Háború a szomszédunkban

2023.02.02. 05:30

Az EU megállapodott: 545 millió eurós katonai támogatást kap Ukrajna

Az ukrajnai háború 344. napjának krónikája az Origo, a Mandiner és az MTI nyomán.

Orosz katonák lőgyakorlaton a kelet-ukrajnai Donyecki terület Oroszország által elcsatolt részén az Ukrajna elleni orosz háború alatt, 2023. január 31-én

Forrás: MTI/AP

Fotó: Alekszej Alekszandrov

Cikkünk frissül!

Szigorú feltételek mellett térhetnek vissza az orosz és fehérorosz sportolók a nemzetközi versenyekre

Az Egyesült Államok Olimpiai és Paralimpiai Bizottságának (USOPC) elnöke, Gene Sykes támogatja a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) azon szándékát, hogy bizonyos feltételekkel orosz és fehérorosz sportolók ismét részt vehessenek a nemzetközi versenyeken. Csütörtökön a Fehér Ház is hasonlóan foglalt állást.

Sok amerikai sportolót meghallgattunk, és megértjük, hogy a világ legjobbjai ellen akarnak versenyezni - de csak akkor, ha ez biztonságos és tisztességes módon történik 

- írta a tavaly júliusban elnökké választott sportdiplomata csütörtökön nyilvánosságra hozott levelében, amelyben ugyanakkor leszögezte azt is, hogy a USOPC szolidaritást vállal Ukrajnával és az ukrán sportolókkal.

Karine Jean-Pierre, a Fehér Ház szóvivője csütörtökön azt közölte, hogy Washington támogatja az orosz és fehérorosz sportolók semleges zászló alatti olimpiai szereplését.

"Ha a sportolóknak engedélyeznék az indulást egy olyan nemzetközi sporteseményre, mint az olimpia, akkor teljesen egyértelműnek kell lennie, hogy nem az orosz vagy fehérorosz államot képviselik" - fogalmazott. Hozzátette: a zászlóik, címereik és himnuszaik használatát meg kell tiltani.

 

A NOB tavaly február végén azt javasolta a nemzetközi sportszövetségeknek, hogy az ukrajnai háború miatt akadályozzák meg az oroszok és a fehéroroszok versenyeken való részvételét. A bizottság idén, január 25-én új ajánlást adott ki, amelyben azt indítványozta, hogy azok a sportolók, akik nem vesznek részt aktívan az ukrajnai háború támogatásában, és tisztán, vagyis dopping nélkül készülnek, semleges státuszban indulhassanak a nemzetközi versenyeken.

 

A feltételekhez kötött visszafogadás ügyében a 2024-es párizsi olimpia házigazdái is véleményt formáltak. A jövő évi játékok szervezőbizottsága közleményben szögezte le, hogy tiszteletben tartja a Nemzetközi Olimpiai Bizottság döntését, amely lehetővé teszi az orosz és fehérorosz sportolók újbóli indulását nemzetközi viadalokon.

A NOB új álláspontjával azonban több állam - többek között Ukrajna, Lengyelország, Lettország, Észtország és Litvánia - nem ért egyet, és azt szeretnék elérni, hogy az oroszok és fehéroroszok ne szerepelhessenek Párizsban, amíg folytatódik az ukrajnai háború.

Szuverenitásuk megvédéséről tárgyalt Moszkva és Peking

Megerősítette a közös szándékot Oroszország és Kína szuverenitásának megvédésére, és egy igazságosabb, többpólusú világrend közös építésére Szergej Lavrov, az orosz diplomácia vezetője és Ma Csao-hszü kínai külügyminiszter-helyettes csütörtöki moszkvai találkozóján - közölte az orosz külügyminisztérium.

Megerősítést nyert a két ország szuverenitásának, biztonságának és fejlődéshez fűzött érdekeinek határozott védelmére, valamint egy igazságosabb, demokratikusabb, többpólusú világrend közös építésére irányuló szándék

 - áll az orosz minisztérium közleményében.

A találkozó során a két diplomáciai vezető közösen elutasította a konfrontatív politikát, és az egyes országok arra irányuló kísérleteit, hogy más államok belügyeibe beavatkozzanak, valamint szankciókkal és más törvénytelen módszerekkel fékezzék fejlődésüket.

 

A tárgyalás során Lavrov méltatta a kétoldalú kapcsolatok jelenlegi állapotát, amelyek a közlemény szerint dinamikusan fejlődnek a két ország vezetője között tavaly december 30-án lefolytatott eszmecsere során elért megállapodásoknak megfelelően. Az orosz miniszter a személyes kapcsolatok, a kétoldalú turizmus és a cserekapcsolatok helyreállítása mellett foglalt állást a karanténkorlátozások feloldásával kapcsolatban.

 

Lavrov pozitívan szólt a Pekinggel az ENSZ-ben, a BRICS-csoportban, a Sanghaji Együttműködési Szervezetben, és más nemzetközi fórumokon folytatott együttműködésről is.

Vlagyimir Putyin orosz elnök decemberben oroszországi látogatásra hívta meg kínai hivatali partnerét, Hszi Csin-pinget. Orosz sajtóértesülések szerint hamarosan Moszkvába várják Vang Ji korábbi külügyminisztert is, a Kínai Kommunista Párt központi külügyi bizottsága főhivatalának igazgatóját.

December 21-én Hszi a pekingi állami rezidencián fogadta Dmitrij Medvegyevet, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettesét, aki a kormányzó Egységes Oroszország párt elnöke is. A felek a kétoldalú stratégiai együttműködésről és az ukrajnai konfliktusról is tárgyaltak.

Lavrov csütörtökön, a Rosszija 24 állami hírcsatornának és a RIA Novosztyi hírügynökségnek adott nyilatkozatában azt hangoztatta, hogy noha hivatalos szövetség nincs Moszkva és Peking között, a kétoldalú kapcsolatok minőségének szintje ennél magasabb, és nincsenek korlátai.

Egykori orosz tiszt beszélt az ukrán foglyok kínzásáról

Konsztantyin Jefremov a BBC-nek adott interjú végén elnézést kért az ukránoktól.

Egy bekötött szemű katona feje mellé fegyvert tartott az egyik orosz ezredes, megfenyegette, háromig számol, és vége az életének. Végül nem lőtte le, hanem csak közvetlenül a füle mellett sütötte el a ravaszt

 – szól az egyik története.

Az extiszt állítólag olyat is tapasztalt, hogy vallatás közben kiverték a fogát egy ukrán katonának, vagy lábon lőtték. Erre, a lábon lőtt ukrán katonára orosz egyenruhát adtak, hogy ellássák az orvosok, és segítsenek rajta – írja a Mandiner.

Az egyik ukrán bevallotta, hogy mesterlövész, erre az orosz parancsnok üvöltve megkérdezte tőle, házas-e. Igennel felelt. A magas rangú tiszt parancsot adott, hogy hozzanak egy felmosót, mert lányt csinálnak belőle, és a videót elküldik a feleségének – ez egy másik eset, amiről Jefremov beszélt az interjúban.

Jefremov nyáron hazatért, és Csecsenföldön kapott munkát, de jelezte kilépési szándékát a hadseregből. Elmondása szerint nem engedték, hogy a saját kezdeményezésére távozzon, hanem elbocsátották a haderő kötelékéből. Végül ősszel, a mozgósítás bejelentését követően egy orosz emberi jogi csoport segítségével hagyta el Oroszországot.

Finnország és Svédország továbbra is egyszerre kíván csatlakozni a NATO-hoz

Finnország és Svédország egyszerre kíván csatlakozni a NATO-hoz, dacára annak, hogy Törökország egyelőre blokkolja a svéd folyamatot, a megkezdett utat „kéz a kézben” kell folytatni – jelentette ki Sanna Marin finn kormányfő csütörtökön Stockholmban, svéd hivatali partnerénél, Ulf Kristerssonnál tett látogatása alkalmával.

Finnország és Svédország közösen kérték felvételüket, és mindenki érdekét szolgálja, hogy közösen lépjünk is be a NATO-ba

 – húzta alá a finn miniszterelnök.

Sanna Marin hangsúlyozta: nincs ínyére, hogy Svédországot „problémás diáknak” bélyegzik. Mint mondta, Finnországhoz hasonlóan Svédország is teljesíti a tagság feltételeit, így bíznak abban, hogy hamarosan valamennyi NATO-tagország ratifikálja a csatlakozási jegyzőkönyveket, és az észak-atlanti szövetség júliusban Vilniusban megrendezésre kerülő csúcstalálkozójára már mindketten teljes jogú tagok lesznek.

Közösen indultunk el ezen az úton. És közösen is fogunk végigmenni rajta

– emelte ki Ulf Kristersson.

Finnország és Svédország csatlakozási jegyzőkönyvét a transzatlanti katonai-politikai szövetség mind a 30 tagállamának jóvá kell hagynia. A két észak-európai ország tavaly különmegállapodást írt alá Törökországgal ennek érdekében.

Ankara a svéd és finn NATO-csatlakozás jóváhagyásának feltételeként a többi között terroristának nyilvánított emberek, többnyire kurdok kiadását szabta. Mindemellett az elmúlt hetekben Svédországban több utcai provokáció - köztük a török elnököt ábrázoló bábu felakasztása és a Korán elégetése - is útjába állt annak, hogy Törökország ratifikálja Svédország csatlakozását.

Az Ilta-Sanomat című finn lapban csütörtökön megjelent felmérés szerint a finn megkérdezettek többsége úgy véli, hogy Helsinkinek nem kell Stockholmra várnia a svéd csatlakozási kérelem ratifikációjának elhúzódása esetében.

Az EU megállapodott az Ukrajnának szánt további 545 millió eurós katonai támogatásról

Az Európai Unió Tanácsa az Európai Békekeretből származó további 500 millió euró (mintegy 200 milliárd forint) értékű katonai támogatásról állapodott meg Ukrajna számára, valamint elfogadta az Európai Unió Ukrajnát támogató katonai segítségnyújtási missziója (EUMAM Ukrajna) kiképzési erőfeszítéseit támogató új, 45 millió euró (mintegy 18 milliárd forint) összegű támogatási intézkedést.

Az uniós tanács közleménye kiemelte: a döntéssel az EU fokozza az ahhoz nyújtott támogatását, hogy Ukrajna meg tudja őrizni önállóságát és területi egységét a nemzetközileg elismert határain belül, valamint, hogy meg tudja védeni polgári lakosságát Oroszország folytatódó háborújával szemben.

Ez a hetedik pénzügyi csomag az Európai Békekeretből, ezzel az Ukrajnának nyújtott teljes uniós hozzájárulás 3,6 milliárd euróra emelkedik

– közölték.

Az ukrán fegyveres erőket támogató EUMAM Ukrajna kiképzési tevékenységét támogató intézkedés célja, hogy biztosítsa a szükséges, halált nem okozó felszereléseket és készleteket, valamint a kiképzéshez szükséges szolgáltatásokat.

Ursula von der Leyen nagyra értékelte Ukrajna előrehaladását az uniós tagság felé

A bizottsági elnök 15 uniós biztosból álló küldöttséggel, benne Josep Borrell kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselővel és Várhelyi Olivér bővítési biztossal érkezett az ukrán fővárosba – írta az Ukrajinszka Pravda hírportál.

„Kollégáimmal nemcsak azért vagyunk itt, hogy megvitassuk a további támogatást, hanem hogy az Ukrajnát az Európai Unióhoz még közelebb hozó lépésekről is tárgyaljunk. Az a tény, hogy ma itt találkozunk Kijevben, erős jele a már elért óriási előrelépésnek és közös elkötelezettségünknek” – idézte von der Leyennek az ukrán kormány előtt mondott szavait az Interfax-Ukrajina hírügynökség. 

VON DER LEYEN, Ursula; ZELENSZKIJ, Volodimir
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság (EB) elnöke (b) és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök sajtóértekezletet tart Kijevben 2023. február 2-án
Fotós: Efrem Lukackij / Forrás: MTI/AP

    

Az EB elnöke megjegyezte, hogy „alig egy éve még senki sem tudta elképzelni, milyen gyorsan tud Ukrajna az EU felé elmozdulni”. 

Most viszont Ukrajna az Európai Unió tagjelöltje. Tudom, hogy ukránok milliói dolgoznak keményen e cél elérése érdekében. Az EU sok ukránt befogadott, energiahálózataink szinkronban vannak, az ukrán termelés profitál az Európával folytatott kereskedelemből. Ma például olyan javaslatokkal érkeztünk, amelyek biztosítják Ukrajna egyidejű hozzáférését az EU egységes piacához

– mutatott rá Von der Leyen. Szavai szerint az EU segíteni kíván Ukrajnának abban, hogy teljes gazdasági potenciálját mozgósítsa az orosz agresszió elleni küzdelemben, majd az újjáépítésben is. 

Látogatásunk a befektetők felé is üzenetet kell hogy küldjön: Ukrajna tovább fog haladni az európai úton. Ambiciózus reformterve van, nemcsak azért, mert az EU ezt kéri, hanem mert az ukránok tudják, hogy ez az út egy erősebb Ukrajna felé vezet

– hangsúlyozta.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az együttes ülésen úgy vélte, hogy idén már nem lesznek akadályok az Ukrajna teljes jogú uniós tagságáról szóló tárgyalások előtt. Reményét fejezte ki, hogy ez év tavaszán az Európai Bizottság értékelést ad arról, Ukrajna miként hajtja végre azt a hét uniós ajánlást, amelyeket az uniós tagjelölti státusz megszerzésekor kapott. 

A végéhez közeledik az ukrán kormány és a parlament munkája a hét uniós ajánlás ügyében. Tavasszal elérkezik az időközi értékelés ideje ezen ajánlások végrehajtásáról

– mondta az államfő.

Zelenszkij az Európai Bizottság elnökével közösen tartott sajtótájékoztatóján felhívta a figyelmet arra, hogy Oroszország gyorsítja az európai szankciókhoz való alkalmazkodás ütemét. 

Most azt látjuk, hogy az európai szankciók üteme kissé lelassult. A terrorista állam éppen ellenkezőleg: fokozza a szankciókhoz való alkalmazkodása ütemét. Ezt korrigálnunk kell. Hiszünk abban, hogy együtt meg tudjuk csinálni

– mondta Zelenszkij Ursula von der Leyenhez fordulva. Az ukrán elnök szerint az Oroszországgal szembeni szankciópolitika szempontjából az egyik legfontosabb összeurópai feladat, hogy csökkentse az Oroszországi Föderáció azon képességét, hogy megkerülje a már bevezetett szankciókat.

Az Európai Bizottság elnöke a maga részéről afelől biztosította az ukrán kormányt, hogy február 24-ig elfogadják az Európai Unióban az Oroszország elleni tizedik szankciócsomagot. 

Denisz Smihal ukrán miniszterelnök a tanácskozást követő sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy Ukrajnának az orosz agresszió utáni újjáépítésének költsége már most meghaladja a 600 milliárd eurót. Hangsúlyozta, hogy az újjáépítést azonnal meg kell kezdeni, nem kell megvárni vele Ukrajna győzelmét.

Putyin: ismét „keresztes” német tankok fenyegetik Oroszországot

Ismét „keresztes” német tankok fenyegetik Oroszországot – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a sztálingrádi győzelem 80. évfordulója alkalmából megrendezett volgográdi ünnepi koncerten.

Akik arra számítanak, hogy legyőzik Oroszországot a csatatéren, úgy tűnik, nem értik, hogy egy modern háború Oroszországgal nagyon más lesz számukra

 – hangoztatta Putyin.

Mi a tankjainkat nem küldjük a határukhoz. Van mivel válaszolnunk. És a páncélozott járművek bevetésével az ügynek nem lesz a vége. Ezt mindenkinek meg kell értenie

 – tette hozzá.

 Vlagyimir Putyin orosz elnök virágot tesz le Vaszilij Csujkov szovjet marsall sírjára a volgográdi Mamajev kurgánon lévő emlékműegyüttesénél, a Szülőhaza emlékműve előtt, a sztálingrádi csata lezárulta 80. évfordulójának alkalmából 2023. február 2-án
Fotós: SPUTNIK  / Forrás: AFP

Az elnök szavait, amelyekkel párhuzamot vont a nyolc évtizeddel ezelőtti, és a mostani idők között, Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője úgy magyarázta, hogy „azon mérce alapján, ahogy a kollektív Nyugat új fegyvereket szállít, Oroszország teljesebb mértékben kihasználja majd meglévő képességeit arra, hogy a különleges hadművelet során megadja válaszát”.

Hihetetlen, de tény: ismét német Leopard tankok fenyegetnek bennünket, a fedélzetükön kereszttel

– mondta az ünnepségen Putyin.

Most, sajnos, azt látjuk, hogy a nácizmus ideológiája immár modern köntösben, modern megjelenési formában ismét közvetlen veszélyt jelent hazánk biztonságára. Ismét kénytelenek vagyunk szembeszállni a kollektív Nyugat agressziójával

– fogalmazott.

Az orosz elnök ugyanakkor megjegyezte, hogy Oroszországnak még mindig sok barátja van szerte a világon, egyebek között Észak-Amerikában és Európában is.

Vlagyimir Putyin orosz elnök a volgográdi Mamajev kurgánon lévő emlékműegyüttesénél, a Szülőhaza emlékműve előtt, a sztálingrádi csata lezárulta 80. évfordulójának alkalmából 2023. február 2-án
Fotós: SPUTNIK / Forrás: AFP

Putyin szerint az utódoknak a Sztálingrádban győztes katonákkal szembeni erkölcsi kötelessége, hogy megakadályozzák a történelem eltorzítását. Rámutatott, hogy a világháború során a Volga partján elért fordulópont után vált világossá, hogy a nácik tervei bukásra vannak ítélve, és Németország szövetségesei ezt követően kezdték lázasan keresni annak módját, hogyan kerülhetik el a felelősségre vonást.

Két amerikai sorozatvető megsemmisítéséről számolt be az orosz katonai szóvivő

Donyec környéki, valamint a donyecki régióban és Zaporizzsja irányában folytatott orosz támadóműveletekről, valamint két amerikai gyártmányú sorozatvető Kramatorszk környékén történt megsemmisítésről számolt be egyebek között a csütörtöki hadijelentést ismertetve Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője.

Az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek több településéről, köztük Donyeckből jelentettek ukrán tüzérségi támadást csütörtökön a helyi hatóságok. A donyecki régióban lévő Volodimirovkában egy civil életét vesztette, egy másik pedig megsebesült ukrán belövés következtében.

Megérkezett a frontra az oroszok vezető nélküli szárazföldi harcjárműve

Négy darab Marker típusú UGV érkezett az oroszok oldalán a háborúban. A jelentések szerint a vezető nélküli szárazföldi harcjárművekkel Moszkva komoly előnyben lehet, ugyanis akár a nyugati tankokat is képes likvidálni – írja a Mandiner.

Dmitrij Rogozin, a Cári Farkasok elnevezésű különleges katonai tanácsadó egység vezetője a Telegram-csatornáján közölte, hogy négy Marker típusú autonóm irányítórendszerű tankelhárító robot érkezett a Donyec-medencébe, amelyeket nagyteljesítményű páncéltörő fegyverekkel szerelnek fel. Rogozin korábban arról számolt be, hogy a Marker csapásmérő változata képes lesz legyőzni az ukrán fegyveres erők részére leszállítandó amerikai Abrams és német Leopárd harckocsikat.

Párizs 2024 - Lengyelország és a balti államok az oroszok és fehéroroszok kitiltását kérik

Lengyelország és a három balti állam, Lettország, Észtország és Litvánia azt kéri a nemzetközi sportszervezetektől, hogy az orosz és fehérorosz sportolók ne indulhassanak az olimpián és más sporteseményeken sem, amíg folytatódik az ukrajnai háború.

A négy ország miniszterei közös nyilatkozatban állapodtak meg az orosz és fehérorosz sportolók visszavétele ellen

– fogalmazott Jurgita Siugzdiniene, Litvánia oktatási, tudományos és sportminisztere. Korábban Volodimir Zelenszkij, Ukrajna elnöke a párizsi ötkarikás játékokat illetően bojkottal fenyegette a Nemzetközi Olimpiai Bizottságot, ehhez csatlakozott szerdán a Lett Olimpiai Bizottság is.

A NOB a múlt héten javaslatot tett Oroszország és Fehéroroszország sportolóinak visszaengedésére a sporteseményekre. Azonban azt is kiemelte, kizárólag a sportági szövetségek engedélyével, a doppingellenes szabályok betartása mellett, semleges színekben versenyezhetnének a két ország azon sportolói, akik nem támogatják nyíltan az ukrajnai háborút.

Kijev Szaakasvili kiadását kéri Tbiliszitől

Az ukrán külügyminisztérium pszichológiai és fizikai erőszaknak nevezte a georgiai hatóságok Miheil Szaakasvili ukrán állampolgárságú volt georgiai elnökkel szembeni fellépését, és felszólította csütörtökön Georgiát, hogy hagyjon fel a kínzásokkal és adja át az elítéltet Ukrajnának.

Felszólítjuk a georgiai hatóságokat, hogy azonnal hagyjanak fel Miheil Szaakasvili inzultálásával, és adják át Ukrajnának. Ne játsszanak egy ember életével politikai bosszú miatt

– idézett a külügyi tárca közleményéből az Ukrajinszka Pravda hírportál. 

A minisztérium hozzátette, hogy a georgiai hatóságok „a Szovjetunió NKVD-jének (belbiztonsági hatóságának) legrosszabb hagyományai szerint” járnak el, amikor pszichológiai és fizikai erőszakot alkalmaznak Szaakasvili ellen, megtagadják tőle a sürgős orvosi ellátást, szándékosan közvetlen életveszélynek kitéve ezáltal a politikust. 

A kijevi tárca hangsúlyozta, hogy az emberi jogoknak egy ukrán állampolgárral szembeni durva megsértése ellentétes Tbiliszi EU-tagság felé tett irányvonalával, és a demokrácia „megnyirbálására” utal Georgiában. Ukrajna emellett felszólította a külföldi kormányokat és nemzetközi szervezeteket, hogy nyilvánosan védjék meg Szaakasvilit.

Dmitro Lubinec, az ukrán parlament emberi jogi biztosa szerdán követelte, hogy találkozhasson Szaakasvilivel, és felszólította az emberi jogi aktivistákat, hogy gyakoroljanak nyomást a georgiai hatóságokra – emlékeztetett az Ukrajinszka Pravda.

SZAAKASVILI, Miheil
A hatalommal való visszaéléssel vádolt, éhségsztrájkot folytató Miheil Szaakasvili volt georgiai elnök videókapcsolaton keresztül vesz részt bírósági perének folytatásán Tbilisziben 2022. december 22-én
Fotós: Zurab Kurcikidze / Forrás: MTI/EPA

Giorgi Saladze, Szaakasvili szóvivője és politikai szövetségese kedden közölte, hogy intenzív osztályra szállították a bebörtönzött volt georgiai államfőt, mert rosszabbodott az egészségi állapota. A Szaakasvilit ápoló Vivamedi klinika vezetője azonban tagadta, hogy az exelnök állapota válságos lenne.

Az EP teljes embargót vezetne be az Oroszországból származó fosszilis tüzelőanyagokra

Az Európai Parlament brüsszeli plenáris ülésén elfogadott állásfoglalásban az Oroszországgal szembeni tízedik szankciós csomag elfogadását sürgette, amely egyebek mellett teljes embargót vezetne be az Oroszországból származó fosszilis tüzelőanyagokra.

A 489 szavazattal, 36 ellenében és 49 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásban az EP-képviselők a Lukoil orosz olajvállalathoz és a Roszatom orosz állami atomenergetikai konszernhez hasonló vállalatok szankcionálását kérték. Az EP emellett a jogellenesnek tartott tevékenységek széles körében - a többi között a kényszerkitoloncolásokban és a megszállt ukrán területen tartott népszavazások lebonyolításában - részt vevő tisztviselőket is szankciókkal sújtaná.

Az állásfoglalás megismételte az EP-képviselők azon korábbi felhívását, hogy az EU azonnali és teljes embargót vezessen be az Oroszországból származó fosszilis tüzelőanyagokra és az urán uniós importjára, valamint hogy a Balti-tengeren az Északi Áramlat 1-es és 2-es gázvezetékeinek használatát teljesen felfüggessze.

Ukrajna uniós tagsági kilátásaival kapcsolatban a szöveg azt várja el az EU-tól, hogy „munkálkodjon a csatlakozási tárgyalások megkezdésén, és támogassa a következő lépéseket felvázoló ütemtervet, mely lehetővé teszi Ukrajna csatlakozását az uniós egységes piachoz”.

Az EP-képviselők megerősítették Ukrajna jövőbeli uniós tagsága iránti elkötelezettségüket, és hangsúlyozták, hogy a csatlakozás érdemeken alapuló folyamat, mely magában foglalja a vonatkozó eljárások tiszteletben tartását, valamint az EU-val kapcsolatos reformok és csatlakozási kritériumok teljesítését. Ezzel összefüggésben felkérték az ukrán hatóságokat, hogy vezessenek be jelentős reformokat, hogy a lehető leghamarabb hatékonyan igazodjanak az uniós tagsági elvárásokhoz.

Több mint félmillióval csökkent Oroszország lakossága egy év alatt

Egy év alatt, 2023. január 1-ig 555 332 fővel csökkent Oroszország lakossága – derült ki az orosz szövetségi statisztikai szolgálat (Roszsztat) által szerdán közölt adatokból. 

A szolgálat szerint Oroszország lakossága az év elején 146 millió 424 ezer 729 fő volt.

Ennek kiszámításához a 2020-as népszámlálás adatait használták fel, ezekhez minden évben hozzáadták a születettek és az országba érkezők, valamint kivonták az elhalálozottak és az Oroszországból eltávozottak számát – írja a Mandiner.

Ugyanakkor az Ukrajnától Oroszországhoz csatolt négy régió – a donyecki, a luhanszki, a zaporizzsjai és a herszoni terület – lakosságára vonatkozó hivatalos statisztikákat még nem vették figyelembe.    

Uniós biztos: az EU további 400 millió euró támogatást nyújt Ukrajnának

Az Európai Unió pénteken, a Kijevben tervezett EU–Ukrajna csúcstalálkozó során további 400 millió euró (mintegy 160 milliárd forint) támogatást fog bejelenteni Ukrajna számára, amelyből 100 millió euró humanitárius segély, 300 millió euró pedig a kétoldalú együttműködést segíti majd – tájékoztatott Johannes Hahn költségvetésért felelős uniós biztos Brüsszelben, az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén csütörtökön.

Johannes Hahn, az EU–Ukrajna csúcstalálkozóról folytatott EP-vitán jelezte: a kijevi értekezleten a reformok mellett egyéb prioritásokról és a más szükséges intézkedések bevezetéséről is szó lesz annak érdekében, hogy Kijev  mihamarabb közelíthesse jogrendjét az uniós szabályokhoz.

Az uniós és a kijevi vezetők meg fogják vitatni a hosszú távú együttműködés részleteit, köztük az uniós programokban való részvétel jövőjét, mely segíteni fogja az ukrán gazdaság talpra állását – mondta az uniós biztos.

Az Európai Unió üzenete világos: továbbra is támogatja Ukrajnát mindaddig, amíg arra szükség van – szögezte le.

Az uniós biztos fontosnak nevezte, hogy az EU folytassa Ukrajna pénzügyi, katonai, gazdasági, diplomáciai és humanitárius támogatását, amivel a közösség megpróbálja ellensúlyozni az orosz agressziót.

Kiemelte: Ukrajna jövője Európában van, erről júniusban döntés is született, amikor az EU megadta az országnak az uniós tagjelölti státuszt. Az Európai Bizottság a teljes folyamat ideje alatt támogatni fogja Kijevet a szükséges reformok megvalósításában – mondta.

Az uniós biztos végezetül hangsúlyozta: az Ukrajnában elkövetett orosz atrocitások nem maradhatnak büntetlenül. Minden esetet ki kell vizsgálni, a felelősöket el kell számoltatni – tette hozzá Johannes Hahn.

Deutsch Tamás, a Fidesz európai parlamenti (EP-) képviselője felszólalásában kijelentette, hogy Magyarország elítéli az orosz agressziót, és a megtámadott oldalán áll. Magyarország kiáll Ukrajna függetlensége és a területi egysége mellett, és támogatja Ukrajna európai uniós tagságát is – tette hozzá.

Hangsúlyozta, hogy a háború kezdete óta Magyarország erején felül támogatja Ukrajnát. A magyar humanitárius segélyprogram keretében ez idáig több mint egymillió ukrajnai menekültet fogadott be Magyarország.

DEUTSCH Tamás
Deutsch Tamás, a Fidesz európai parlamenti képviselője
Fotós: Illyés Tibor / Forrás: MTI

Emlékeztetett: az Oroszország elleni első szankciós csomag bevezetésekor az EU azt mondta, a megszorító intézkedések hatására Moszkva kénytelen lesz befejezni a háborút. A háború azonban nem ért véget, sőt, „még brutálisabb, mint valaha”. A szankciókkal elérni kívánt cél tehát nem teljesült – hangsúlyozta. Az Oroszország elleni szankciók bevezetése óta infláció alakult ki, és energiahiány fenyeget, a szankciók tönkreteszik Európát – mondta Deutsch Tamás.

Békére van szükség és tűzszünetre. Egész Európa szempontjából az lenne a jó, ha nem dörögnének a fegyverek és megpróbálnánk béketárgyalással jutni valamire. Mindent meg kell tennünk a béke érdekében

– fogalmazott a fideszes politikus.  

Varsó csak akkor támogatja harci gépekkel Ukrajnát, ha a NATO dönt erről

Lengyelország hajlandó harci repülőgépekkel is segíteni Ukrajnát az orosz támadás elleni védekezésben, de csak akkor, ha a NATO döntést hoz erről – mondta Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő egy csütörtöki német lapinterjúban.

A konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) politikusa a Bild című lapnak adott interjúban kiemelte, hogy támogatná vadászgépek átadását Ukrajnának, „ha ez az egész NATO döntése lenne” és „nemcsak Lengyelország, hanem sok más ország is részt venne” az ukrán légierő megerősítésében.

Lengyelország azért támogatja Ukrajnát, hogy győzzön a háborúban, azonban a győzelem pontos definícióját Kijevnek, Volodomir Zelenszkij elnöknek és kormányának, valamint az ukrán népnek kell meghatároznia, ezért „nem fogalmazok nagyon konkrétan, hiszen ez rajtuk múlik” – tette hozzá.

Mint mondta, Oroszország Ukrajna elleni háborúja történelmi fordulópont, és egy esetleges orosz győzelem – amelytől „Isten mentsen – teljesen átrendezné Európát”.

Ha Oroszország győz, Moszkva állandó fenyegetést jelentene Finnországra, a balti államokra, Lengyelországra, Romániára, Moldovára és Németországra is – fejtette ki a lengyel kormányfő, hozzátéve: orosz győzelem esetén Moszkva azzal zsarolna, hogy „a mi gázunkat vegyétek, különben más országokat is megtámadunk”.

Mateusz Morawiecki arról is szólt, hogy információi szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök valószínűleg márciusban vagy áprilisban újabb nagyszabású, „nagyon kemény” offenzívát indít két vagy három irányból, és megint megtámadja Kijevet is.

Németországról elmondta, hogy az Ukrajna elleni háború révén sokan fordulatot vártak az orosz földgáz-, és nyersanyagimportra alapozó „nagyon rossz stratégiát” követő Berlintől, de csupán az tapasztalható, hogy a német vezetés „megpróbál félig terhes lenni”. Ez azt jelenti, hogy támogatják ugyan Ukrajnát, de még mindig hisznek abban, különösen Olaf Scholz kancellár, hogy „napirendre lehet térni” a történtek felett.

Nem hiszem, hogy ez valaha is lehetséges lesz ezzel a kvázi-totalitárius rendszerrel. Oroszországnak teljesen meg kellene változnia

– jelentette ki a lengyel miniszterelnök.

Lavrov: a Nyugat az „oroszkérdés” megoldására törekszik

A Nyugat megpróbál akkora vereséget mérni Oroszországra, hogy az évtizedekig ne tudjon talpra állni. Mi ez, ha nem az „oroszkérdés” megoldására tett kísérlet? – jelentette ki Szergej Lavrov külügyminiszter az orosz állami médiának csütörtökön adott nyilatkozatában.

A történések fő okát az amerikai kizárólagosságtudatban nevezte meg, amelynek jegyében az Egyesült Államok mindenki mást, beleértve az Európai Uniót is, maga alá utasít. A miniszter szerint az amerikaiak közvetlen részesei voltak az Északi Áramlat gázvezeték felrobbantásának.

Úgy vélekedett, hogy Ukrajna után Moldova lehet a következő „ellen-Oroszország”-projekt, amelynek román állampolgárságú elnöke Romániával való egyesülést és NATO-csatlakozást akar, és a Nyugat Georgiát is Moszkva ellenségévé akarja tenni.

Lavrov: minél nagyobb a nyugati fegyverek hatótávolsága, annál messzebbre kell eltávolítani őket

Minél nagyobb az Ukrajnának szállított nyugati fegyverek hatótávolsága, annál messzebbre kell eltávolítani őket Oroszország határától – jelentette ki Szergej Lavrov külügyminiszter csütörtökön az orosz állami médiának adott nyilatkozatában.

Azt mondta, hogy Oroszország az ukrajnai konfliktus lezárására törekszik, a Nyugat részéről viszont senki sem próbálja meggyőzni Kijevet arról, hogy térjen vissza a tárgyalásokhoz, helyette inkább Moszkva stratégiai vereségének fontosságáról beszélnek.

Oroszország a geopolitikai csata epicentrumában található – jelentette ki.

Nagy-Britannia újabb páncélozott járműveket küldött

A belga OIP Land Systems védelmi vállalat vezetője, Freddy Versluys elmondta, hogy Nagy-Britannia 46 darab M113A1-B harckocsit vásárolt tőlük. Ez a felszerelés a The Guardian szerint már meg is megérkezett Ukrajnába.

Mentőalakulatok tagjai túlélőket keresnek az éjszakai orosz rakétatámadásban megrongálódott lakóépületek egyikének romjai között a kelet-ukrajnai Kramatorszkban 2023. február 2-án hajnalban. Az  Ukrán Állami Sürgősségi Szolgálat szerint legalább hárman meghaltak és 21-en megsérültek a támadásban
Fotós: Szergej Seszták / Forrás: MTI/EPA

Rakéta csapódott egy lakóházba Kelet-Ukrajnában

Legalább két ember meghalt és hét megsebesült egy orosz rakétacsapásban, amely egy lakóépületet ért szerdán a kelet-ukrajnai Kramatorszk városában – közölték az ukrán hatóságok.

Erről Andrij Jermak, a kijevi elnöki hivatal vezetője számolt be a Telegram üzenetküldő alkalmazáson. A tisztségviselő egy lerombolt épület képét tette közzé oldalán.

A tavaly februári orosz támadás kezdete óta számos rakéta talált el lakóépületeket Ukrajnában, civilek halálát okozva. A moszkvai védelmi minisztérium állítása szerint erőik csak katonai célpontokat támadnak.

Az orosz csapatok jelenleg Kramatorszk, a kelet-ukrajnai Donyecki terület egyik nagyvárosát, valamint az egész területet igyekeznek ellenőrzésük alá vonni az immár több mint 11 hónapja tartó háborúban.

Orosz diplomatákat utasított ki Ausztria

Ausztria négy orosz diplomatát utasított ki csütörtökön – közölte az ország külügyminisztériuma.

A közlemény szerint az orosz diplomaták a diplomáciai státuszukkal össze nem egyeztethető tevékenységet folytattak, ezért legkésőbb február 8-ig el kell hagyniuk az országot. Ketten a bécsi orosz nagykövetségen, ketten pedig Oroszország ENSZ-hez akkreditált állandó képviseletén dolgoztak.

Fogságba került két Wagner zsoldos

A Nyikita Krjutsovról elnevezett UAV egység katonái elfogtak két Wagner zsoldost. A zsoldosokat fogolycserére akarják felhasználni.

Még nagyobb nyomásra készülnek az ukránok

Oroszország február 24-én, az invázió megindításának első évfordulóján újabb nagyszabású offenzívát indíthat – jelentette ki Olekszij Reznyikov védelmi miniszter.

A britek jótékonysági gyűjtést rendeztek

A Katasztrófavédelmi Vészhelyzeti Bizottság (DEC) bejelentette, hogy az ukrajnai humanitárius felhívás keretében újabb jelentős összegű adományt gyűjtöttek.

A britek több mint 400 millió fontot (175 milliárd forint) adományoztak.

Ezzel az ENSZ Humanitárius Ügyek Koordinációs Hivatala (OCHA) pénzügyi nyomkövető szolgálata szerint a britek lettek a legnagyobb jótékonysági adományozók az Ukrajnának szánt adományok tekintetében.

Az adományból többek között élelmiszert, generátorokat, mentális egészségügyi támogatást és készpénzt nyújtottak a menekülteknek.

Ez az egyik legtöbbet lőtt ukrán város

Az Egyesült Királyság védelmi minisztériumának hírszerzési jelentése szerint az elmúlt napokban a háború legintenzívebb támadása zajlott a Dnyeper folyó mentén. Ez magában foglalta Herszon városának folyamatos lövését is – jegyzi meg a minisztérium, hozzátéve, hogy a Donbászon kívül Herszon a háborúban legtöbbet lőtt város.

Magyarország segít

Az ukrán–magyar határszakaszon 4681-en léptek be Magyarországra szerdán, a román–magyar határszakaszon belépők közül pedig 1627-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) csütörtökön az MTI-t.

A beléptetettek közül a rendőrség 90 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes.

Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – áll a közleményben.

Ausztrál katona ukrán katonákhoz beszél az angliai Wiltshire grófságban elterülő Salisbury-síkságon, ahol az ausztrál hadsereg segít a brit fegyveres erőknek az ukrán katonák kiképzésében 2023. február 1-jén, az Ukrajna elleni orosz háború alatt
Fotós: Ben Birchall / Forrás: MTI/AP/PA pool

Körbevették az oroszok Bakhmutot

Az oroszbarát erők az orosz médiában azt állították, hogy Bakhmut várost csaknem bekerítették. A TASZSZ idézte Vitalij Kiszelev ezredest, aki a Luhanszki Népköztársaság nevében azt mondta: Bakhmutot gyakorlatilag három oldalról körbezárták és az ukrán csapatokat kiűzik a városból.

Először küld nagy hatótávolságú rakétákat Amerika Ukrajnának

Az USA több mint 2 milliárd dollár értékű katonai segélyt készít elő Ukrajna számára, amely várhatóan először tartalmaz majd nagyobb hatótávolságú rakétákat, valamint egyéb lőszereket és fegyvereket – mondta a Reutersnek két amerikai tisztviselő. A Kreml szerint a közelgő katonai segélycsomagban állítólag szereplő nagyobb hatótávolságú rakéták a konfliktus eszkalálódását idéznék elő, de nem változtatnák meg annak menetét.

Spanyol tankok, olasz–francia légvédelem Ukrajnának

Spanyolország kezdetben négy-hat Leopard 2 harckocsit küld Ukrajnába – írja az El País. Olaszország Franciaországgal közösen légvédelmi eszközöket szállít Ukrajnának – mondta Guido Crosetto olasz védelmi miniszter. A Giorgia Meloni kormánya által most előkészített katonai segélycsomag valószínűleg tartalmazni fog „orosz rakétatámadás elleni védelmi fegyvereket”. „Olaszország várhatóan a rakétakilövőket, Franciaország pedig a rakétákat szállítaná”.

Vallott a szökött orosz zsoldosparancsnok

Az orosz Wagner zsoldoscsoport egy Norvégiába menekült volt parancsnoka a Reutersnek azt mondta, hogy bocsánatot akar kérni az ukrajnai harcokért, és állítólag azon van, hogy a háborúban elkövetett atrocitások elkövetőit bíróság elé állítsák. Andrej Medvegyev, aki január 13-án az orosz–norvég határon átmenekült, azt állítja, hogy tanúja volt orosz foglyok megölésének és a velük szembeni rossz bánásmódnak. (The Guardian)

Kelet-Ukrajnára koncentrálnak az oroszok

Folytatódtak az ádáz harcok Kelet-Ukrajnában, ahol az orosz csapatok megpróbálnak teret nyerni a stratégiai fontosságú logisztikai központ, Lyman közelében – közölte szerda este Hanna Malyar védelmi miniszterhelyettes. Az orosz erők megpróbálnak olyan előnyökre szert tenni, amelyeket a 2022. február 24-i inváziójuk évfordulóján fel tudnak mutatni – mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.

Határozott növekedést észleltünk a megszállók támadó műveleteiben az országunk keleti részén lévő fronton. A helyzet egyre keményebbé vált.

Orosz rakétacsapás ért egy kelet-ukrajnai várost

Orosz rakéta rombolt le szerdán késő este egy lakóházat a kelet-ukrajnai Kramatorszk városában, legalább két ember meghalt és hét megsebesült – közölte Pavlo Kijrilenko regionális kormányzó.

A mentők, a rendvédelmi és közműszolgáltatók a helyszínen dolgoznak, hogy átvizsgálják a lerombolt épület romjait. Valószínű, hogy még mindig emberek vannak alatta

– írta a Telegramon.

Ez történt szerdán:

 

 

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában