2025.05.13. 06:46
Hiába tagad mindent Karácsony, bizonyíték támasztja alá a korrupt rendszer működését
A Magyar Nemzet birtokába került a vádirat, ami bizonyítja a fővárosban kiépített korrupciós rendszer működését. A dokumentum alapján tehát elmondható, hogy a Karácsony Gergely által „kamunak” mondott Várásháza-ügy nagyon is létezik.
A Városháza-ügynek négy vádlottja van, Barts J. Balázzsal, a fővárosi vagyonkezelő befolyásos vezetőjével azonban az ügyészség valamiért kesztyűs kézzel bánt. A nyilvánosságra került információkból feltételezhető, hogy a botrány szálai Karácsony legszűkebb környezetéig is elérhettek – írja a Magyar Nemzet.
Fotó: Máthé Zoltán / Forrás: MTI
Nem tűnik hazugságnak a Városháza-ügy létezése
Noha Karácsony Gergely a napokban történt vádemelés kapcsán „kamunak” nevezte a Városháza-ügyet, a lap által megismert vádiratból ennek éppen az ellenkezője derül ki. A Fővárosi Főügyészség egyébként a főpolgármester nyilatkozata után közleményben jelezte, hogy „a nyomozó hatóság közel három és fél éven keresztül számos nyomozati cselekményt végzett a városházát és más ingatlanokat érintő – a társadalom széles érdeklődését kiváltó – korrupciós ügyben”.
Az ügy komolyságát a vádhatóság egyebek mellett azzal érzékeltette, hogy az eljárás során több személy is felmerült lehetséges gyanúsítottként.
Végül négy embert vádoltak meg: Berki Zsoltot, Gansperger Gyulát, Berki Józsefet és Bodnár Dezsőt, akikre letöltendő szabadságvesztést kért az ügyészség befolyással üzérkedés és más bűncselekmény miatt.
Korrupciós rendszer a Karácsony-féle fővárosban
A Karácsony Gergely vezette fővárosban baloldalhoz köthető emberek jutalékos, azaz korrupciós rendszert működtettek, amely több kétes ingatlanbizniszt is érintett. Az ügyletek után a szereplők kenőpénzt kértek. A botrányt évekkel ezelőtt az úgynevezett Anonymous-hangfelvételek robbantották ki, amelyek nagyban segíthették az eljárást.
Rátérve a vádiratra, az ügy 2020-ra, 2021-re vezethető vissza, amikor Karácsonyék meghatározták az értékesítendő, vagy más módon hasznosítandó ingatlanok körét. A fővárosi vagyonkezelő cég pedig dönthetett a hasznosítás mikéntjéről. A Városháza-ügyről további részleteket ITT olvashat.
