Ukrán válság

2023.03.20. 05:59

Ukrán tisztviselő szerint hasonmás helyettesítette Putyint Mariupolban

390. napja tart a háború a szomszédban. Hírfolyamunkban az MTI, az Origo és a Mandiner híreiből válogatunk.

Vlagyimir Putyin orosz elnök a háromnapos állami látogatáson Oroszországban tartózkodó Hszi Csin-ping kínai elnököt fogadja a moszkvai Kremlben 2023. március 20-án

Forrás: MTI/AP/Szputnyik/Orosz elnöki sajtószolgálat

Fotó: Szergej Karpuhin

Ukrán tisztviselő: Dublőr helyettesítette Putyint Mariupolban

Újból azzal vádolják Vlagyimir Putyint, hogy nyilvános szereplésén, ezúttal hétvégi szevasztopoli és mariupoli látogatásakor, dublőr helyettesítette az orosz elnököt − számolt be a Magyar Nemzet a The Daily Mail brit hírportálra hivatkozva. Ezúttal az ukrán belügyminiszter egyik tanácsadója, Anton Gerascsenko tett közzé egy fényképet, amelyen Putyin látható egy februári, majd két hétvégén készült felvételen. Gerascsenko szerint az elnöknek mindhárom fotón eltérően néz ki az álla, ezt pedig azzal magyarázza, hogy nem ő szerepel az Ukrajnától elcsatolt területeken fotózott képeken.

Mit gondolnak, melyik az igazi? − tette fel a kérdést gúnyosan.

Újabb fegyver- és lőszerszállítmányt küld az Egyesült Államok saját készleteiből

Az Egyesült Államok újabb 350 millió dollár értékű (mintegy 130 milliárd forint) katonai segítségnyújtást jelentett be Ukrajna számára hétfőn.

Joe Biden elnök felhatalmazása nyomán -  a külügyminiszter határozata alapján - az amerikai haderő készleteiből lőszereket, rakétákat, fegyvereket és járműveket juttatnak el Ukrajnába.

A támogatási csomagban szerepelnek lőszerek a gyorsmozgású HIMARS rakétatüzérségi eszközökhöz, tarackokhoz, valamint a Bradley gyalogsági harcjárművekhez, emellett rakéták, tankelhárító fegyverek és folyami vízijárművek.

Az elnök felhatalmazása alapján az Egyesült Államok további katonai oktatási és kiképzési szolgáltatást is nyújt Ukrajna számára.

A mostani 350 millió dolláros csomag az amerikai kormányzat nyilvántartása szerint a 34. készletlehívás Ukrajna támogatása érdekében a védelmi tárcától.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf: Magyarország nem adja át lőszerkészletét Ukrajnának

A háborúnak csak a tűzszünet és a béketárgyalások vethetnek véget, a fegyverek és a lőszerkészlet átadása nem, ezért Magyarország nem adja át lőszerkészletét Ukrajnának - jelentette ki a honvédelmi miniszter Brüsszelben, az európai uniós tagországok védelmi minisztereivel kiegészült külügyminiszteri ülést követően, hétfőn.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf leszögezte: 

Magyarország álláspontja szilárd, és nem változott, a magyar kormány továbbra is a tűzszünetet és béketárgyalások megkezdését látja a békéhez vezető egyetlen megoldásnak.

A fegyverszállítások a háború kiszélesedését, elmérgesedését eredményezik, ezért Magyarország továbbra sem szállít fegyvert, és nem küld katonákat Ukrajnába - emelte ki.

A miniszter arról tájékoztatott, hogy a brüsszeli tanácskozáson egyebek mellett Ukrajna katonai támogatását, azon belül a lőszerutánpótlás kérdését vitatták meg. Ezzel összefüggésben elmondta: 

az egyik javaslat szerint a tagállamok a meglévő lőszerkészleteiket vagy annak egy részét átadnák Ukrajnának. Magyarország ebben a kérdésben, mivel nem támogatja fegyverekkel, sem katonákkal a háborút, az úgynevezett konstruktív tartózkodással élt. Azaz - magyarázta - az egyes tagországok döntéseit megillető, kölcsönös tiszteletre alapozva nem akadályozza meg más országok ilyen irányú terveit.

Ugyanakkor, mivel a javaslat nemhogy véget vetne, de inkább tovább nyújtja a vérontást és az eszkaláció esélyét, Magyarország nem tartja magára nézve kötelezőnek a részvételt a kezdeményezésben - húzta alá.

Rámutatott: a háború miatt egész Európában nagy lépésekkel folyik a haderők fejlesztése, és megnövekedett az igény a védelemipari beruházásokra is.

Ebben Magyarország pozíciója előnyös, hiszen a magyar haderőfejlesztési program egyik pillére a nemzeti védelmi ipar megújítása is, amiben már most számos tervezett és már megkezdődött beruházás kaphat szerepet az EU közös projektjeiben - mondta.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf a tanácsülés másik kiemelt témájával, az EU 2022-ben elfogadott biztonságpolitikai és védelempolitikai iránymutatása, az úgynevezett Stratégiai Iránytű egyéves előrehaladásának értékelésével kapcsolatban azt mondta: "nagyon fontos egy hatékony, közös keretrendszer napjaink biztonsági kihívásai közepette". Magyarország támogatja, hogy az EU globális biztonsági szereplővé váljon, különösen azokban a régiókban, amelyeknek biztonsági helyzete közvetlenül is kihat Európára - mondta.

Ennélfogva kiemelten fontosnak tartjuk a nyugat-balkáni, illetve a Száhel-övezetbeli szerepvállalást az érintett régiók biztonságának erősítése, illetve az illegális migrációs hullámok megállítása érdekében

- tette hozzá a honvédelmi miniszer.

Törvényben engedélyezte az ukrán parlament, hogy a katonákat végzettség nélkül is tiszti rangra emelhessék

Az ukrán parlament hétfőn elfogadta azt a törvénymódosítást, amely lehetővé teszi tiszti rendfokozatok megadását a harci tapasztalattal rendelkező, de felsőfokú katonai végzettséggel nem bíró katonák számára.

A katonai szolgálatról szóló törvény módosítását 283 képviselő szavazta meg a 450 fős törvényhozásban - számolt be az Ukrajinszka Pravda hírportál.

Az előterjesztés indoklása szerint Ukrajnának olyan magas színvonalú tiszti karra van szüksége, amelyben vannak katonai szolgálatot teljesítő, harctéri tapasztalattal rendelkező katonák. A katonai szolgálatról szóló törvény 20. cikke azonban előírja, hogy a tiszti rang megadásának feltétele a katonai felsőoktatási intézményekben való képzés sikeres elvégzése. 

A parlament viszont a mostani módostással a hadiállapot idejére lehetővé tette, hogy katonai felsőfokú végzettséggel nem rendelkező, de harci gyakorlatot szerzett katonák tiszti fokozatot kaphassanak. Ehhez azonban a katonáknak legalább hat hónapig katonai szolgálatot kell teljesíteniük harci övezetben.

Európai Védelmi Ügynökség: 18 ország írta alá a közös lőszerbeszerzésre irányuló megállapodást

 Tizenhét európai uniós tagállam, továbbá Norvégia írta alá az Ukrajna védelmi kapacitásait megerősíteni hivatott, közös lőszerbeszerzésről szóló megállapodást - közölte hétfőn a brüsszeli székhelyű Európai Védelmi Ügynökség (EDA).

A kezdeményezéshez Ausztria, Belgium, Horvátország, Ciprus, Csehország, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Luxemburg, Málta, Németország, Portugália, Románia, Szlovákia és Svédország csatlakozott az EU-tagországok közül.

A megállapodás értelmében az aláíró országoknak rövidebb távon lehetőségük nyílik gyorsított eljárásban 155 milliméteres tüzérségi lövedékek, valamint hosszabb távon több lőszertípus beszerzésére.

A testület szerint a megállapodás egyértelmű üzenetet küld a védelmi iparnak a termelési kapacitások növelésre vonatkozóan, és megerősíti az EU elkötelezettségét Ukrajna támogatásával kapcsolatban.

Az EDA által létrehozott projekt szilárd keretet biztosít a csatlakozó tagállamok számára, hogy a lehető legrövidebb idő belül lőszert biztosítsanak Ukrajna számára. A rugalmas és inkluzív jellegű megállapodás lehetővé teszi, hogy további tagállamok később csatlakozzanak a kezdeményezéshez

- közölte a testület.

Josep Borrell kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő üdvözölte a tizenhét uniós tagállam döntését.

Tony Blair: nem vonható párhuzam a mostani ukrajnai és a 2003-as iraki háború között

Nem vonható párhuzam az ukrajnai háború és a 20 évvel ezelőtt kezdődött iraki háború között - jelentette ki Tony Blair volt brit miniszterelnök hétfőn Londonban, a Globális Változás Intézet irodájában interjút adva a német, a spanyol és az olasz hírügynökségnek.

A korábban a brit Munkáspártot is vezető, 69 éves brit politikus szerint „nincs olyan érvelés, amely ésszerű magyarázatot adhatna egy demokratikusan megválasztott elnök vezette, a nemzetközi jogot tiszteletben tartó ország megtámadására”.

BLAIR, Anthony
Tony Blair volt brit miniszterelnök panelbeszélgetésen vesz részt a Világgazdasági Fórum 53. találkozóján Davosban 2023. január 19-én
Fotós: Gian Ehrenzeller / Forrás: MTI/EPA

Vlagyimir Putyin orosz elnök azon állítására, mely szerint párhuzamot lehet vonni az ukrajnai háború és a 20 évvel ezelőtt kezdődött iraki háború között, Tony Blair úgy reagált, hogy ha Putyin „nem ezt az ürügyet hozta volna fel, akkor kitalált volna egy másikat”. Hozzátette, hogy „ezt az orosz propagandát a helyén kell kezelnünk, az őt megillető minimális tisztelettel”.

Az iraki beavatkozást a volt brit miniszterelnök azzal indokolta, hogy „ott egy diktátort távolítottunk el a hatalomból azzal a céllal, hogy megpróbáljunk létrehozni egy demokratikus berendezkedést”. Arra is emlékeztetett hogy Szaddám Huszein korábbi iraki elnök számos ENSZ-határozatot sértett meg, kiprovokált két regionális háborút, és vegyi fegyvert vetett be saját népe ellen.

Irakban 20 évvel ezelőtt kezdett fegyveres beavatkozást az Amerikai Egyesült Államok egy nemzetközi koalíció élén, amelyhez Nagy-Britannia is csatlakozott. A katonai inváziót azzal indokolták, hogy a közel-keleti ország a vonatkozó ENSZ-határozatokat megsértve újabb vegyifegyver-arzenált épített ki.

A beavatkozás híre heves tiltakozó megmozdulásokat váltott ki Nagy-Britanniában. Tony Blair ezzel kapcsolatban kifejtette: 

természetesen lehet vitatkozni arról hogy az iraki beavatkozás milyen következményekkel járt, (...) de arról sem szabad megfeledkezni, hogy Oroszország mit tett a Közel-Keleten, Szíriában, ahol (...) egy másik despota hatalomban maradását támogatta a demokratikus átalakulás helyett.

Hszi Csin-ping: Oroszországban Vlagyimir Putyin vezetésének köszönhetően nőtt a jólét

Oroszország mindig nyitott a tárgyalásokra, és tisztelettel viszonyul Kína ukrajnai rendezési tervéhez - jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök, amikor a Kremlben hétfőn nemhivatalos megbeszélésen fogadta kínai partnerét, Hszi Csin-pinget.

Közölte, hogy tanulmányozta a kínai elképzelést. Putyin gratulált vendégének ahhoz, hogy harmadszorra is államfővé választották, és méltatta a Kína fejlődésében végbement "kolosszális előretörést".

Az elmúlt években ön által gyakorolt erős vezetésnek köszönhetően jelentős előrelépés történt Oroszország felvirágoztatása terén

- mondta Hszi.

Biztos vagyok benne, hogy az orosz nép erősen támogatni fogja önt a jótetteiben

- tette hozzá, kifejezve meggyőződését, hogy Putyint a jövőre esedékes elnökválasztáson újraválasztják.

Ezzel kapcsolatban Dmitrij Peszkov, orosz elnöki szóvivője a TASZSZ-nak nyilatkozva megjegyezte, hogy a Kreml osztja a kínai vezető meggyőződését, hogy az oroszok támogatni fogják Putyint, ha elindul a 2024-es elnökválasztáson. Egyúttal leszögezte, hogy "Hszi elnök nem mondta, hogy Putyin részt vesz a választáson".

HSZI Csin-ping; PUTYIN, Vlagyimir
Vlagyimir Putyin orosz elnök a háromnapos állami látogatáson Oroszországban tartózkodó Hszi Csin-ping kínai elnököt a moszkvai Kremlben 2023. március 20-án
Fotós: - / Forrás: TI/AP/Orosz elnöki sajtószolgálat

A kínai fél nagy figyelmet fordít a kínai-orosz kapcsolatok fejlesztésére. Ennek megvan a történelmi logikája, mert mi nagy szomszédos országok vagyunk és partnerek az átfogó stratégiai együttműködésben. Ez a státusz meghatározza, hogy országainknak szoros kapcsolatokat kell ápolniuk

- mondta a kínai elnök.

Putyin és Hszi hétfői négyszemközti megbeszélését és közös vacsoráját követően a hivatalos kétoldalú tárgyalások kedden kezdődnek, közép-európai idő szerint 13 órakor a Nagy Kreml-palotában. A küldöttségek előbb szűk körben, majd kibővített összetételben tárgyalnak, amit sajtónyilatkozatok elhangzása, valamint közös nyilatkozatok és szerződések aláírása követ majd.

Hszi hétfőn érkezett háromnapos állami látogatásra Oroszországba, ahol immár kilencedik alkalommal jár hivatalos minőségében. A két vezető immár 40. alkalommal találkozik egymással.

Vlagyimir Putyin: az élelmiszer-megállapodás lejárta esetén Moszkva ingyen fog szállítani az afrikai rászorulóknak

Oroszország ingyenesen fog gabonát szállítani a rászoruló országoknak, ha megszűnne a fekete-tengeri élelmiszermegállapodás - jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn az Oroszország-Afrika a többpólusú világban című moszkvai nemzetközi parlamenti konferencián.

"Ha 60 nap múlva mégis úgy döntenénk, hogy nem hosszabbítjuk meg ezt a megállapodást, akkor készek vagyunk a teljes mennyiséget, amely előzőleg a különösen rászoruló afrikai országokba irányult, Oroszországból ingyenesen leszállítani ezeknek az országoknak" - mondta.

Putyin szerint Moszkva az afrikai országok igényei által vezérelve vállalta a megállapodás meghosszabbítását. Az Isztambulban megkötött megállapodások között szerepel az ukrán élelmiszerek szállítása a Fekete-tengeren keresztül, valamint az orosz mezőgazdasági termékek és műtrágyák exportjának feloldása.

"Ragaszkodunk a megállapodás csomagjellegéhez - mindenekelőtt az afrikai és más fejlődő országok érdekében -, szem előtt tartva, hogy nagy mennyiségű élelmiszerre van szükségük" - hangoztatta az orosz elnök.

Közölte: Moszkva elvárja, hogy követeléseit maradéktalanul teljesítsék, hogy a gabona és a műtrágya a rászoruló afrikai országokba kerülhessen, ne pedig a "jóllakott európai országokba". Az orosz vezető szerint az Ukrajnából exportált gabona mintegy 45 százaléka Európába került, míg Afrikába csak három százalék.

Az orosz külügymisztérium hétfőn közölte, hogy az élelmiszer-megállapodást változatlan feltételekkel hosszabbították meg további 60 napra.

Szentpéterváron a tervek szerint július 26-29-én Oroszország-Afrika csúcstalálkozót rendeznek.

Putyin: Moszkva tisztelettel viszonyul Peking rendezési tervéhez

Oroszország mindig nyitott a tárgyalásokra, és tisztelettel viszonyul Kína ukrajnai rendezési tervéhez - jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök, amikor a Kremlben hétfőn nemhivatalos megbeszélésen fogadta kínai partnerét, Hszi Csin-pinget.

Közölte, hogy tanulmányozta a kínai elképzelést. Putyin gratulált vendégének ahhoz, hogy harmadszorra is államfővé választották, és méltatta a Kína fejlődésében végbement "kolosszális előretörést".

Hszi hétfőn érkezett háromnapos állami látogatásra Oroszországba, a hivatalos kétoldalú tárgyalások kedden kezdődnek.

Változott a kijárási tilalom ideje Kijevben

A kijevi katonai közigazgatás március 20-án közölte, hogy Szerhij Popko, a szervezet vezetője aláírta a kijárási tilalom idejének csökkentéséről szóló rendeletet.

Március 26-tól a kijárási tilalom a városban 12 órától este 5 óráig lesz érvényben - írja a Kyiv Independent.

Az ukrán csapatok 13 lövedéket lőttek ki Donyeck városára

Az ukrán erők Donyeck Petrovszkij és Kirovszkij kerületeire, 13 darab 155 milliméteres kaliberű "NATO" lövedéket lőttek ki- közölte a DNR képviselete az Ukrán Háborús Bűnöket Ellenőrző és Koordináló Közös Központ (JCCC).

Danyilov: Kína béketerve Oroszország kapitulációjával valósulhat meg

Az ukrajnai háború befejezésére kidolgozott kínai béketerv megvalósulásához Oroszországnak vagy kapitulálnia kell, vagy ki kell vonnia csapatait Ukrajna területéről - fejezte ki meggyőződését Olekszij Danyilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára hétfőn a Twitteren.

A politikus azzal kapcsolatban jegyezte ezt meg, hogy hétfőn háromnapos látogatásra Oroszországba érkezett Hszi Csin-ping kínai elnök.

A kínai béketerv sikeres végrehajtásának képlete: az első és fő szempont az orosz megszálló csapatok kapitulálása vagy kivonása a területről a nemzetközi jog normáinak, az ENSZ Alapokmányának megfelelően, Ukrajna szuverenitásának, függetlenségének és területi integritásának helyreállítása érdekében

 - szögezte le Danyilov.

Oleh Nyikolenko külügyi szóvivő az Ukrajinszka Pravda hírportálon megjelent kommentárjában rámutatott, hogy Kijev szoros figyelemmel kíséri a kínai elnök oroszországi látogatását.

"Arra számítunk, hogy Peking felhasználja Moszkvával szembeni befolyását, és rákényszeríti őt az Ukrajna elleni agressziós háború leállítására. Ahogyan azt Dmitro Kuleba külügyminiszter kínai kollégájával folytatott telefonbeszélgetésében a múlt héten megjegyezte, Ukrajna területi integritásának helyreállítása minden diplomáciai erőfeszítés középpontjában kell hogy álljon. Készek vagyunk szorosabb párbeszédre Kínával az ukrajnai béke helyreállítása érdekében, összhangban az ENSZ Alapokmányában és az ENSZ Közgyűlésének e témával kapcsolatos legutóbbi határozatában foglalt elvek alapján" - fejtette ki az ukrán külügyi szóvivő.

Josep Borrell: nehézségekbe fog ütközni a fegyverszállítás közös uniós lőszerbeszerzés nélkül

Remélhetőleg az uniós tagállamok védelmi és külügyminiszterei megállapodnak a lőszerek közös biztosításáról, ellenkező esetben nehézségekbe fog ütközni a fegyverszállítás Ukrajnának - hívta fel a figyelmet Josep Borrell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője hétfőn Brüsszelben.

Borrel az uniós tagállamok védelmi és külügyminisztereinek közös tanácskozására érkezve elmondta: az EU 2 milliárd euró értékben biztosítana, főként 155 milliméteres tüzérségi lőszereket Ukrajnának, hogy megerősítse az ország védekező képességét.

"A finanszírozás adott, a termelési kapacitásokat növelni kell, a tagállamoknak együttesen kell eljárniuk annak érdekében, hogy hatékonyabbak legyenek" - húzta alá. Azzal kapcsolatban, hogy egyes tagállamok, például Németország, saját maguk oldanák meg a lőszerbeszerzést, Borrell elmondta: ez a lehetőség sincs kizárva, "a cél az, hogy lőszert biztosítsunk Ukrajnának, minél gyorsabban, minél nagyobb mennyiségben, és minél olcsóbban."

Borrell üdvözölte továbbá, hogy múlt héten a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Putyin orosz elnök ellen Ukrajnában elkövetett háborús bűnök miatt. Mint mondta, ennek komoly gyakorlati következményei lesznek, amennyiben az elnök az ICC-hez csatlakozott 130 ország valamelyikébe utazik, ott azonnal le kell tartóztatni, attól függetlenül, hogy Oroszország nem ismeri el a nemzetközi testület joghatóságát.

Mateusz Morawiecki: orosz agresszió fenyegeti az egész világot

Az egész világ az orosz agresszió fenyegetettségében él - jelentette ki Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő az Európa jövőjéről a németországi Heidelberg egyetemén hétfőn tartott előadásában.

A jobboldali politikus kiemelte, hogy Európa történelmi fordulóponthoz érkezett, és a fordulat a kommunizmus összeomlásánál is veszélyesebb helyzetet teremtett.

A rendszerváltás idején ugyanis a változások békésen zajlottak, ezúttal viszont az egész világot orosz agresszió fenyegeti - mondta.

Hangsúlyozta, hogy európaiként kötelesség ellenszegülni Moszkva törekvéseinek.

Az EU jövőjéről kiemelte, hogy elutasítja az európai "szuperállam" gondolatát és a nemzetállamok elsőségének elvét vallja.

A lengyel kormányfő a 4EU+ nevű európai egyetemi szövetség szervezésében tartott előadásával tovább építi a kontinens jövőjéről szóló beszédek hagyományát, amelyet Emmanuel Macron francia államfő 2017-es párizsi és Olaf Scholz német kancellár 2022-es prágai - a Sorbonne, illetve a Károly Egyetemen - elmondott beszéde alapozott meg.

ICC-főügyész: a Vlagyimir Putyin elleni elfogatóparancsnak nincs lejárati ideje

A Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) által Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szemben kiadott elfogatóparancs akkor is hatályban marad, ha véget ér az ukrajnai háború - mondta el Karim Khan az ICC főügyésze egy hétfői interjúban.

A háborús bűncselekmények nem évülnek el, ez volt az egyik alapelve a második világháború után lefolytatott nürnbergi pereknek is - mondta a főügyész a BBC Radio 4-nek nyilatkozva. Putyinnal és Marija Lvova-Belovával, az orosz elnöki hivatal gyermekjogi biztosával szemben életük végéig érvényben marad az elfogatóparancs - tette hozzá.

A hágai székhelyű ICC pénteken jelentette be, hogy háborús bűncselekményekért viselt feltételezett felelőssége miatt elfogatóparancsot adott ki az orosz elnök, illetve a moszkvai elnöki hivatal gyermekjogi biztosa ellen, mert megalapozott a gyanú velük szemben, hogy személyesen felelősek ukrán gyermekek jogellenes deportálásáért és átszállításáért Oroszországba. Bár az elfogatóparancs kiadása elsősorban szimbolikus jelentőségű, és valószerűtlen, hogy ténylegesen bírósági eljárás indulhatna Hágában Putyin ellen, számos ország üdvözölte a lépést. Oroszország egyértelműen ellenséges intézkedésnek és elfogadhatatlannak értékelte az elfogatóparancsot. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője hétfőn ugyanakkor úgy fogalmazott, hogy Oroszország "higgadtan" fog reagálni, és teszi tovább a dolgát.

Az ICC, amelyet az 1998-as Római Statútum alapján hoztak létre, nem része az ENSZ-nek, és csupán a dokumentumot ratifikáló országoknak tartozik elszámolással. A statútumhoz nem csatlakozott Oroszország, amely aláírta ugyan, de nem ratifikálta, sem az Egyesült Államok, amely visszavonta aláírását, és Kína sem, amely egyáltalán nem írta alá a dokumentumot.

A pekingi külügyminisztérium egyik szóvivője az elfogatóparanccsal kapcsolatban azt mondta, hogy a hágai testületnek körültekintően kell eljárnia, és tiszteletben kell tartania az állami vezetők nemzetközi jogi mentességét. A szóvivő azt is hangoztatta, hogy az ICC-nek el kell kerülnie az ügy átpolitizálását és kettős mérce alkalmazását.

Geoffey Nice brit ügyvéd, a Slobodan Milosevic volt jugoszláv és szerb államfő elleni per fővádlója a Sky News brit kereskedelmi hírtelevíziónak azt mondta hétfőn: az elfogatóparancs kiadásával Putyint körözött bűnözőként bélyegezték meg, és ettől a címkétől már csak akkor szabadulhat meg, ha megindul ellene az eljárás és felmentik, vagy ha az ICC visszavonja az elfogatóparancsot.

Moszkvába érkezett Hszi Csin-ping kínai elnök

Háromnapos állami látogatásra Oroszországba érkezett hétfőn Hszi Csin-ping kínai elnök.

Az elnöki repülőgép a Vnukovo-2 repülőtér kormányzati szektorában szállt le. A kínai vezetőt a két ország himnuszát játszó katonazenekarral, díszegységekkel és vörös szőnyeggel várták. Az orosz fogadóküldöttséget Dmitrij Csernisenko miniszterelnök-helyettes vezette.

Hszi Csin-ping a repülőtéren Kínát és Oroszországot hegyekkel és folyókkal összekötött jó szomszédnak és megbízható partnernek nevezte. Azt hangoztatta, hogy a kétoldalú viszony nagymértékben hozzájárul a haladáshoz az egész világon.

"Kína és Oroszország, nagyhatalomként és az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjaként, fontos szerepet játszik a nemzetközi ügyekben. A távolról sem nyugodt világban Kína kész Oroszországgal együtt határozottan kiállni az ENSZ-központú nemzetközi rendszer fenntartása, a nemzetközi jogon és a nemzetközi kapcsolatok alapvető normáin alapuló világrend mellett, amely az ENSZ Alapokmányának céljain és elvein alapul, készek valódi multilateralizmusra törekedni, előmozdítani a világ többpólusú berendezkedését, és a nemzetközi kapcsolatok demokratizálását, valamint hozzájárulni a globális kormányzás igazságosabb és racionálisabb irányba való fejlődéséhez" - mondta.

Örömét fejezte ki a Vlagyimir Putyin elnöktől kapott oroszországi meghívása, valamint annak okán is, hogy ismét a Kínához közel álló szomszédnál járhat állami látogatáson. A kínai kormányzat és nép nevében jókívánságait fejezte ki az orosz kormányzatnak és népnek.

Elmondta: arra számít, hogy Moszkvában Putyinnal alapos eszmecserét folytat a kétoldalú kapcsolatokról, a kölcsönös érdeklődésre számot tartó, fontos regionális és nemzetközi témákról, és közösen felvázolja vele a stratégiai és a gyakorlati együttműködés fejlesztésének tervét.

Biztos vagyok benne, hogy látogatásom gyümölcsöző lesz, és új lendületet ad az átfogó partnerségen és stratégiai együttműködésen alapuló kínai-orosz kapcsolatok egészséges és stabil fejlődésének az új korszakban

 - hangoztatta.

A kínai vezető Hungcsi (Vörös Zászló) típusú limuzinján konvojával Moszkvába hajtatott, ahol a város északi részén lévő, ötcsillagos Soluxe szállodában szállt meg, a tavaly megnyílt Park Huaming kínai üzleti központ és a császári palota kertjét kicsinyítve rekonstruáló tájpark mellett. A több mint öthektáros park a maga nemében a legnagyobb ilyen létesítmény Kínán kívül.

HSZI Csin-ping
A háromnapos állami látogatásra Oroszországba érkezõ Hszi Csin-ping kínai elnök gépkocsioszlopa a Kreml felé tart Moszkvában 2023. március 20-án
Fotós: - / Forrás: MTI/AP

A szállodánál, amelynek védelmét megerősítették, az elnököt több tucatnyian várták orosz és kínai zászlókkal, valamint üdvözlő transzparenssel. Hszi Csin-ping 2017-es moszkvai látogatása során a sztálini korszakban megépített jellegzetes toronyszállodában, a Radisson Collectionben szállt meg, amelyet korábban Ukrajnának hívtak.

Pártfőtitkári és államfői újraválasztása után Hszi első külföldi útja az orosz fővárosba vezetett.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak nyilatkozva elmondta, hogy az orosz elnök hétfőn, közép-európai idő szerint várhatóan 14 óra 30 perc körül nemhivatalos megbeszélésen fogadja kínai hivatali partnerét. A találkozó hivatalos része kedden 13 órakor a Nagy Kreml-palotában kezdődik, amit a küldöttségek szűk körű, majd kibővített összetételben folytatandó tárgyalása, azután közös nyilatkozatok és szerződések aláírása, valamint állami díszebéd kísér.

Peszkov szerint a két vezető napirendjére kerül majd az ukrajnai rendezésre vonatkozó 12 pontos kínai békekezdeményezés. Ennek fő elvei között szerepel az országok szuverenitásának és területi integritásának tiszteletben tartása, a Moszkva és Kijev közötti közvetlen párbeszéd újraindítása, valamint felhívás a további eszkaláció megakadályozására és a külföldi fegyverszállítások leállítása.

A szóvivő elmondta, hogy Putyin ki fogja fejteni vendégének az orosz álláspontot, miszerint a Nyugat nem a békefolyamat sikerében és a harci cselekmények visszafogásában, hanem ennek épp az ellenkezőjében érdekelt.

Petr Pavel: Ukrajna csak egyszer próbálkozhat nagy ellentámadással

Ukrajna csak egy alkalommal próbálkozhat nagy ellentámadással az orosz erőkkel szemben, a következő tél után rendkívül nehéz lesz fenntartani a nyugati támogatás jelenlegi szintjét - jelentette ki Petr Pavel cseh elnök a Rzeczpospolita lengyel napilapban hétfőn megjelent interjúban.

A múlt heti, lengyelországi látogatása alkalmából nyilatkozva, az új cseh elnök, nyugalmazott tábornok Ukrajna egész háború előtti területének visszaszerzését nevezte a legjobb forgatókönyvnek.

"Mint egykori katona azonban realista vagyok" - jegyezte meg, majd így folytatta: mindent meg kell tenni Ukrajna támogatásáért.

Az összes terület visszaszerzése nagyszerű eredmény lenne - fogalmazott, majd hozzáfűzte: elhúzódó háborúhoz vezetne azonban, ha Ukrajna a Nyugat minden szükséges támogatása ellenére képtelen lenne az említett cél elérésére, miközben Oroszország még mindig elég erős lenne ahhoz, hogy ellenőrizze a megszállt területeket.

"Nem akarunk ilyen forgatókönyvet, de (...) nem tehetünk úgy, mintha az egyetlen megoldás a teljes siker volna" - jelentette ki Pavel.

Aláhúzta: soha nem biztatná Ukrajnát engedményekre, arra, hogy mondjon le területének egy részéről, de arra sem, hogy "az utolsó katonáig harcoljon". "Ha az ukránok valaha így döntenek is, az csakis az ő döntésük lesz" - hangsúlyozta.

A jövő évi amerikai választásokra utalva elmondta: az előző választási kampányok a belügyekre összpontosultak. A globális kérdések közül az amerikai-kínai kapcsolatok válhatnak fontos témává, miközben az Ukrajna iránti érdeklődés csökkenhet, és ennek nyomán több európai állam is hasonló irányt követhet.

Arra a kérdésre válaszolva, hogy az ukránok meddig indíthatnak el egy sikerre esélyes ellentámadást, Pavel úgy vélekedett: ennek néhány hónapon belül kell megtörténnie. "A lehetőség idén adódik, a következő tél után rendkívül nehéz lesz fenntartani a jelenlegi támogatási szintet" - jelentette ki. Kifejtette: a háborús fáradtság nemcsak az ukrán emberi erőforrások és hadi felszerelés kimerülését, az infrastruktúra rombolását jelenti, hanem a segítséget nyújtó országok elfáradását is.

"Sok ország, sok politikus valamilyen előrehaladást vár el idén" - jelentette ki. Szerinte Ukrajnának csak egy próbálkozása lesz egy nagyszabású ellentámadás végrehajtására. Amennyiben az kudarcot vall, a következőre "rendkívül nehéz lesz eszközöket szereznie" - vélekedett a cseh elnök.

Békeprojektből fegyverközvetítővé válhat az Európai Unió

Az Európai Unió tagállamainak külügyi és védelmi miniszterei már hétfőn elfogadhatják az Ukrajna tüzérségi lőszerekkel való ellátására és saját készleteik feltöltésére irányuló, kétmilliárd euró értékű tervet. Egy ilyen mértékű közös fegyvervásárlás jelentős „szintlépés” lenne az integráció számára, amely évtizedekkel ezelőtt éppen azért jött létre, hogy elkerüljenek egy újabb háborút Európában − írta a Politico brüsszeli hírügynökség. Az ambiciózus terv megvalósításához ugyanakkor számos akadályt kell leküzdeniük a tagállamoknak.

Az egyik ilyen nehezítő körülmény az európai védelmi ipar kapacitásainak határai. Kijev egymillió 155 miliméteres tüzérségi lövedéket kért szövetségeseitől, azonban az európai hadiipari vállalatok ennek töredékét, mindössze háromszázezret tudnak legyártani egy év alatt.

Észt becslések szerint akár négy évbe is telhet, mire leszállítják Ukrajnának a kért mennyiséget.

A tagállamok egy része a probléma kiküszöbölésére külső segítséghez fordulna, harmadik országokban található vállalatokat is bevonnának a projektbe. Ez azonban nem tetszik mindenkinek, Olaszország és Hollandia is aggodalmát fejezte ki a kezdeményezéssel kapcsolatban, hiszen az így végső soron ismét az európai védelmi ipart hozná hátrányos helyzetbe. A Politico információja szerint uniós tisztviselők eddig tizenöt olyan vállalatról beszéltek, melyek képesek tüzérségi lőszerek előállítására, az ugyanakkor kérdéses, hogy a megfelelő mennyiséget határidőre le tudják gyártani.

Az idő pedig az egyik leglényegesebb faktor Ukrajnának. 

A teljes cikket itt olvashatja el.

Medvegyev: a Putyin elleni elfogatóparancsnak szörnyű következményei lesznek

Szörnyű következményei lesznek a nemzetközi jogra nézve a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) Vlagyimir Putyin orosz elnök elleni elfogatóparancsának - közölte Dmitrij Medvegyev, az Oroszországi Föderáció Biztonsági Tanácsának elnökhelyettese, volt orosz elnök és miniszterelnök hétfőn.

A politikus a Telegram üzenetküldő alkalmazáson a testület bíráira utalva azt írta: "Úgy döntöttek, hogy egy olyan (...) atomhatalom elnökét állítják bíróság elé, amely nem vesz részt a Nemzetközi Büntetőbíróságban, ahogyan az Egyesült Államok és más országok sem".

Az ICC március 18-án adott ki nemzetközi elfogatóparancsot az orosz elnök ellen, mert a testület szerint alapos a gyanú, hogy személyes büntetőjogi felelősség terheli gyerekek megszállt ukrajnai területekről történt kényszeráttelepítése miatt, ami háborús bűncselekmény. Oroszország nem részes állama az ICC működését megalapozó Római Statútumnak.

Medvegyev írásában hangsúlyozta: az ICC hitelessége már akkor megszűnt, amikor nem tett semmit az Egyesült Államok afganisztáni és iraki háborús bűntetteinek kivizsgálására.

Hozzáfűzte: a NATO nem fog háborút indítani, ha egy orosz hiperszonikus rakéta csapást mér a hágai Nemzetközi Büntetőbíróságra. Szerinte az ICC bírái túlértékelik szerepüket, amikor eljárást indítanak a legnagyobb atomhatalom ellen.

"Mindenki Isten és a rakéták figyelő szeme előtt jár. Teljes mértékben elképzelhető egy célzott csapás egy Onyiksz hiperszonikus robotrepülőgéppel az Északi-tengerről a hágai bíróság épületére. Lelőni, sajnos, nem lehet. A bíróság pedig csak egy szánalmas nemzetközi szervezet, nem egy NATO-ország lakossága. Tehát háborút sem fognak indítani. Pánikba esnek. És senki sem fogja sajnálni őket" - írta Medvegyev, arra biztatva a bírákat, hogy "alaposan kémleljék az éget".

Az ukrán hadsereg szerint 10 orosz ideiglenes támaszpontra mértek csapást

Az ukrán légierő az ország rakéta- és tüzérségi erőivel együtt tíz orosz ideiglenes bázis ellen hajtott végre csapásokat az elmúlt napokban - jelentette az ukrán fegyveres erők vezérkara március 20-án.

Az ukrán hadsereg pedig ugyanebben az időszakban öt területen közel 70 orosz támadást vert vissza. Az orosz erők a Donyecki területen Lyman, Bakhmut, Avdiivka, Mariinka és Shakhtarsk felé irányuló offenzívák végrehajtására összpontosítanak.

Az orosz tüzérség megsemmisített két ukrán ágyút és egy aknavetőt Herszon közelében

Orosz tüzérek az éjszaka a kijevi erők által ellenőrzött Herszon közelében ukrán D-30-as és Msta-B típusú haubikokat, valamint egy 120 milliméteres aknavetőt semmisítettek meg legénységükkel és lőszereikkel együtt - értesült a RIA Novosztyi.

Evakuálták az összes gyereket egy Bahmut közeli városból

Az ukrán hatóságok az összes gyereket evakuálták Csasziv Jarból egy biztonságosabb helyre, távol a frontvonaltól - közölte Szerhij Csausz helyi katonai vezető.

Csasziv Jar egy körülbelül 12 250 lakosú kisváros a kelet-ukrajnai Donyecki területen, 15 kilométerre Bahmuttól.

Név szerint azonosították a háborúban meghalt orosz katonákat

A BBC az orosz független médiával együttműködve azonosította az ukrajnai háborúban meghalt orosz katonákat. A nyílt forrásból nyert adatok szerint az elmúlt 13 hónapban 17357 orosz katona halt meg.

Állami látogatásra érkezik Oroszországba a kínai elnök

Háromnapos állami látogatásra érkezik Oroszországba hétfőn Hszi Csin-ping kínai elnök-pártfőtitkár.

A Kreml előzetes tájékoztatása szerint hétfő este a kínai vendég Vlagyimir Putyin államfővel négyszemközti találkozón és közös vacsorán fogja megvitatni a kétoldalú viszony és a nemzetközi politika kulcsfontosságú, legérzékenyebb kérdéseit, köztük az ukrajnai konfliktust.   

Kedden az elnökök szűkkörű és kibővített küldöttségek élén folytatnak megbeszélést. Szó lesz egyebek között a gazdasági és a haditechnikai együttműködésről. A tárgyalások lezártával a két vezető nyilatkozik majd a sajtónak és két közös nyilatkozatot ír alá. Az első "az átfogó partnerség és a stratégiai együttműködés kapcsolatainak az új korszakban történő elmélyítéséről", a második pedig "a kínai-orosz gazdasági együttműködés kulcsfontosságú területeinek 2030-ig szóló fejlesztési tervéről" szól majd. Ezenkívül tíznél több dokumentumot véglegesítenek majd még a felek.   

Kína Oroszország legfontosabb kereskedelmi partnere, és a forgalom, amely 2020-ban mintegy 185 milliárd dollár volt, idén el fogja érni a jövő évre tervezett 200 milliárd dolláros szintet.   

Több mint tízezer menekülő érkezett tegnap Ukrajnából

Magyarország területére tegnap az ukrán-magyar határszakaszon 5039 fő, a román-magyar határszakaszon belépők közül 5386 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett - közölte a legfrissebb adatokat az Országos Rendőr-főkapitányság. 

Az ukrajnai háború elől szintén tegnap 297 ember, köztük 109 gyermek érkezett Budapestre vonattal.

Ukrajnáról is tárgyal az orosz és a kínai elnök

Háromnapos állami látogatásra érkezik Oroszországba hétfőn Hszi Csin-ping kínai elnök-pártfőtitkár.

A Kreml előzetes tájékoztatása szerint hétfő este a kínai vendég Vlagyimir Putyin államfővel négyszemközti találkozón és közös vacsorán fogja megvitatni a kétoldalú viszony és a nemzetközi politika kulcsfontosságú, legérzékenyebb kérdéseit, köztük az ukrajnai konfliktust. Utóbbival kapcsolatban Jurij Usakov, az orosz államfő külpolitikai tanácsadója méltatta, valamint visszafogottnak és kiegyensúlyozottnak nevezte a pekingi rendezési tervet.

Lelőttek az ukránok egy orosz helikoptert - videó

Föld-levegő rakétával találtak el az ukránok egy orosz KA-52-es orosz helikoptert. A támadás helye és ideje nem ismert.

Ukrán ellentámadás Bahmut térségében

Az ukránok sikeres ellentámadást hajtottak végre vasárnap Bahmut térségében, ennek részeként egy kulcsfontosságú autópályától szorították távolabb az oroszokat, írta az ISW amerikai elemzőcég.

Az ukránok egy nagyobb, koncentráltabb ellentámadásra is készülnek, az oroszok nem is biztosak benne, hogy meg tudják tartani pozíciójukat Bahmut körül - áll a jelentésben.

 

 

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában