Ukrán válság

2023.05.01. 08:28

Az orosz erők csapást mértek Herszonra

Már 432. napja tart a háború. Hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner és az Origo híreiből válogatunk.

Az ukrán déli hadműveleti parancsnokság közreadta képen lángoló házat oltanak tűzoltók a dél-ukrajnai Mikolajivban egy hajnali orosz rakétatámadás után, 2023. április 27-én

Forrás: MTI/EPA

Fotó: -

Cikkünk frissül!

Az amerikai hírszerzés szerint több mint 20 ezer embert veszítettek az orosz erők Bahmutnál

Több mint 20 ezer embert vesztett az orosz katonaság a Bahmut körül vívott harcokban az elmúlt csaknem fél évben az amerikai hírszerzés szerint - jelentette ki a Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának szóvivője hétfőn.

John Kirby egy sajtóbeszélgetésen arról beszélt, hogy a hírszerzés adatai szerint tavaly december óta a kelet-ukrajnai városért zajló csatában a több mint 20 ezer halott mellett 80 ezer sebesült is szerepel az orosz veszteséglistán. Ahogy mondta, az áldozatok egy része az orosz hadsereg tagja, de jelentős részük a Wagner-csoport fizetett katonája volt. Az amerikai illetékes állítása szerint sok az áldozatok között az oroszországi börtönökben toborzott korábbi elítélt.

John Kirby elismerte, hogy az orosz hadsereg Bahmut térségénél járulékos előretörést tudott elérni, de hozzátette, hogy annak "szörnyű ára volt" az emberveszteséget tekintve és kiürítette az orosz katonai raktárakat.

Bahmut városát, amelynek birtoklásáért hónapok óta zajlik a csata, John Kirby stratégiai érték szempontjából korlátozottnak nevezte és megismételte, hogy az Egyesült Államok elkötelezett Ukrajna támogatása mellett, "tartson, ameddig tart".

Ukrán kormányzó: az orosz erők csapást mértek Herszonra

Az orosz erők hétfő este újabb csapást mértek a dél-ukrajnai Herszonra, eddig egy civil sérültről érkezett jelentés - közölte Olekszandr Prokugyin, a megye kormányzója a Telegramon.

 

A tisztségviselő hozzátette, hogy családi házak gyulladtak ki a támadás következtében a megyeszékhelyen. A Herszon megyei kormányzói hivatal arról tájékoztatott, hogy a régióban lévő Kizomisz település környékén két irányított bombát dobtak le az orosz erők.

 

Az ukrán vezérkar esti helyzetjelentésében arról számolt be, hogy az ukrán hadsereg hétfőn több mint harminc orosz támadást vert vissza Donyeck megyében, a harcok epicentrumában változatlanul Bahmut és Marjinka települések állnak.

A jelentés szerint a nap folyamán az oroszok 19 rakétacsapást indítottak - az ukrán erők 15 ellenséges rakétát semmisítettek meg -, továbbá 13 légicsapás hajtottak végre és 13-szor nyitottak tüzet rakéta-sorozatvetőkkel. Az ukrán légierő eközben négy csapást mért orosz katonai koncentrációs területekre, a rakéta- és tüzérségi csapatok pedig eltaláltak egy orosz parancsnoki állást, két fegyver- és katonai felszerelés-összpontosulást, két lőszer- és egy üzemanyagraktárt.

Ukrán szárazföldi erők parancsnoka: az ukrán csapatok ellentámadásba mentek át Bahmutban

A Donyeck megyei Bahmutban az ukrán csapatok ellentámadásokkal kényszerítették az orosz erőket több állásuk elhagyására, Liman térségében pedig visszaverték az összes ellenséges támadást, és tíz orosz katonát ejtettek fogságba – számolt be hétfőn Olekszandr Szirszkij, az ukrán szárazföldi erők parancsoka a védelmi minisztérium médiaplatformja, a Military Media Center Telegram-csatornáján.

Az előrehaladás érdekében az ellenség maximális erőfeszítéseket tesz, és nem számol semmivel. A jelentős veszteségek ellenére folyamatosan harcba vetnek újabb és újabb  Wagner-rohamcsoportokat, más magáncégek harcosait és ejtőernyősöket. Az ellenségnek azonban nem sikerül bevennie Bahmutot

– fejtette ki Szriszkij. Hangsúlyozta, hogy a helyzet meglehetősen bonyolult, ugyanakkor a város egyes részein az ukrán egységek ellentámadásba lendültek, és néhány állást elfoglaltak.     

A főparancsnok szerint továbbra is intenzív harci cselekmények folynak Bahmut irányában, de az orosz erők még nem tudták áttörni az ukrán állások védelmét. A szintén Donyeck megyei Liman irányában az ukrán erők számos támadást visszavertek az elmúlt napokban, az orosz erőknek nem sikerült az ukrán állásokat elfoglalniuk, súlyos veszteségeket szenvedtek – tájékoztatott Szirszkij.

Közben a hétfőre virradó éjjel a Dnyiporpetrovszk megyei Pavlovhrad város ellen végrehajtott orosz rakétatámadás civil sérültjeinek száma 34-re nőtt, öt gyerek van közöttük. Két nőt az intenzíven ápolnak – közölte Szerhij Liszak, a régió kormányzója a Telegram üzenetküldő alkalmazáson.

Pokolgépes robbantás miatt kisiklott egy tehervonat az oroszországi Brjanszki területen

Pokolgépes robbantás miatt kisiklott egy tehervonat az Ukrajnához közeli oroszországi Brjanszki területen hétfőn, áldozatok nem voltak – közölte egy helyi tisztviselő.

Alekszandr Bogomaz, az ukrán határon fekvő Brjanszk régió kormányzója a Telegram üzenetküldőn arról számolt be, hogy „azonosítatlan robbanószerkezet lépett működésbe a Brjanszk és Unecsa közötti vasútvonal 136. kilométerénél, amelynek következtében kisiklott egy tehervonat hét kocsija. Nincs áldozat” – tette hozzá.

A helyszínen tűzoltók dolgoznak, és a területre mentővonatokat is kiküldtek. A katasztrófavédelem arról számolt be, hogy két gázolajat szállító tartálykocsi kigyulladt. Hetven kocsit sikerült kimenteni a tűzből, visszavontatták őket a pályára – közölte a hatóság szóvivője.

A szakaszon jelenleg szünetel a forgalom. Az Orosz Vasutak operatív törzset hozott létre, hogy koordinálja a kisiklás következményeinek felszámolását - derült ki a társaság közleményből.

Szergej Sojgu: a Nyugat konfrontációra provokálja a többi országot Moszkvával és Pekinggel

Az ukrajnai konfliktus megerősítette: a Nyugat arra törekszik, hogy más országokat katonai konfrontációra provokáljon Oroszországgal és Kínával - jelentette ki Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter a Sanghaji Együttműködési Szervezetet alkotó országok védelmi tárcavezetőinek tanácskozásán pénteken Újdelhiben.

Washington és cinkosai ma valóra váltják azt a stratégiai tervüket, hogy más országokat katonai konfrontációra provokáljanak az engedetlen államokkal, elsősorban Oroszországgal és Kínával. Az ukrajnai konfliktus fényes bizonyítéka ennek a bűnös politikának. Ennek valódi célja, hogy stratégiai vereséget mérjenek Oroszországra, fenyegessék Kínát, és fenntartsák monopolhelyzetüket a világban

– mondta Sojgu.

Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter 2023. április 18-án Moszkvában vesz részt egy találkozón kínai kollégájával
Forrás: AFP

Az orosz tárcavezető szerint Washington több mint ötmilliárd dollárt költött a 2014-es kijevi puccsra, amely, mint mondta, "egy ellenséges, nacionalista, oroszgyűlölő rezsim kialakulásához vezetett, amely buzgón igyekezett megoldani az +oroszkérdést+ Ukrajnában".

Tekintettel arra, hogy Kijev nem hajlandó végrehajtani a (nemzetközi közösség által hivatalosan a konfliktus politikai rendezése alapjának tekintett) minszki megállapodásokat, valamint a Donyec-medence lakosságát fenyegető valós veszélyre, a különleges hadművelet végrehajtása mellett döntöttünk

 – mondta Sojgu.

A Nyugat demonstrálta, hogy előre felkészült a konfrontációra az Oroszországi Föderációval. Azonnal nagyszabású szankciókat vezetett be Oroszország ellen, fegyvereket szállított Ukrajnának, hírszerzési adatokkal látta el, katonai tanácsadókat és zsoldosokat küldött a harci övezetbe

 – hangoztatta a miniszter.

Ily módon szinte valamennyi NATO-ország katonai képességeit és kapacitásait mozgósították

– tette hozzá.

Úgy vélekedett: kudarcot vallottak a Nyugat arra irányuló kísérletei, hogy az ukrajnai háborúval kapcsolatban befolyásolják Oroszország partnereit, hogy Moszkvát elszigeteljék, és az orosz vezetést lejárassák. Köszönetét fejezte ki a Sanghaji Együttműködés Szervezete tagállamainak a kérdésben képviselt elvi álláspontjukért és támogatásukért. A szervezetet Oroszország mellett Kína, India, Pakisztán, Kazahsztán, Kirgizisztán, Üzbegisztán és Tádzsikisztán alkotja.

Az orosz miniszter megismételte a vádat, miszerint az amerikai védelmi minisztérium (Pentagon) ukrajnai katonabiológiai programjainak célja ténylegesen biológiai fegyverkomponensek kifejlesztése, ami egyet jelent a biológiai és toxinfegyverekről szóló egyezmény megsértésével. Azt állította, hogy az Egyesült Államok továbbra is külföldre telepíti a legveszélyesebb kutatásokat.

Bejelentette, hogy növelik a harckészültséget a kirgizisztáni és tádzsikisztáni orosz bázisokon, válaszul az Egyesült Államok és szövetségesei azon kísérleteire, hogy a terrorizmus elleni harc ürügyén visszaállítsák katonai jelenlétüket Közép-Ázsiában.

Azokat a kéréseket, amelyeket a régió országaihoz katonai infrastruktúra telepítésének ügyében intéznek, a Sanghaji Együttműködés Szervezete térségének stabilitását közvetlenül fenyegető veszélynek tekintjük

– mondta.

Sojgu szerint a NATO-országok húszéves afganisztáni tartózkodásukat és gyors kivonulásukat követően a legnagyobb felelősséget viselik az országban kialakult helyzetért. Mint mondta, a szövetség tagországainak kell viselniük a konfliktus utáni újjáépítés fő pénzügyi terheit.

Felhívta a figyelmet arra, hogy radikális szélsőséges csoportok, amelyek befészkelték magukat Afganisztánban, fokozták tevékenységüket a szomszédos országokban. Úgy vélekedett, hogy egyre nagyobb a valószínűsége olyan terrorszervezetek behatolásának ezekbe az államokba, mint amilyen az al-Kaida, az Iszlám Állam, az Üzbegisztáni Iszlám Mozgalom és a Kelet-turkesztáni Iszlám Mozgalom, aminek megakadályozására a sanghaji szervezeten belül össze kell hangolni és erősíteni kell a terrorizmus, a szeparatizmus és a szélsőségesség elleni küzdelmet, és intézkedéseket kell kidolgozni a térség helyzetének stabilizálására.

Sürgette, hogy a szervezeten belül hozzanak létre mechanizmust a katonai biztonság területén történő információcserére és a közös gyakorlatokra összpontosítva. Síkra szállt a Független Államok Közösségével (FÁK) és a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetével (ODKB) folyó együttműködés fejlesztéséért.

Hangot adott álláspontjának, miszerint Washington és szövetségesei a többpólusú világ kialakulásával szemben a legaktívabban az ázsiai-csendes-óceáni térségben fejtenek ki ellenállást, ahol, mint mondta, az Egyesült Államok kezdeményezte a meglévő ASEAN- (Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége) alapú regionális együttműködési rendszer felbomlását. Sojgu szerint ez olyan politikai és katonai blokkok létrehozásával kezdődött, mint a QUAD (Ausztrália, India, Japán, Egyesült Államok) és az AUKUS (Ausztrália, Nagy-Britannia, Egyesült Államok). Ezek „összenőnek a NATO-val, amely itt is domináns szerepet követel magának” – mondta.

A miniszter szerint mindennek az a célja, hogy frontot alakítsanak ki Kína feltartóztatására, egyebek között a tajvani probléma céltudatos súlyosbításával, valamint a területi viták felszításával a Dél-kínai-tengeren és a Kelet-kínai-tengeren. Hangsúlyozta, hogy meg kell őrizni az ázsiai és csendes-óceáni térség egyik fő vívmányát, a blokkmentes és egyenrangú együttműködést.

Sojgu a találkozó alkalmából kétoldalú megbeszélést is folytatott Li Sang-fu kínai védelmi miniszterrel Újdelhiben. Az eseményről kiadott közlemény szerint a felek kölcsönös érdeklődésre számot tartó kérdéseket vitattak meg. A két miniszter ezt megelőzően április 18-án találkozott legutóbb.

Az orosz légierő több ukrán város ellen intézett rakétatámadást

Az orosz légierő több ukrán város ellen intézett rakétatámadást, egy ember meghalt, három pedig megsebesült vasárnap este a dél-ukrajnai Herszon régióban – jelentette hétfőn a helyi katonai közigazgatás.

Moszkva hétfőn a kora reggeli órákban újabb rakétacsapásokat mért az ukrán városokra, amelyeket a kijevi erők szerint nagyrészt semlegesítettek. A helyi katonai közigazgatás vezetője, Olekszandr Prokudin a Telegram üzenetküldő alkalmazáson azt írta, hogy „az orosz hadsereg a régió területének lakónegyedeit, valamint egy hivatalos épületeit vette célba Herszon régió központjában”.

A támadásban egy ember meghalt, három másik, köztük egy gyermek pedig megsebesült – tette hozzá, megjegyezve, hogy a várost 24 óra alatt nyolcszor érte támadás.

Tűzoltók és mentőalakulatok tagjai egy orosz légicsapásban megsemmisült lakóház romjainál a Cserkaszi megyében fekvő Umanban 2023. április 28-án
Fotó: Oleh Petraszjuk / Forrás: MTI/EPA

Valerij Zaluzsnij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka a Telegramon arról számolt be, hogy a Kijevet támadó orosz harcigépek 18 kilőtt rakétájából 15-öt megsemmisítettek. A főváros vezetése ugyancsak a Telegramon azt írta, hogy a városra irányított összes rakétát megsemmisítették.
      Az előzetes információk szerint a polgári lakosság körében nem voltak áldozatok, és lakóépületek vagy infrastruktúra megsemmisülését sem jegyezték fel – közölték. Tisztviselők hozzátették, hogy a várostól különálló közigazgatási egységet képező kijevi régióban is bevetették a légvédelmet, hogy megvédjék a területet az orosz rakétáktól.

Az ukrán média a Dnyipropetrovszki és a Szumi területen is robbanásokról értesült. Szerhij Liszak, a Dnyipropetrovszki terület kormányzója a Telegramon azt írta, hogy legalább 25 ember megsebesült, köztük három gyermek. Hozzátette, hogy Pavlohrad városában „19 többszintes épület, 25 magánház, hat iskola és óvoda, valamint öt üzlet megrongálódott”.

Újabb milliárdokat vár Ukrajna 2024-ben

Becslések szerint akár 38 milliárd eurónyi összeg is hiányozhat az ukrán államkasszából, melyet a nemzetközi közösség tagjai közösen pótolnának ki. Az Európai Unió idén 18 milliárd euró hitelt nyújt Kijevnek, hogy segítsen betömni az óriási költségvetési lyukat. A fennmaradó részt az Egyesült Államoktól származó támogatások és a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) kapott kölcsönök, valamint kisebb, kétoldalú hozzájárulások teszik ki – emlékeztetett a Magyar Nemzet a Politico brüsszeli hírportálra hivatkozva.

ZELENSZKIJ, Volodimir; METSOLA, Roberta
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök (b) és Roberta Metsola, az Európai Parlament (EP) elnöke az uniós parlamentben, Brüsszelben 2023. február 9-én, az Európai Tanács brüsszeli ülésének idején
Fotó: Julien Warnand / Forrás: MTI/EPA

Az idei uniós csomag strukturális megoldást szolgáltat Ukrajna idei pénzügyi támogatására, a visszafizetési kötelezettségre tízéves türelmi idő vonatkozik. A hitelfelvétel garanciáit vagy az uniós költségvetés, vagy a tagállamok biztosítják.

A cél a rövid távú pénzügyi segítségnyújtás, Ukrajna azonnali szükségleteinek finanszírozása, a kritikus infrastruktúra helyreállítása és a háború utáni fenntartható újjáépítés kezdeti támogatása annak érdekében, hogy a posztszovjet ország tovább haladhasson az európai integráció felé vezető úton – olvasható az uniós állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács közleményében. 

Ami a 2024-re vonatkozó esetleges finanszírozási igényeket illeti, az is hatalmas lesz

– erről már Szerhij Marcsenko ukrán pénzügyminiszter beszélt a Politicónak. Hozzátette: „nem lesz könnyű feladat drasztikusan csökkenteni a kiadásainkat, természetesen ez a hadjárattól függ. Szerintem nem lehet kevesebb, mint az idei 18 milliárd euró.” A tárcavezető szerint tehát, 2024-ben legalább ugyanannyi pénzt vár az ország a működésének finanszírozására, mint amennyit idén biztosít Brüsszel

A teljes cikket ITT olvashatja el!

18 rakétát lőttek ki az oroszok Ukrajnára

Tizennyolc cirkálórakétát lőttek ki ma az oroszok Ukrajnára, ezekből 15-öt megsemmisített az ukrán légvédelem - közölte Valerij Zaluzsnij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka. A maradék három sorsáról nem közölt információt. 

Robbanások Kijevben

Az ukrán elnöki hivatal vezetője, Andrij Jermak tájékoztatása szerint a légvédelem működik. Felszólították a lakosokat, hogy maradjanak az óvóhelyeken.

Több mint 12 ezer menekülő érkezett tegnap Ukrajnából

Magyarország területére tegnap az ukrán-magyar határszakaszon 5266 fő, a román-magyar határszakaszon belépők közül 7466 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett - közölte a legfrissebb adatokat az Országos Rendőr-főkapitányság.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában