Ferenc pápa: a Vatikán ukrajnai békemisszióban vesz részt

Ferenc pápa: a Vatikán ukrajnai békemisszióban vesz részt

A Vatikán ukrajnai békemisszióban vesz részt, hogy véget vethessenek Oroszország és Ukrajna konfliktusának - közölte Ferenc pápa háromnapos magyarországi látogatását követően a pápai repülőn, útban Rómába, vasárnap este adott interjújában.

"Kész vagyok mindent megtenni, ami szükséges. Egy misszió van folyamatban, de ez még nem nyilvános. Ha az lesz, majd felfedem" - mondta a katolikus egyházfő anélkül, hogy további részleteket közölt volna ezen erőfeszítésekről.

- fogalmazott a pápa.

Mint mondta, megbeszélte az ukrajnai helyzetet Orbán Viktor miniszterelnökkel és Hilarion metropolitával, az Orosz Ortodox Egyház budapesti-magyarországi egyházmegyéje kormányzójával.

"A tanácskozásokon nem pusztán a Piroska és a farkasról beszéltünk. Mindezeket a dolgokat megvitattuk. Mindenki érdekelt a békéhez vezető útban" - hangsúlyozta Ferenc pápa.

Denisz Smihal ukrán kormányfő csütörtökön tárgyalt a Vatikánban a béke érdekében tett erőfeszítésekről, a humanitárius helyzetről, valamint az ukrajnai egyházakról Ferenc pápával. Smihal egyben látogatásra hívta a katolikus egyházfőt az ukrán fővárosba.

A 86 éves Ferenc pápa már korábban beszélt arról, hogy egy békemisszió keretében ellátogatna Kijevbe, de Moszkvába is.

Ferenc pápa az interjúban beszélt egészségi állapotáról is március végi kórházi kezelésével összefüggésben, amikor hörghurut miatt szorult orvosi ellátásra.

"Nem vesztettem el az eszméletem, de magas lázam volt és délután háromkor az orvos egyenesen a kórházba kísért" - ismertette Ferenc pápa a március 29-én történteket.

- tette hozzá Ferenc pápa, aki huszonegy évesen tüdőgyulladást kapott, s életét csak fél tüdejének eltávolításával tudták megmenteni.

Hangsúlyozta, hogy egyelőre nincs változás a Portugáliába, Franciaországba és Mongóliába tervezett útjait illetően.

Ukrán külügyminiszter-helyettes: Kína béketeremtő szerepe nem lehetetlen

Andrij Melnik ukrán külügyminiszter-helyettes szerint nem lehetetlen, hogy Kína béketeremtőként lép fel az ukrajnai háborúban.

Ukrajna korábbi berlini nagykövete egy vasárnapi német lapinterjúban arra a kérdésre, hogy képes lehet-e Kína a béketeremtésre, és akár arra is, hogy elérje Moszkvánál az orosz csapatok kivonását Ukrajnából, azt mondta, hogy "ez nem irreális".

Peking ugyan természetesen a saját érdekeit követi, de az igazságos, békés megoldás és a harcok leállítása inkább kínai érdek, mint a háború, vagyis "ez az egész világrendet megrázó hatalmas, soha véget nem érő földrengés" - tette hozzá Andrij Melnik a Berliner Morgenpostban és a kiadóvállalat, a Funke médiacsoport többi lapjában közölt interjúban.

Az ukrán és a kínai államfő telefonon folytatott minapi tárgyalása nagy előrelépés az kétoldalú kapcsolatok megerősítése és "az orosz agresszió beszüntetése" felé, bár meglehet, hogy a kínaiak másként értékelik ezt - mondta a külügyminiszter-helyettes.

Aláhúzta, hogy Kijev elengedhetetlen feltételnek tekinti az orosz csapatok kivonását a megszállt ukrán területekről. Ugyanakkor "az ördög a részletekben rejlik, ezért kíváncsian várjuk, hogy mit hoz magával Kína különmegbízottja, aki hamarosan hozzánk érkezik" - tette hozzá.

A többi között arról is szólt, hogy az ukrán lakosság túlnyomó többsége nem akar területet feláldozni a békéért, és egy rossz kompromisszum nem is biztosítana tartós békét, legfeljebb törékeny tűzszünetet.

Ugyanakkor eleve "teljes képtelenség" bármiféle vitát folytatni az esetleges tárgyalásokról, "mert az oroszok nem akarnak tárgyalni" - jelentette ki az ukrán diplomata.

Hozzátette: sikerként tartaná számon, ha egyes területeken jelentősen, "sok kilométerrel" visszaszorítanák az orosz erőket. Oroszország Ukrajna elleni háborúja "gyakorlatilag fél éve brutális, véres állóháború", így már az is "sokat változtatna a javunkra, ha mozgásba tudnánk hozni a dolgokat, meg tudnánk mutatni, hogy mennyire törékeny a helyzet az oroszok számára" - fejtette ki az ukrán külügyminiszter-helyettes.

Petr Pavel: Csehország keresni fogja a lehetőségét a lőszerszállítások növelésére

Csehország szövetségeseivel együtt keresni fogja a lehetőségét annak, hogyan növeljék a lőszerszállításokat Ukrajnába - jelentette ki a cseh államfő vasárnap Prágában.

Petr Pavel Zuzana Caputová szlovák államfővel együtt péntektől vasárnapig 3 napos munkalátogatást tett Ukrajnában. Prágába való visszatérése után Petr Pavel a Kbely katonai repülőtéren tartott sajtótájékoztatót.

Az elnök szerint Ukrajnában komoly lőszerhiány van, ami akadályozza Kijevet, hogy ellentámadást indítson az orosz megszállók ellen az ukrán területek feletti ellenőrzés visszaszerzésére.

"Keresni fogjuk az utat, hogyan növeljük a lőszerszállítást saját forrásainkból" - jelentette ki Petr Pavel. Hozzátette, hogy a szövetségesekkel is tárgyalni akar, mert ugyan nagyon hatékony fegyvereket szállítanak az ukránoknak, de csak minimális mennyiségű lőszert. "Ennek így nincs értelme" - szögezte le a cseh államfő.

A régebbi szovjet gyártmányú fegyverekben használatos lőszer ugyan Csehországban már nem hozzáférhető, de más országokban még van elég - fejtette ki az elnök. "Ezek a lőszerek gyakran olyan országokban találhatóak, amelyek korábban szovjet fegyvereket használtak" - mutatott rá Petr Pavel.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pénteken Kijevben arról biztosította Petr Pavel és Zuzana Caputovát, hogy Ukrajna kész teljesíteni az uniós csatlakozás minden feltételét. "Mindent megteszünk annak érdekében, hogy a csatlakozási tárgyalások még az idén megindulhassanak" - hangsúlyozta a cseh államfő a sajtótájékoztatón.

Zelenszkij szerint Magyarország viselkedése NATO-tagországként nem megfelelő

Magyarország magatartása és Oroszországgal való kapcsolata nem felel meg NATO-szövetséges státusának - vélekedett Volodimir Zelenszkij ukrán elnök finn, svéd, dán és norvég újságíróknak a hétvégén adott interjújában.

"A szövetséges nem csak egy szó, hanem egy tartalom. Ez olyan államok szövetsége, amelyek azonos biztonság- és értékszemlélettel rendelkeznek. Bizonyos pontokat eltérően kezelnek, de van egy megállapodás a szövetségesek között, védik egymást és saját értékeiket. Ha pedig az összes szövetséges azt mondja, hogy Oroszország ellenségnek nevez bennünket, Oroszországot a helyére kell tennünk, akkor egy állam nem mondhat nemet, és azt, hogy Oroszország márpedig a szövetsége. Ez lehetetlen, ez azt jelenti, hogy akkor az az ország nem szövetségese a NATO-nak. Ha pedig de jure szövetséges, de facto viszont a szövetség ellen dolgozik, akkor ne adjon tanácsokat Ukrajnának arról, belépjen-e a NATO-ba vagy sem" - szögezte le Zelenszkij, hangsúlyozva, hogy nem szabad egy szövetséges államnak akadályokat állítania Ukrajna NATO-csatlakozása elé.

1. Ezt szerencsére nem ő dönti el. 
2. A magyar emberek már eddig is rendkívül magas árat fizettek ezért a háborúért. 
3. Számos magyar ember - a kárpátaljai magyar közösség tagjai - halt már meg ebben a háborúban. 
4. Ha ez a nyilatkozat azt jelenti, hogy: „Tisztelettel megköszönöm a magyaroknak, hogy beengedtek és elláttak több mint egymillió menekültet Ukrajnából, és tisztelettel megköszönöm, hogy folyamatosan küldik a segélyeket!”, akkor „Szívesen és számíthatnak ránk a jövőben is.”

Oroszország lövi a Harkovi területet

Az orosz csapatok április 30-án reggel 6:45 körül többszörös rakétakilövő rendszerrel (MLRS) lőtték a harkovi területen található Kupiansk belvárosát.

Áldozatokról nem érkezett jelentés.

Többen is meghaltak az éjszakai bombázásban

Négyre emelkedett a halálos áldozatok száma az oroszországi Brjanszk régióban lévő Szuzemka falu éjszakai bombázása után.

Új orosz módszer a katonák büntetésére

Az orosz parancsnokok a közelmúltban kezdték el büntetni a „fegyelemsértéseket” azzal, hogy úgynevezett „zindánokba”, azaz

Fémráccsal fedett, földbe vájt lyukakba zárják az engedetlen orosz katonákat – közölte a brit védelmi minisztérium legutóbbi frissítésében.

Zelenszkij: Ha az oroszok elérik az elnöki hivatalt, fegyvert fogtam volna

– Tudom, hogyan kell lőni. El tudna képzelni egy olyan szalagcímet, mint Ukrajna elnökét elfogták az oroszok? Ez szégyen… Úgy gondolom, ez szégyen lenne – fogalmazott Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egy szombaton adott interjúban, amelyben felidézte a tavaly kirobbant háború első napjait.

Elmondta, pisztolyt tart magánál, és ha az orosz csapatok az első napokban megtámadták volna kijevi főhadiszállását, belső körével együtt szállt volna harcba velük. Zelenszkij egyenesen elutasította azt a felvetést, miszerint inkább öngyilkos lett volna, mintsem hogy elfogják – írja a Magyar Nemzet.

Ukrán tisztviselők ugyanis azt állítják, hogy az orosz hírszerző csapatok megpróbálták elérni Ukrajna fővárosát a háború első napjaiban, ám a Bankova utcáig, ahol az elnöki rezidencia is található, nem jutottak el. Más orosz erők is támadásokat indítottak Kijev ellen, de a külvároson túl már nem tudtak előrenyomulni. Ukrán tisztviselők több sikertelen szabotázskísérletről is beszámoltak a fővároson belül – írta vasárnap reggel a The Guardian brit napilap.

Politico: Még több tízmilliárd dollárra lesz szüksége Ukrajnának

Ukrajnának jövőre is szüksége lesz nyugati partnerei pénzügyi támogatására, mivel a költségvetési szükségletek továbbra is magasak maradnak. 2024 végéig további 20 milliárd dollárra lesz szüksége Ukrajnának - mondta Szerhij Marcsenko, Ukrajna pénzügyminisztere.

A közelmúltban készült rakétákkal lövik Ukrajnát az oroszok

Oroszország állítólag tavaly ősszel vagy télen gyártott rakétákat használ Ukrajnára való csapásra – mondta Jurij Ihnat, a légierő szóvivője. Hozzátette, Oroszországnak még mindig vannak rakétái, és folyamatosan gyártják is azokat

Közel 15 ezer menekült érkezett szombaton

Magyarország területére 2023. április 29-én 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 7207 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 7745 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 91 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Az ukrajnai háború elől 2023. április 29-én 15 ember, köztük 10 gyermek érkezett Budapestre vonattal.

Szumi megyét támadták az oroszok

Az orosz erők hat települést lőttek Szumi megyében április 29-én. Több mint 170 robbanásról számoltak be a térségben.

Oroszországot lőtte Ukrajna

Egy helyi kormányzó szerint két civil halt meg egy ukrán lövöldözés következtében, Szuzemka faluban az oroszországi Brjanszk megyében.