Ukrán válság

2023.04.25. 08:19

A legádázabb harcok továbbra is Bahmut és Marjinka térségében folynak

Már 426. napja tart a háború. Hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner és az Origo híreiből válogatunk.

Ukrán katonák egy páncélozott harcjárműben a donyecki régióban fekvő, ostromgyűrűben lévő Bahmutban 2023. április 23-án

Forrás: MTI/AP

Fotó: Libkos

Lavrov: Oroszország látja az ENSZ-főtitkár igyekezetét a gabonaszállítási megállapodásban, eredményt azonban nem

Oroszország látja António Guterres ENSZ-főtitkár igyekezetét a fekete-tengeri gabonaszállítási megállapodás meghosszabbítása érdekében, eredményt azonban gyakorlatilag semmit, ami az orosz mezőgazdasági termékek exportját illeti - jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter az ENSZ Biztonsági Tanács (BT) soros orosz elnöksége keretében tett New York-i látogatása alkalmából kedden tartott sajtótájékoztatóján.

"Ami az egyezség ránk eső részét illeti, úgy igen, látjuk a főtitkár és kollégái igyekezetét, de eredmények gyakorlatilag nincsenek. Hacsak nem vesszük eredménynek azt a felpezsdült reményt, hogy a nélkülözhetetlen áruk világpiacokra történő rendes szállítása helyett, kézi vezérléssel minden egyes alkalommal kérlelni kell az amerikai és európai kikötőket, bankokat, biztosítókat és más szervezeteket, hogy szíveskedjenek jóindulatukat kinyilvánítani" - nehezményezte Lavrov.

Kifogásolta azt is, hogy az orosz mezőgazdasági export túlnyomó részét lebonyolító Rosszelhozbank továbbra is ki van zárva a SWIFT nemzetközi fizetési hálózatból, "és senki sem szándékozik visszacsatlakoztatni oda".

Beszélt arról is, hogy Guterres hétfőn este ismertetett, gabonaszállítási megállapodással kapcsolatos üzenetét Vlagyimir Putyin orosz elnöknek még át kell adnia.

LAVROV, Szergej
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter az ENSZ Biztonsági Tanácsának elnökeként nyilatkozik  a testület 2023. április 25-i ülése után a világszervezet New York-i székházában
Fotó: Peter Foley

Az ukrajnai konfliktus kapcsán az orosz diplomácia vezetője arról beszélt, hogy Moszkva egyik célja, hogy megvédje az ottani orosz kultúra képviselőit, ideértve az ortodox hívőket is a hátrányos megkülönböztetéstől, üldöztetéstől, illetve megsemmisüléstől.

Mindemellett skizofrén gondolkodásmódnak nevezte azokat a nyugati nyilatkozatokat, miszerint a tárgyalások Moszkva és Kijev között csak egy ukrán offenzíva nyomán lehetségesek. "Mi azt akarjuk, hogy Ukrajna területéről ne érjenek biztonsági fenyegetések, amelyek hosszú-hosszú évek során gyűltek ott, különösen a 2014. februári államcsínyt követően" - emelte ki az orosz külügyminiszter.

Az orosz-amerikai fogolycserékre kitérve Lavrov felidézte, hogy Putyin és Joe Biden amerikai elnök 2021 júniusában genfi találkozójuk alkalmával egy külön csatorna létrehozásáról állapodtak meg az ilyen jellegű kérdések megvitatására. Hozzátette, hogy jelenleg mintegy hatvan orosz állampolgár raboskodik amerikai börtönökben, többségük "kétes vádak alapján".

Evan Gershkovich, a The Wall Street Journal kémkedés vádjával március 29-én, Jekatyerinburgban őrizetbe vett újságírója ügyét firtató újságírói kérdésekre Lavrov azzal felelt, hogy nem vesz részt semmilyen, lehetséges fogolycserékről szóló tárgyalásokban.

Dömötör Csaba: Brüsszelben legegyszerűsítő kép él az ukrajnai háborúval kapcsolatos magyar álláspontról

Az ukrajnai háborúval kapcsolatos magyar álláspontról egydimenziós és leegyszerűsítő kép él Brüsszelben, a mi szempontunk alapvetően nem fősodorbeli - mondta Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára kedden Brüsszelben az MTI-nek nyilatkozva.

Az államtitkár, aki a Polgári Magyarország Alapítvány brüsszeli irodája által szervezett konferenciáján vett részt, kiemelte: Magyarország a legelejétől kezdve elítélte az orosz katonai intervenciót, minden segítséget megad az Ukrajnából érkező menekülteknek, ugyanakkor ellenez minden olyan cselekedetet, amely a háború eszkalációját eredményezné, például nem támogatja a fegyverszállítást. "Továbbá szkeptikusak vagyunk minden olyan, Oroszország elleni szankcióval kapcsolatban, amelyek leginkább az európai állampolgárokra rónak nagy terhet" - hangsúlyozta.

Dömötör Csaba szerint a brüsszeli politikai fősodor azt állítja, hogy Magyarország elszigetelt a háborús álláspontjával kapcsolatban, ugyanakkor Európa-szerte végzett felmérések azt bizonyítják, az európai állampolgárok többsége azt gondolja, amit a magyar kormány képvisel.

"Nem hiszik például, hogy megoldást jelent a teljes energetikai import betiltása, mert azt tapasztalják, hogy ennek az árát elsősorban nekik kell megfizetni. Továbbá a közép-kelet-európai régióban a többség nem támogatja az Ukrajnába irányuló fegyverszállításokat - fejtette ki.

Mint mondta, a magyar kormány nincs egyedül az általa képviselt állásponttal, azonban a brüsszeli bürokraták elmulasztották megkérdezni a saját állampolgáraikat arról, hogy mit gondolnak ezekről a fajsúlyos kérdésekről. Véleménye szerint ez nagyon súlyos hiba, és a magyar kormány mindent megtesz azért, hogy ez változzon.

Hangsúlyozta továbbá, hogy a magyar kormány két választás közötti időszakban is törekszik arra, hogy kikérje az állampolgárok véleményét, több társadalmi konzultáció is lezajlott, amelyekben jóval több mint egymillióan vettek részt. "Ezek a visszajelzések mindig nagyon fontos irányjelzők a magyar politikai életben" - tette hozzá.

Szerinte ha a kormány egy álláspontot hangoztat, akkor nemcsak a saját érveiről van szó, hanem több millió ember véleményéről.

"A tavalyi választások eredménye is egyértelműen azt mutatta, hogy a magyarok békét akarnak, és a jelenlegi kormány olyan pártszövetség, amely a békét érvényesíteni tudja ebben a helyzetben" - szögezte le Dömötör Csaba államtitkár.

A legádázabb harcok továbbra is Bahmut és Marjinka térségében folynak

A legádázabb harcok változatlanul a Donyeck megyei Bahmut és Marjinka településeknél folytak kedden - közölte az ukrán vezérkar esti harctéri helyzetjelentésében.

A beszámolóban a kijevi katonai vezetés kiemelte, hogy a nap folyamán az orosz erők két rakétacsapást mértek Sz-300-as légvédelmi rendszerrel a Harkiv megyei Kupjanszk város központjára, valamint hat légicsapást és több mint tíz, sorozatvetős rakétatámadást más célpontokra.

Oleh Szinyehubov Harkiv megyei kormányzó a Telegramon arról tájékoztatott, hogy a Kupjanszkban eltalált helytörténeti múzeum romjai alól ki tudták emelni egy nő holttestét. Rajta kívül egy másik ember is életét vesztette ott, valamint tízen megsebesültek. A vezérkar hangsúlyozta, hogy a megsemmisített múzeumépület környékén egyetlen katonai létesítmény sincs.

A kijevi katonai vezetés jelentése szerint az orosz hadsereg változatlanul Bahmut, Marjinka és Avgyijivka településekre koncentrál a támadásban, de az ukrán erők kedden visszavertek 36 ellenséges támadást a frontnak eme szakaszain.

Olekszandr Szirszkij, az ukrán szárazföldi erők parancsnoka az Interfax-Ukrajina hírügynökségnek adott interjújában katonai szempontból azzal magyarázta Bahmut megtartásának fontosságát, hogy az orosz csapatok ne támadhassák oldalba vagy hátba az ukrán csapatokat a Luhanszk megyei Liszicsanszk, valamint Donyeck város felől.

A vezérkar jelentésében kitért még arra, hogy az ukrán légierő kedden öt csapást mért orosz katonai összpontosulásokra és egyet egy légvédelmi rendszerre, a rakéta- és tüzérségi egységek pedig eltaláltak egy orosz légvédelmi rakétarendszert és egy radarállomást.

Találtak három lezuhant drónt a moszkvai régióban 

Találtak három lezuhant, kamerával felszerelt, azonosítatlan kvadkoptert Moszkva megye különböző területein - jelentette a TASZSZ orosz hírügynökség kedden a biztonsági szolgálatokra hivatkozva. 

Az egyikre Noginszk városhoz közel találtak rá hétfőn, négy kilométerre attól a helytől, ahol egy nappal korábban találtak egy "robbanóanyaggal felszerelt, lezuhant ukrán drónt". 

A TASZSZ szerint a robbanóanyagot szállító drón, amelyet Ukrajnában gyártottak, 900 kilométert képes repülni. 

A másik két, kamerás drónt a régió más területein találták meg. Mind a három kvadkoptert törvényszéki vizsgálatra küldték. 

Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a keddi hadijelentést ismertetve az ukrán fegyveres erőknek az elmúlt egy nap alatt elszenvedett emberveszteségét 645 főben adta meg, és közülük - mint mondta - elérhette a 360-at azoknak a katonáknak és "zsoldosoknak" a száma, akik a Donyeck körzetében folyó harcokban estek el. 

Az ehhez a fontszakaszhoz tartozó Bahmutban az orosz rohamegységek a légideszant erők, valamint a tüzérség és a légerő támogatásával "folytatták az ellenség elpusztítását célzó aktív tevékenységüket". 

A tábornok szerint az orosz erők nagymennyiségű haditechnikai eszköz és fegyverzet mellett megsemmisítettek egy Sz-300-as légvédelmi rendszert és egy lőszerraktárt is. 

Az orosz ellenőrzés alá került területek több településéről jelentettek kedden a helyi hatóságok ukrán tüzérségi támadást.

Az orosz fegyveres erők megakadályozzák az ukrán egységek előrenyomulását Krasznolimszk irányába

Az Ukrán Fegyveres Erők (AFU) elegendő erőt és eszközt halmoztak fel egy ellentámadáshoz Krasznoliman irányában, és az AFU légiereje és tüzérsége megakadályozza az az orosz egységeket abban, hogy előrenyomulást indítson. Erről Andrej Marocsko nyugalmazott alezredes, az LNR Népi Milícia munkatársa számolt be kedden a TASZSZ tudósítójának.

Marocsko megjegyezte, hogy az orosz tüzérség és légierő támadásai komoly fenyegetést jelentenek az AFU számára, ezért az ukrán hadvezetés "még nem meri teljes mértékben végrehajtani a tervét".

Már csak egy gyerek maradt a frontvonalban Avdijivkában

Április 24-ig legalább egy gyerek él még a fronton fekvő Avdijivka városában – közölte Vitalij Barabas, a város katonai közigazgatásának vezetője. „Nem találjuk a gyereket, mivel a szülők rejtegetik” – mondta Barabas, hozzátéve, hogy a törvény értelmében a gyerekeket nem lehet elválasztani a családtól – legalább az egyik szülőnek el kell kísérnie őket.

A tisztviselő szerint egyes családok nem akarnak eleget tenni a kitelepítési utasításnak, és megpróbálják elrejteni gyermekeiket. A kiürítési parancs márciusi bejelentése után mintegy 40 gyermekes család hagyta el magától Avdijivkát. A hatóságoknak további 10 családot kellett felkutatniuk.A háború előtti 32 000 lakosú iparvárosban március végén kevesebb mint 2000 ember maradt, köztük hat gyerek.

Irán lőszert szállít Oroszországba a Kaszpi-tengeren

Oroszország a Kaszpi-tengeren át szállított iráni tüzérségi lövedékekkel és egyéb lőszerekkel látja el Ukrajnában harcoló csapatait – írja a Wall Street Journal közel-keleti tisztviselőkre hivatkozva.

Kuleba: a NATO-nak a vilniusi csúcson meg kell határoznia Ukrajna belépésének előrelátható kilátásait

A NATO-nak a júliusban esedékes csúcstalálkozóján meg kell határoznia Ukrajna csatlakozásának előrelátható kilátásait, mert „Kijevnek szüksége van a szövetségre, a szövetségnek pedig Kijevre” – jelentette ki Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter a Foreign Affairs című amerikai külpolitikai folyóiratnak adott interjújában, amelyet a Jevropejszka Pravda hírportál kedden szemlézett.

Az ukrán tárcavezető rámutatott arra, hogy Finnország NATO-csatlakozása „eltolódást jelent az európai biztonság tektonikus lemezeiben”, és ez az elmozdulás szerinte nem fejeződik be addig, amíg Ukrajna nem csatlakozik a szövetséghez. Hangsúlyozta, hogy Oroszország Ukrajna elleni teljes körű támadásával Vlagyimir Putyin orosz elnök

elkezdte lerombolni a második világháború utáni európai biztonsági rendet, így a tét nemcsak Ukrajna számára rendkívül nagy, hanem a háború kimenetelétől függ Európa jövőbeli békéje és stabilitása is.

Védekező pozíciót vettek fel az orosz egységek

Oroszország Bahmut kivételével minden harcálláspontján védekező állásra váltott – közölte Kijlo Budanov, az ukrán hírszerzés vezetője.

Budanov az RBC Ukrajnának adott interjújában elmondta:

A frontvonalon csak Bahhmut városában tesznek támadási kísérleteket, északról Avdijivka városát próbálják fedezni, és Marinka városában lokális harcokat folytatnak.

Az orosz erők támadtak Lisicsanszk irányában

A „Déli Erők Csoportjának” rakétaegysége csapást mért az Ukrán Fegyveres Erők (AFU) ideiglenes állomáshelyére Lisicsanszk irányában. A csoport sajtóközpontjának vezetője, Vadim Asztafjev kedden közölte a TASZSZ-szel.

Elmondása szerint a Déli Katonai Csoportosulás légiereje megsemmisítette az AFU 81. önálló légi mozgó dandárjának tüzelőállásait Hrihorovka és Belogorovka közelében.

Ukrán katona egy páncélozott harcjárműben a donyecki régióban fekvő, ostromgyűrűben lévő Bahmutban 2023. április 23-án
Fotó: Libkos / Forrás: MTI/AP

A NYT szerint Ukrajna elveszítheti nyugat támogatását

A The New York Times szerint Ukrajna a nyugati támogatás elvesztését kockáztatja, ha az ellentámadás nem sikerül.

Határozott győzelem nélkül a fronton meggyengülhet az Ukrajnának nyújtott nyugati támogatás, és Kijevre egyre nagyobb nyomás nehezedhet, hogy komoly tárgyalásokba kezdjen a konfliktus befejezéséről vagy befagyasztásáról

– írta a lap.

Megjegyezte, hogy ha az Ukrán Fegyveres Erők (AFU) offenzívája kudarcot vall, akkor nagyon valószínűtlen, hogy a Nyugat a közeljövőben újra fel tudja építeni Kijev katonai potenciálját.

A hetilap szerint a nyugati országok nem rendelkeznek elegendő tartalékkal, a hazai termelés pedig jövő évig nem lesz képes kielégíteni az ukrán fegyveres erők szükségleteit.

Lengyel kormányfő: Lengyelország és Észtország túl közel van Oroszországhoz, hogy semleges legyen

Lengyelország és Észtország túl közel van Oroszországhoz ahhoz, hogy semleges maradjon, ezért azon dolgoznak, hogy Ukrajna kapjon fokozott biztonsági garanciákat, és a NATO-bővítés folytatódjék tovább – jelentette ki kedden Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő azt követően, hogy tárgyalást folytatott észt kollégájával, Kaja Kallasszal Varsóban.

„Nemcsak abban működünk együtt, hogy megerősítsük az Ukrajna számára nyújtott biztonsági garanciákat, hanem azon is, hogy Finnország és Svédország minél hamarabb csatlakozzon a NATO-hoz” – tette hozzá.

Morawiecki kijelentette azt is:

Tisztában vagyunk azzal, hogy az ukrajnai háború Dávid és Góliát csatája, és Dávidnak a legmodernebb fegyverekkel kell rendelkeznie ahhoz, hogy győzhessen ebben az egyenlőtlen küzdelemben.

A lengyel miniszterelnök elmondta, hogy országa részt vesz az Oroszország által elrabolt ukrán gyerekek felkutatására irányuló kezdeményezésben, és egyúttal felkérte a csatlakozásra Észtországot is.

Kaja Kallas a közös sajtótájékoztatón kiemelte, hogy az európai béke érdekében Ukrajnára is szükség van a NATO-ban és az Európai Unióban is.

Ukrán partizánok felrobbantottak egy orosz ellenőrzőpontot

Ukrán partizánok felrobbantottak egy orosz ellenőrzőpontot a megszállt Herszon megyében – jelentette az ukrán hadsereg Nemzeti Ellenállási Központja. A tájékoztatás szerint az Atesh partizánmozgalom tagjai házi készítésű robbanóanyagokkal vettek célba egy orosz ellenőrzőpontot Oleskij város közelében. A támadásban az orosz fél veszteségeket szenvedett. Az Országos Ellenállási Központ egyúttal köszönetet mondott a megszállt területek helyi lakosainak, hogy tájékoztatást adtak az orosz megszálló erők mozgásáról és állásairól.

Az EU további 1,5 milliárd euró pénzügyi támogatást nyújt Ukrajnának

Az Európai Bizottság hétfőn további 1,5 milliárd euró támogatást folyósított Ukrajna számára, a 18 milliárd eurós makroszintű pénzügyi segélycsomag (MFA+) harmadik részleteként – jelentette be a brüsszeli testület.

A hitel formájában nyújtandó támogatási csomag strukturális megoldást szolgáltat Ukrajna 2023-as finanszírozási szükségleteinek fedezésére. A források az alapvető közszolgáltatások biztosítására, például iskolák, kórházak működtetésére vagy a kitelepítettek lakhatásának megoldására, a makrogazdasági stabilitás megőrzésére és az orosz erők által elpusztított létfontosságú infrastruktúra helyreállítására használhatók fel.

Az Ukrajnának nyújtott kedvezményes kölcsön folyósítása feltételek teljesítéséhez kötött. Kifizetéséhez Ukrajnának meg kell erősítenie intézményrendszerét és fel kell készítenie a helyreállításra és az uniós tagság felé vezető útra. A feltételek között korrupcióellenes intézkedések, igazságügyi reformok, a jogállamiság tiszteletben tartása, jó kormányzás és az intézmények modernizációja szerepel. A reformok alakulását az Európai Bizottság minden egyes utalás előtt ellenőrzi majd.

A hétfői kifizetésre azt követően került sor, hogy a bizottság megállapította: Ukrajna továbbra is kielégítő haladást ért el a szakpolitikai feltételek végrehajtása terén, és teljesítette a jelentéstételi követelményeket, amelyeknek célja a pénzeszközök átlátható és hatékony felhasználásának biztosítása.

Ukrajna jelentős előrelépést ért el a jogállamiság megerősítése, a pénzügyi stabilitás fokozása, a jobb üzleti környezet előmozdítása terén

– közölte a testület.

Összességében a háború kezdete óta az Ukrajnának nyújtott támogatás mintegy 68 milliárd eurót tesz ki.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a támogatással kapcsolatban úgy nyilatkozott: „Ukrajna sikeresen visszaveri az orosz agressziót, ugyanakkor a jövője szempontjából alapvető reformokat hajt végre. (...) Az unió 18 milliárd eurós makroszintű pénzügyi támogatása nélkülözhetetlen hozzájárulást nyújt ahhoz, hogy Ukrajna továbbra is fizesse a béreket és a nyugdíjakat, működtesse a kórházakat és az iskolákat, és képes legyen helyreállítani infrastruktúráját” – hangsúlyozta a bizottság elnöke.

Egyre kevesebb orosz katona hal meg a fronton

Az orosz oldalon a napi áldozatok száma áprilisban mintegy 30 százalékkal csökkent – közölte a brit hírszerzés. A védelmi minisztérium napi hírszerzési tájékoztatójában arról számolt be, hogy a csökkenés valószínűleg az orosz téli offenzíva végének köszönhető. A minisztérium azt is elmondta, hogy Oroszország most valószínűleg felkészíti csapatait az ukrán ellentámadásra – írja a The Guardian.

Civilnek öltözött ukrán mesterlövészek lehetnek Bahmutban

A Mariupol védelmekor híressé vált ukrán Azov zászlóalj egyik mesterlövészére bukkantak a Wagner-harcosok Bahmutban. Egyikük azt mondta a RIA Novosztyinak, hogy az evakuálásra váró civilek között kaptak el egy orvlövészt, akiről később kiderült, hogy az Azov mesterlövésze, így nem kizárt, hogy magukat szintén civilnek álcázva, lehetnek társai is a heves harcok dúlta városban.

Sahtarszkét támadták az oroszok éjszaka

Orosz támadások két lakost megöltek és 13-at megsebesítettek az ukrajnai Donyecki területen lévő Sahtarszke faluban – közölte Pavlo Kijrilenko kormányzó április 25-én kora reggel a Telegrammon – írja a The Kyiv Independent.

Robbanások Herszonban

A Suspilne, Ukrajna állami műsorszolgáltatója arról számolt be, hogy tudósítói robbanásokat hallottak Herszonban.

Ismét gyászol a kárpátaljai magyar közösség

Magyarország Ungvári Főkonzulátusán vette át az ukrajnai háborúban elesett munkácsi Lengyel Ottó volt felesége, valamint Guti Miklós testvére a magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium által felajánlott gyorssegélyt. Kárpátalján mindennapossá váltak a katonai gyászszertartások, minden egyes nappal nő az áldozatok száma,

a háborúban eddig elhunytak közül tizennyolc magyar származású áldozatról van tudomásunk

– írja a Magyar Nemzet a Kárpáti Igaz Szó kárpátaljai magyar hetilapra hivatkozva.

A támogatás átadásán a magyar kormány és a külügyminisztérium részvétét és együttérzését Kuti László konzul tolmácsolta, aki elmondta: mély megrendüléssel értesültek a katonák haláláról.

Ezek az orosz veszteségek az ukránok szerint

Oroszország 2022. február 24. óta 187 770 katonát vesztett Ukrajnában. Az ukrán vezérkar április 25-én jelentette, hogy Oroszország emellett 3688 harckocsit, 7151 páncélozott harcjárművet, 5784 járművet és üzemanyagtartályt, 2863 tüzérségi rendszert, 539 többszörös rakétaindító rendszert, 291 légvédelmi rendszert, 308 repülőgépet, 294 helikoptert, 2437 drónt és 18 hajót veszített.

Ukrán katona egy lövészárokban a donyecki régióban fekvő Nyú Jork település közelében 2023. április 24-én
Fotó: Libkos / Forrás: MTI/AP

Az oroszok Kupjanszkot támadták

Az orosz erők csapást mértek Kupjanszkra, 1 ember meghalt, legalább 10 megsebesült. Az orosz csapatok április 25-én reggel Sz-300-as rakétát lőttek a Harkivi területen lévő Kupjanszk városközpontjára – közölte Oleh Szinyehubov kormányzó. Az orosz rakéta a helyi történelmi múzeumot találta el, megölve annak egyik alkalmazottját és megsebesítve még legalább tíz embert – közölte Volodimir Zelenszkij elnök.

Zelenszkij gyors fegyverszállítást kért

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök felszólította nyugati szövetségeseit, hogy gyorsítsák fel fegyvereik és lőszereik szállítását, hangsúlyozva, hogy ez kulcsfontosságú az ukránok életének védelmében.

Az emberek élete közvetlenül függ a kézbesítés gyorsaságától és a már meghozott döntések végrehajtásától. Ha a vezetők és az egyes államok mindegyike ugyanolyan lelkiismeretesen védené közös szabadságunkat a kontinensen, akkor Oroszország agressziója már nyilvánvaló vereséget szenvedett volna

– mondta Zelenszkij.

Az oroszok új támadást indíthatnak

Oroszország több területen is indíthat támadó hadműveleteket, ha az időjárás javul – mondta John Kirby, a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsának szóvivője az Amerika Hangjának adott interjújában.

Amerikai tisztviselők április 21-én közölték, hogy „a következő hetekben” 250 ukrán katonát képeznek ki a 31 M1A1 Abrams tank karbantartására és használatára. A képzés összesen 10 hétig tart, és annak befejeztével a 31 darab M1A1 harckocsit a frontvonalra küldik.

Erőszakos evakuálásról beszélnek az ukránok

Az ukrán hatóságok szerint az orosz erők „erőszakkal evakuálják" a civileket a Herszon régió általuk még mindig elfoglalt részein, egy nappal azután, hogy azt állították: az ukrán erők hídfőt hoztak létre a Dnyeper folyó keleti partján. Az állítást nem lehet ellenőrizni, de az ukrán katonai tevékenység nyilvánvalóan növekedett az ország déli részén, amelyet egyes elemzők Kijev régóta várt ellentámadásának potenciális előfutáraként értelmeztek.

Döntő győzelem hiányában elapadhat Ukrajna nyugati támogatása

Az az ablak, amely lehetővé teszi, hogy Ukrajna sikeres legyen az Oroszország elleni harcban, nem maradhat örökké nyitva – írja a The New York Times. Ha nincs döntő győzelem a fronton, csökkenhet a nyugati támogatás Ukrajnának, Kijevre pedig egyre nagyobb nyomás nehezedhet, hogy komoly tárgyalásokat kezdjen a konfliktus lezárása vagy befagyasztása érdekében.
A nyugati országok – állapították meg az anyag készítői – nem rendelkeznek elegendő lőszerkészlettel, a hazai termelés pedig csak jövőre tudja kielégíteni Kijev szükségleteit.

A Kreml tagadja, hogy Putyint dublőr helyettesíti a nyilvános szerepléseken

A Kreml visszautasította azokat a feltételezéseket, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnöknek dublőrje van, aki a nyilvános szerepléseken helyettesíti - jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő.

Valószínűleg hallották már azokat a feltételezéseket, hogy Putyin elnöknek több hasonmása is van, akik dolgoznak helyette, miközben ő egy bunkerben ül. Ez egy újabb hazugság. Látják, milyen elnökünk van. Rendkívül aktív, alig tudunk vele lépést tartani a munkában

– mondta Peszkov fiataloknak egy oktatási rendezvényen Moszkvában hétfőn.

Az elnöki szóvivő azután beszélt erről, hogy ismét elhangzottak olyan állítások, amelyek szerint Putyint a nyilvánosság előtt dublőr helyettesíti. 

A múlt héten Olekszij Danyilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára állította, hogy nem Vlagyimir Putyin elnök, hanem egy hasonmása tartott szemlét az orosz erőknél Herszon és Luhanszk megye megszállt területein. A Kreml visszautasította a vádakat, és Peszkov „nagyon furcsának” nevezte Danyilov állítását.

PUTYIN, Vlagyimir
A Kreml sajtószolgálata által közreadott kép Vlagyimir Putyin orosz elnökről (k) és Oleg Makarevics vezérezredesről, a Dnyepr csapatcsoport parancsnokáról (j) a Dnyepr főhadiszállásán Herszon megyében 2023. április 18-án 
Fotó: - / Forrás: MTI/EPA/Kreml sajtószolgálata

A Külgazdasági és Külügyminisztérium gyorssegélyt ajánlott fel az elesettek hozzátartozóinak

Kárpátalján mindennapossá váltak a katonai gyászszertartások, minden egyes nappal nő az áldozatok száma. A háborúban eddig elhunytak közül tizennyolc magyar származású áldozatról vannak információk – olvasható a Kárpáti Igaz Szó cikkében. A portálon azt írják: magyar származású munkácsi katonák családját részesítette támogatásban a magyar kormány, eddig tizenhat család részesült ilyen támogatásban. Hétfőn Magyarország Ungvári Főkonzulátusán vette át az orosz invázió elleni harcokban elesett munkácsi Lengyel Ottó volt felesége, valamint Guti Miklós testvére a Külgazdasági és Külügyminisztérium által felajánlott gyorssegélyt.

Több mint kilencezren érkeztek Ukrajnából hétfőn

Az ukrán-magyar határszakaszon 4613-an léptek be Magyarországra hétfőn, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 4643-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) kedden az MTI-t.

A beléptetettek közül a rendőrség 33 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért.

A rendőrök továbbra is segítik a háború elől menekülőket – írták a közleményben.

 

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában