Ellenállás

2023.03.18. 11:19

Szerbiában több ezren tüntettek a Szerbia és Koszovó közötti megállapodás ellen

Aleksandar Vucic szerb államfő és Albin Kurti koszovói miniszterelnök uniós meghívásra szombaton az észak-macedóniai Ohridban ül tárgyalóasztalhoz, hogy a 11 pontból álló javaslatban foglaltak részleteiről tárgyaljon. A javaslat egyik pontja szerint Szerbia a jövőben nem akadályozhatná Koszovó felvételét a nemzetközi szervezetekbe.

A fegyverletételre nemet mondó transzparenst visznek a Szerbia és Koszovó közötti viszony rendezésére kidolgozott francia-német terv ellen tüntetők Belgrádban 2023. március 17-én, a koszovói szerb kisebbség ellen koszovói albán szélsőségesek által végrehajtott támadás 19. évfordulóján

Forrás: MTI/AP

Fotó: Darko Vojinovic

Több ezren vonultak utcára péntek este Belgrádban, hogy a Szerbia és Koszovó közötti viszony rendezésére kidolgozott francia-német javaslat ellen tüntessenek.

Aleksandar Vucic szerb államfő és Albin Kurti koszovói miniszterelnök uniós meghívásra szombaton az észak-macedóniai Ohridban ül tárgyalóasztalhoz, hogy a 11 pontból álló javaslatban foglaltak részleteiről tárgyaljon. A javaslat egyik pontja szerint Szerbia a jövőben nem akadályozhatná Koszovó felvételét a nemzetközi szervezetekbe.

Az egy nappal korábbi belgrádi tiltakozáson becslések szerint körülbelül négyezer ember vett részt, hogy felhívja a politikusok figyelmét arra, ne engedjenek a követeléseknek, és Belgrád ne ismerje el Koszovó függetlenségét.

Az ultranacionalista szervezetek által szervezett belgrádi tüntetésen a tömeg a "Nincs megadás" és "Nem adjuk Koszovót" felkiáltásokat skandálta, Milica Djurdjevic Stamenkovski, a Fogadalomtevők Szerb Pártjának elnöke pedig beszédében azt hangsúlyozta, hogy az uniós javaslat lehetővé teszi, hogy Koszovó Albániához csatlakozzon, és létrejöjjön az úgynevezett Nagy-Albánia, amely az elképzelések szerint a térség összes albán nemzetiségű emberének állama lenne.

Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, de Belgrád ezt azóta sem hajlandón elismerni, és továbbra is saját, déli tartományának tekinti a többségében albánok lakta területet. Amennyiben Koszovó felvételt nyer a nemzetközi szervezetekbe - mert Szerbia nem lobbizhat a nagyhatalmaknál ez ellen - azzal Belgrád a gyakorlatban lehetővé tenné és elismerné, hogy Koszovót önálló államként kezeljék mindenhol.

Szerbia és Koszovó között 2013-ban kezdődött tárgyalássorozat uniós közvetítéssel, és noha a kapcsolat rendezése elősegítené mindkét ország európai integrációját, valós előrelépés azóta sem történt.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában