCW) a RIA Novosztyi hírügynökség szerint kijelentette, hogy amerikai szakértők ukrajnai vegyi provokációk előkészítésében segédkeznek a "kijevi hatóságoknak". Emlékeztetett rá, hogy Moszkva többször figyelmeztetett ezek veszélyére, rámutatva. hogy az ukrán fél katonai célokra vegyi szempontból veszélyes létesítményeket használ.

ENSZ vizsgálat a megölt orosz katonák ügyében

Az ukrajnai eseményeket vizsgáló ENSZ -bizottság vezetője , Eric Mese közölte, hogy a szervezet megvizsgálja az orosz hadifoglyok kivégzéséről készült videókat. Ezt az ukrajnai eseményeket vizsgáló ENSZ független nemzetközi vizsgálóbizottságának sajtótájékoztatóján nyilatkozta.

Folytatódnak az ukrán külképviseleteket érő fenyegetések

Véres csomagot kapott több ukrán külképviselet a spanyolországi levélbombás terrortámadás után - hozta nyilvánosságra pénteken közleményben Oleh Nyikolenko ukrán külügyi szóvivő.

A diplomata szavai szerint folytatódik az ukrán nagykövetségek és konzulátusok fenyegetése. 

"A spanyolországi terrortámadás után véres csomagok érkeztek a magyarországi, hollandiai, lengyelországi, horvátországi, olaszországi, ausztriai ukrán nagykövetségre, a nápolyi (Olaszország) és krakkói (Lengyelország) főkonzulátusra, valamint a brünni (Csehország) konzulátusra. A csomagokban állati szemek voltak. Magukat a csomagokat jellegzetes színű folyadékba áztatták, és ennek megfelelő szaga volt. Tanulmányozzuk ennek az üzenetnek a jelentését" 

- írta a szóvivő a Facebookon közzétett közleményében.  Hozzátette, hogy ezen felül Ukrajna vatikáni nagykövete rezidenciájának bejáratát megrongálták, a kazahsztáni ukrán nagykövetségre egy később hamisnak bizonyuló bombabejelentés érkezett, az egyesült államokbeli ukrán nagykövetségre pedig egy Ukrajnát bíráló cikk fénymásolatát küldték el.

"Okkal feltételezhetjük, hogy az ukrán nagykövetségek és konzulátusok jól megtervezett terrorizálása és megfélemlítése zajlik. Mivel nem tudják megállítani Ukrajnát a diplomáciai fronton, megpróbálnak megfélemlíteni minket. Azt viszont azonnal kijelenthetem, hogy ezek a próbálkozások hasztalanok. Továbbra is hatékonyan fogunk dolgozni Ukrajna győzelméért" - idézte a szóvivő Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter szavait.

1 hurt in letter bomb blast at Ukrainian Embassy in Madrid
Rendőrök a madridi ukrán nagykövetség bejáratánál 2022. november 30-án, miután levélbombától könnyebben megsebesült a nagykövetség egyik alkalmazottja
Fotós:  Burak Akbulut / Forrás: Anadolu Agency / AFP

A hivatalos külügyi közlemény szerint az ukrán diplomaták továbbra is sikeresen dolgoznak Ukrajna védelmi képességeinek megerősítésén és az ukránok számára a tél túléléséhez szükséges energetikai eszközközök beszerzésén. Az ukrán fél együttműködik külföldi országok rendfenntartó szerveivel minden fenyegetési eset kivizsgálásában, az elkövetők azonosítása és bíróság elé állítása érdekében.

Kuleba csütörtökön az EBESZ külügyminiszteri tanácsának Lódzban tartott ülése alatt az Ukrinform hírügynökségnek adott nyilatkozatában elmondta, hogy két ukrán külképviselet is kapott levelet "nagyon konkrét fenyegetésekkel" ugyanazon a napon, amelyen a bombát tartalmazó csomagot elküldték Ukrajna spanyolországi nagykövetségére. A madridi ukrán nagykövetségre érkezett levélbomba miatt a követség egyik munkatársa könnyebben megsebesült a kezén, amikor a bomba felrobbant. Spanyolország terrorcselekménynek minősítette az esetet.

A külképviseleteket csütörtökön Kuleba még nem nevezte meg, mondván, hogy a külügyi tárca hivatalos álláspontját az incidensekkel kapcsolatosan később hozzák nyilvánosságra. A miniszter egy csütörtök esti tévéműsorban még annyit elmondott, hogy addigra már nem kettő, hanem három külképviselet kapott fenyegetőlevelet, amelyeket "vörös folyadékkal itattak" át.

Többen életüket vesztették a Herszonra mért orosz tüzérségi támadásban

Hárman életüket vesztették, és heten megsebesültek a dél-ukrajnai Herszon megyére mért orosz tüzérségi támadásban az elmúlt 24 órában - közölte a helyi kormányzó pénteken.

Jaroszlav Janusevics kormányzó a Telegramon azt írta, hogy az orosz csapatok negyvenkét csapást mértek Herszon városára és a megye más területeire.

Putyin Scholznak: a rakétacsapások kényszerű válaszintézkedések

Kijev "provokációira" adott kényszerű válaszintézkedésnek nevezte az ukrajnai célpontokra mért rakétacsapásokat Vlagyimir Putyin orosz elnök Olaf Scholz német kancellárral folytatott pénteki telefonbeszélgetésében a Kreml sajtószolgálatának közleménye szerint.

PUTYIN, Vlagyimir
Vlagyimir Putyin orosz elnök 
Fotós: Valerij Sarifulin / Forrás: MTI/EPA/Szputnyik/Kreml/Pool

A moszkvai tájékoztatás szerint Putyin az Ukrajna körüli helyzet különböző aspektusainak megvitatása közben rámutatott, hogy 

az orosz fegyveres erők már sokáig tartózkodtak az egyes ukrajnai célpontok elleni célzott rakétacsapásoktól, 

és hogy ezek "kényszerű és elkerülhetetlen válaszlépések" Kijev "provokatív támadásaira", amelyeket Oroszország polgári infrastruktúrája, köztük a Krími híd és energetikai létesítmények ellen intézett.

Az orosz elnök ismételten részletesen kifejtette az orosz elvi megközelítést a "különleges hadművelettel" kapcsolatban. "Destruktívnak" minősítette a nyugati államok, köztük Németország politikáját, amelynek keretében fegyvereket "pumpálnak" Ukrajnába, és kiképzést nyújtanak az ukrán hadsereg katonáinak. 

Mindez, valamint az Ukrajnának nyújtott átfogó politikai és pénzügyi támogatás Putyin szerint arra készteti Kijevet, hogy határozottan elutasítsa a tárgyalások gondolatát, valamint arra ösztönzi az ukrán radikális nacionalistákat, hogy még több véres bűncselekményt kövessenek el a civilek ellen.

Putyin emellett arra hívta fel a német felet, hogy az ukrajnai események fényében "vizsgálja felül az ukrajnai eseményekkel kapcsolatos megközelítéseit". Hangsúlyozta, hogy átlátható, az orosz szakirányú szervek részvételével lefolytatott vizsgálatra van szükség az Északi Áramlat gázvezeték ellen elkövetett "terrorcselekmény" ügyében.

A vezetők külön kitértek az ukrán gabonának a fekete-tengeri kikötőkből való elszállítására, valamint az orosz élelmiszer- és műtrágyaexport blokkolásának feloldásáról szóló július 22-i "isztambuli megállapodások" végrehajtására. Putyin a "gabonaüzlet" jóhiszemű végrehajtására és az orosz szállítások előtt álló minden akadály elhárítására hívott fel.

Scholz Putyinnak: Németország elítéli a polgári infrastruktúra elleni légicsapásokat

Németország elítéli az ukrajnai polgári infrastruktúra elleni orosz légicsapásokat  - közölte Olaf Scholz német kancellár Vlagyimir Putyin orosz elnökkel pénteken telefonon  a német szövetségi kormány szóvivőjének tájékoztatása szerint.

A német kancellár legutóbb szeptember közepén beszélt az orosz elnökkel. Steffen Hebestreit kormányszóvivő a több mint két hónapra megszakadt párbeszéd folytatásáról tájékoztató közleményében ismertette, hogy az egyórás beszélgetés témája az Ukrajna elleni orosz támadó háború és következményei voltak.

A kancellár ismét elítélte a nemzetközi joggal ellentétes támadást, ezúttal különösen a polgári infrastruktúrára mért légicsapásokat, és hangsúlyozta, hogy Németország kitartóan támogatja Ukrajnát az orosz agresszióval szembeni védelmi képességének biztosításában.

SCHOLZ, Olaf
Olaf Scholz német kancellár 
Fotós: Clemens Bilan / Forrás: MTI/EPA

 

Olaf Scholz azt is ismételten sürgette az orosz elnöknél, hogy találjon mielőbb diplomáciai megoldást a konfliktusra, és e megoldás részeként vonja ki az orosz csapatokat Ukrajnából.

 

A kancellár és az orosz államfő az Ukrajna elleni háború miatt "különösen feszült" globális élelmezési helyzetről is tárgyalt - áll a közleményben, amely szerint mindketten kiemelték az ukrán gabonaexportról szóló meghosszabbított megállapodás jelentőségét.

A kancellár és az orosz elnök végül megállapodott abban, hogy továbbra is kapcsolatban maradnak.

Újabb házkutatásokat tartottak az ukrán ortodox egyház több épületében

Újabb házkutatásokat tartott az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) a moszkvai patriarkátushoz tartozó ukrán ortodox egyház több kolostorában és templomában - közölték az ukrán hatóságok pénteken a Telegramon.

A hivatalos tájékoztatás szerint a nyugat-ukrajnai Zsitomir és Rivne régiókban, valamint Kárpátalján végrehajtott műveletek az orosz titkosszolgálat szabotázstevékenysége elleni intézkedések részét képezték.

Az SZBU az utóbbi hetekben már számos egyházi épületet ellenőrzött országszerte. A rendőrséggel és a nemzeti gárdával együtt végrehajtott házkutatások során "oroszbarát irodalmat", jelentős mennyiségű készpénzt és "gyanús" orosz állampolgárokat találtak az ukrán ortodox egyház Moszkvához hű szárnyához tartozó kolostorok helyiségeiben az SZBU sajtószolgálata szerint.

Kreml: az orosz kivonulás követelése megnehezíti a tárgyalást Moszkva és Washington között

Megnehezíti a tárgyalási alap keresését az a körülmény, hogy Joe Biden amerikai elnök az orosz hadsereg kivonását nevezte meg a Moszkvával Ukrajnáról folytatandó tárgyalások feltételeként - jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő pénteken újságíróknak.

"Úgy véli (Biden), hogy ez (Oroszország kivonulása) a demonstrációja annak, hogy Putyin kész tárgyalni. (.) Az Egyesült Államok nem ismeri el az új területet az Oroszországi Föderáció részeként, és ez természetesen megnehezíti a közös megbeszélések talajának megtalálását" - mondta Peszkov.

"Mindamellett Putyin elnök nyitott volt, ma is az, és a jövőben is nyitott marad a kapcsolatfelvételre, a tárgyalásokra. Természetesen érdekeink elérésének legkívánatosabb módja a békés, diplomáciai eszközökkel való megvalósítás" - tette hozzá.

 

A Kreml szóvivője emlékeztetett, hogy orosz elnök megpróbált tárgyalásokat kezdeményezni az Egyesült Államokkal, a NATO-val és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezettel (EBESZ), ám, tette hozzá, "a kezdeményezés nem talált viszonzásra".

 

Biden csütörtökön, az Emmanuel Macron francia elnökkel közösen tartott washingtoni sajtóértekezletén azt hangoztatta, hogy a közeljövőben nem tervez megbeszélést Putyinnal, ám mégis hajlandó lenne erre, ha az orosz államfő "érdeklődést mutatna" a háború befejezése iránt.

Az állami finanszírozású Összoroszországi Közvélemény-kutató Központ (VCIOM) pénteken közzétett adatai szerint az oroszok 78,1 százaléka bízik Putyin elnökben, 74,1 százalékuk pedig helyeslően vélekedik a teljesítményéről. A mobiltelefonos felmérést november 21-27. között végezték el egy 1600 fős, véletlenszerűen kiválasztott felnőtt mintán.

Még korai a Patriot rendszerről dönteni

A NATO főtitkára, Jens Stoltenberg szerint még túl korai lenne ítéletet hozni a Lengyelország és Németország közötti tárgyalásokról a Patriot légvédelmi rendszerek Németországból Ukrajnába küldéséről. "Mindannyian egyetértünk abban, hogy sürgősen meg kell segíteni Ukrajnát, beleértve a légvédelmi rendszereket" – mondta Stoltenberg az Olaf Scholz német kancellárral tartott közös sajtótájékoztatón.

Kína nem ad fegyvereket Oroszországnak

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke csütörtöki pekingi látogatásán sürgette Hszi Csin-ping kínai elnököt, hogy használja ki országa befolyását Oroszországra az ukrajnai háború miatt.

Sürgettem Hszi elnököt, ahogy az áprilisi EU-Kína csúcstalálkozón is tettük, hogy használja fel Oroszországra gyakorolt befolyását az ENSZ alapokmányának tiszteletben tartására

– mondta Michel. Hszi elnök világossá tette, hogy Kína nem ad fegyvereket Oroszországnak, és a nukleáris fenyegetés elfogadhatatlan – tette hozzá az Európai Tanács elnöke.

60 dolláros árplafon

Az EU-tagok előzetesen 60 dolláros hordónkénti árplafonban állapodtak meg az orosz nyersolajjal kapcsolatban – közölték diplomaták. Európa hétfőtől embargót kezd az orosz nyersolajszállítmányokra, így az árplafon a Moszkva által tengeri úton a világ kikötőibe exportált olajra vonatkozik.

Lengyelországnak még meg kell adnia a végső jóváhagyást, Észtország pedig nyomás alatt áll, hogy hagyjon fel azzal a fenyegetéssel, hogy megvétózza a felső határt, amely szerinte túl magas ahhoz, hogy hatással legyen az orosz hadigépezetre.

Orosz rakéták csapódtak be Herszonban

Orosz rakéták érték el Herszon különböző városrészeit, és ismét megszakították az áramellátást a városban. A helyi hatóságok tájékoztatása szerint Herszon körülbelül kétharmadában volt áram csütörtök este. Néhány lakó a vasútállomáson vagy a kormány által támogatott sátraknál gyűlt össze, amelyek fűtést, ételt, italt és áramot biztosítottak a mobiltelefonok töltéséhez.

Mobiltelefonjaikat töltik helyi lakosok a dél-ukrajnai Herszonban 2022. november 24-én
Fotós: Roman Pilipej / Forrás: MTI/EPA

Kijev szerint a BP "vérpénzt" kap a háborúból

A British Petroleum, a világ egyik legnagyobb olaj- és gázvállalata "vérpénzt" kap az oroszországi befektetései révén - figyelmeztetett Ukrajna elnökének egyik vezető tanácsadója. Oleg Usztenko szerint a BP több százmillió fontra jogosult a Rosznyeft orosz energiaóriásban lévő részesedése miatt. A BP azt közölte, hogy többé nem kap nyereséget a Rosznyeftytől.

Az orosz energiacégek az országot sújtó szankciók ellenére is nagy nyereségre tettek szert idén, mert az inváziót követő szankciók megemelték az olaj és a gáz árát a világpiacon.

A BP 19,75%-os részesedéssel rendelkezik a Rosznyeftyben. A konfliktus első napjaiban a társaság bejelentette, hogy megszabadul ettől a részesedéstől, lemondott két helyéről a Rosznyefty igazgatótanácsában, és a befektetés értékét leírta számláira. A BP azonban továbbra is a Rosznyefty részvényese. A bennfentesek azzal érvelnek, hogy az értékesítés folyamata megkezdődött, de a politikai helyzet miatt korántsem egyszerű.

Scholz már a háború utáni időket tervezi

Olaf Scholz német kancellár azt javasolja, hogy az orosz-ukrán konfliktus befejezése után Európának vissza kellene térnie a háború előtti "békerendhez" Oroszországgal, és meg kell oldania "a közös biztonság minden kérdését". Scholz szeretné helyreállítani a hidegháború alatt és után megkötött biztonsági intézkedéseket. A Berlini Biztonsági Konferencián azt mondta, hogy kapcsolatba lehet lépni Oroszországgal olyan ügyekben, mint a fegyverzetellenőrzés és a rakétatelepítés. Ennek az az alapja, hogy Oroszország leállítja a szomszédai elleni agressziót.

Biden kész beszélni Putyinnal

Joe Biden amerikai elnök azt mondta, kész beszélni Vlagyimir Putyin orosz vezetővel, ha az érdeklődést mutat az ukrajnai háború befejezése iránt.

Biden "betegnek" minősítette Oroszország ukrajnai fellépését, és azt mondta, hogy nem tervezi azonnal felvenni a kapcsolatot Putyinnal.

Az amerikai elnök közös sajtótájékoztatón beszélt Emmanuel Macron francia elnökkel, akivel ígéretet tettek arra, hogy igazságot szolgáltatnak Ukrajnának. Elhatározták, hogy felelősségre vonják Oroszországot az Ukrajnában elkövetett háborús bűnök miatt. Ebbe beletartoznának mind a rendes orosz katonák, mind a meghatalmazottak, például a Wagner-csoport állítólagos bűncselekményei.

Az Egyesült Királyság "háborúban áll" Oroszországgal

A brit fegyveres erők egykori vezetője azt mondta, hogy az Egyesült Királyság "valamilyen háborúban áll" Oroszországgal – bár nem olyanban, amelyet a legtöbben felismernének. Lord Houghton, aki 2013 és 2016 között a védelmi vezérkar főnökeként szolgált, azzal érvelt, hogy széles körű stratégiai konfliktus van Oroszország és az Egyesült Királyság, valamint szövetségesei között. Azt mondta, hogy 

ez magában foglalja a kiber-, energia-, élelmiszer-, és gazdasági szankciók mellett a félretájékoztatás, a politikai merénylet, a terrorizmus és más területeken alkalmazott taktikákat.

A volt katonai főnök szerint Putyin még mindig azt hiszi, hogy nyerhet, vagy legalább megteremtheti a körülményeket egy előnyös békéhez. Lord Houghton azt is mondta, hogy az ukrajnai háború a fő oka a jelenlegi megélhetési válságnak.

13 ezer ukrán katona halálát ismerték el

Legfeljebb 13 ezer ukrán katonát öltek meg az orosz invázió kezdete óta – közölte Mihajlo Podoljak, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tanácsadója. Ritka, hogy Ukrajna adatokat az áldozatok számáról. Podoljak adatait az ország hadserege nem erősítette meg.

A múlt hónapban a legrangosabb amerikai tábornok, Mark Milley azt mondta, hogy a háború kezdete óta körülbelül 100 ezer orosz és 100 ezer ukrán katona halt meg vagy sebesült meg.

Ursula Von der Leyen, az Európai Bizottság vezetője szerdai videóbeszédében 100 ezer halott ukrán katonáról beszélt. Az EB szóvivője azonban később tisztázta, hogy ez tévedés volt, és az adat a halottakra és a sebesültekre együttesen vonatkozik.

A 24-es ukrán tévének nyilatkozva Podoljak azt mondta, "hivatalos értékeléseink vannak a vezérkartól, ezek 10 000 és 12 500-13 000 halott között mozognak". Hozzátette: a megölt civilek száma "jelentős" lehet. Azt is felvetette, hogy az invázió február 24-i kezdete óta 100 000 orosz katona meghalt, és további 100 000-150 000 megsebesült, eltűnt, vagy nem tudott visszatérni a harcba.

A BBC orosz szolgálata megállapította, hogy február 24. óta legalább 9311 bármilyen rangú orosz katona halt meg, a valódi halálos áldozatok száma pedig meghaladhatja a 18.600-at.

Ukrán katonák egy BM21 Grad típusú rakéta-sorozatvetőt készülnek bevetni az oroszok ellen a frontvonalon, a Donyecki területen levő Bahmut közelében 2022. november 24-én
Fotós: LIBKOS / Forrás: MTI/AP

Magyarország segít

Magyarország területére 2022. december 1-jén az ukrán-magyar határszakaszon 5302 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 5837 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett. A beléptetettek közül a rendőrség 175 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást.

Az ukrajnai háború elől 2022. december 1-jén 27 ember, köztük 10 gyermek érkezett Budapestre vonattal - közölte a rendőrség.

Ukrajna szerint orosz csapatok vonulnak ki a zaporizzsjai frontról

Ukrajna hadserege szerint az orosz erők több városból kivonulnak Zaporizzsja déli részén. Azt is közölték, hogy Moszkva evakuálni készül a régióból az oroszok által telepített tisztségviselőket.

Az orosz egységek elhagyják Mihajlivka, Polohi és Inzenerne városokat, amelyek délre találhatók Zaporizzsjától – közölte az ukrán vezérkar.

Független források egyelőre nem erősítették meg az ukrán állításokat.

Putyin 10 napos háborút tervezett

Egy brit védelmi és biztonsági agytröszt - elfogott orosz dokumentumok alapján - felfedte Moszkva Ukrajnára vonatkozó inváziós tervének részleteit. 

Putyin azt tervezte, hogy 10 napon belül elfoglalja, ez év augusztusára pedig annektálja is Ukrajnát 

– közölte a Royal United Services Institute for Defense and Security Studies (RUSI).

A brit hadsereghez köthető agytröszt szerint az orosz tisztviselőknek csak egy kis csoportja volt tisztában a teljes tervekkel. Még az orosz hadseregen belüli egységek helyettes vezetői sem tudtak a megszállási tervről napokkal az invázió kezdete előtt, a taktikai katonai egységek pedig csak órákkal azelőtt kaptak parancsot.

A dokumentumokból az is kiderült, hogy Oroszország az ukrán erőművek, repülőterek, vízkészletek, a jegybank és a parlament elfoglalását tervezte – és az orosz különleges szolgálatok feladata lett volna az ukrán vezetés meggyilkolása. Azt feltételezték, hogy az ukrán kormány tisztviselői "vagy elmenekülnek, vagy elfogják őket az invázió sebessége miatt" 

- mondta a RUSI.

Az ukrán hírszerző közösség úgy véli továbbá, hogy Oroszország azt tervezte, hogy fehérorosz légideszant egységeket használ a rivnei és a hmelnickij atomerőművek elfoglalására. Az inváziós terv állítólag részletezte az ukrán atomerőművek elfoglalását, hogy megvédjék az orosz csapatokat, megszerezzék az irányítást az ország energiarendszere felett, és potenciálisan zsarolják az európai országokat a sugárszennyezés kockázatával.

Oroszország azt tervezte, hogy az inváziót "masszív rakéta- és légicsapással" indítja ukrán katonai célpontok ellen - közölte a RUSI. Moszkva nem akarta célba venni az olyan kritikus infrastruktúrákat, mint az erőművek és a vasutak, mert ezek kulcsfontosságúak az ország megszállása szempontjából.

Az orosz kémelhárítás listákat állított össze néhány ukránról. Négy kategóriába sorolták őket: akiket meg kellene ölni, akik elnyomásra és megfélemlítésre szorulnak, valamint a semlegesek, akiket együttműködésre kell ösztönözni, és azok, akik egyébként is készek az együttműködésre.

Oroszország állítólag a regionális kormányzók és a helyi hatóságok kényszerű együttműködését is tervezte, és az FSZB-t bízták meg a helyi tisztviselők elfogásával. Idővel azt tervezték, hogy tanárokat és más tisztviselőket hoznak Oroszországból, hogy megkezdjék az "ukránok átnevelését".

Teljes áramszünetre készülnek Kijevben

A Sky News információi szerint az ukrán főváros lakóit arra kérték, hogy gyűjtsenek vizet, élelmiszert és meleg ruhát arra az esetre, ha az orosz légicsapások teljes áramszünetet okoznának. Vitalij Klicsko polgármester arra figyelmeztetett, hogy a fagypont alatti hőmérséklet miatt az otthonok gyorsan kihűlhetnek egy tartós áramszünet és a távhőellátás teljes hiánya esetén. Klicsko azt mondta, hogy az embereknek meg kell fontolniuk, hogy ideiglenesen elköltöznek és Kijev külvárosában élő barátoknál vagy rokonoknál szállnak meg.

A városban 430 úgynevezett "Legyőzhetetlenségi pont" működik, ahol fűtött helyiségben aggregátorok biztosítanak áramot a telefonok töltéséhez, de Klicsko szerint ez kevés a 3,5 millió lakosú város számára. „Még 500 sem segítene, 5000 is kevés lenne" – mondta.

Szellemi függetlenség

Az ukrán elnök szerint még az orosz terror és a teljes körű háború sem győzött meg egyes ukránokat arról, hogy érdemes legyőzni az orosz birodalmi törekvések támogatását, ezért olyan körülményeket akarnak teremteni, ahol egyetlen, az agresszor államtól függő szereplőnek sem lesz lehetősége manipulálni az ukránokat és belülről gyengíteni Ukrajnát.

A Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács utasította a kormányt, hogy terjesszen elő olyan törvénytervezetet, amely ellehetetleníti az Orosz Föderáció befolyási központjaihoz kötődő vallási szervezetek ukrajnai működését. Növelni akarják az Állami Etnopolitikai és Lelkiismereti Szolgálat hatáskörét, a nemzetbiztonsági szerveknek pedig fokozottabban kell figyelniük az orosz különleges szolgálatok felforgató tevékenységének azonosítására az ukrajnai vallási környezetben.

50 ukrán hadifogoly térhetett haza

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök éjszakai videóüzenetében bejelentette, hogy egy fogolycserének köszönhetően újabb 50 ukrán katona, köztük négy tiszt került haza az orosz fogságból. A háború kezdete óta már több mint 1300 ukránt sikerült fogolycserével kiszabadítani.

 

Címkék#háború

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában