koreai rakétaválság

2017.09.05. 13:07

Észak-Korea magára haragította a világot

Az észak-koreai hidrogénbombateszt után megszólaltak a nagyhatalmak vezetői: Donald Trump szigorú szankciókat kért, Kínához hasonlóan Vlagyimir Putyin tárgyalásokat szorgalmazott, Dél-Korea hadgyakorlatok sorozatába fogott, Angela Merkel pedig elfogadhatatlannak minősítette Phenjan atomkísérleteit.

Észak-Korea vasárnap hivatalosan bejelentette, hogy sikeresen tesztelt aznap egy hidrogénbombát. Több ország földrengéstani intézete és a dél-koreai hadsereg előzőleg közölte, hogy Észak-Korea valószínűleg föld alatti atomrobbantást hajtott végre – immár a hatodikat -, amely két erős földrengést váltott ki, a földmozgásokat még a magyarországi műszerek is érzékeltek.

Az észak-koreai bejelentés szerint a Kim Dzsong Un utasítására elvégzett teszt célja annak megerősítése volt, hogy a bomba egy újonnan kifejlesztett interkontinentális ballisztikus rakétára szerelhető. A kísérlet „tökéletesen sikeres” volt – állították.

Észak-Korea július 4-én lőtte ki első interkontinentális ballisztikus rakétáját, július 28-án pedig a másodikat. Szakértők számításai szerint a Hvaszong-14-es típusú rakéta hatósugara 10 ezer kilométer, vagyis Észak-Korea elérheti vele az amerikai nagyvárosokat, Los Angelest vagy akár Chicagót is.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa egy héttel a második ICBM kilövése után egyhangúlag elfogadott határozatában újabb szigorú büntetőintézkedésekkel sújtotta Észak-Koreát. Ez volt a Phenjan ellen foganatosított nyolcadik szankciós határozat 2006 óta, de a kommunista rezsimet mindeddig nem sikerült eltántorítani nukleáris és rakétaprogramja fejlesztésétől.

A napokban egymást érik a koreai krízisben érintett országok reakciói, válaszlépései. Többről korábban beszámoltunk itt meg itt meg itt. A legfrissebbekről pedig most tudósítunk.

Putyin: fölöslegesek és hatástalanok volnának az újabb szankciók

A phenjani vezetés nem változna meg, csak a nép szenvedne jobban, és az egyre nagyobb katonai fenyegetésnek sincs semmi értelme, mert globális katasztrófa lehet belőle – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök kedden a BRICS-országok hsziameni csúcsértekezletén tartott sajtótájékoztatóján.

Oroszország elítéli az észak-koreai kísérleteket – tette hozzá Putyin a vasárnapi nukleáris robbantási kísérletre utalva, amelyről Phenjan azt állítja, hogy hidrogénbombát próbált ki.

„Úgy gondoljuk, hogy ezek provokációk, de ebben az esetben bármilyen új szankció fölösleges és hatástalan volna”

- fűzte hozzá.

A hatodik és eddigi legerősebb föld alatti nukleáris robbantási kísérlet hatására az Egyesült Államok és európai szövetségesei, valamint Japán hétfőn bejelentették, hogy újabb súlyos ENSZ-szankciók meghozásáról tárgyalnak, de a világszervezetben vétójoggal rendelkező Oroszország és Kína álláspontja bizonytalan, bár ezzel a nyilatkozatával Putyin gyakorlatilag csatlakozott Kína álláspontjához, amely szerint békés megoldás kell.

Az észak-koreaiak „nem fognak lemondani nukleáris programjukról, amíg nem érzik biztonságban magukat. Ezért keresni kell annak lehetőségét, hogy újrainduljon a párbeszéd minden érintett fél között” – mondta Putyin. Ugyanakkor bírálta, hogy az Egyesült Államok nem zárja ki a katonai lépés lehetőségét, mert Washington szerint „semmilyen békítő beszéd nem hat már”.

Az orosz elnök „nevetségesnek” mondta, hogy az Egyesült Államok először szankciókkal sújtotta Oroszországot ugyanabban a törvényben, amelyben megbüntette Észak-Koreát, majd „arra kérte Moszkvát, hogy járuljon hozzá a Phenjan elleni szankciók meghozatalához az ENSZ-ben”.

Az Észak-Korea elleni nemzetközi szankciókkal kapcsolatban Alekszandr Novak orosz energiaügyi miniszter a csúcstalálkozón újságíróknak elmondta, hogy az Észak-Koreába irányuló orosz olajexport csaknem nulla, kizárólag olajszármazékokat szállítanak. Moszkva pedig nem tárgyalt eddig nemzetközi partnereivel arról, hogy még ezt a keveset is csökkentsék-e – tette hozzá.

Amerika kezében a helyzet megoldásának a kulcsa

Az ENSZ eddigi intézkedései semmilyen hatással sem voltak az észak-koreai vezetőkre, ezért az Amerikai Egyesült Államok kényszerhelyzetbe kerülhet, a legnagyobb súly mindenképpen Donald Trump vállára nehezedik, ezzel kapcsolatban Frank Tibor Amerika-szakértő az M1-en azt mondta: „Az Egyesült Államok kezében van a helyzet megoldásának a kulcsa.”

Míg Phenjan határozottan kijelentette, hogy számára az elsődleges célpont az Egyesült Államok, és láthatóan semmi másra nincs tekintettel, addig Washingtonnak figyelembe kell vennie Kína és Oroszország érdekeit is, tekintettel arra, mindkét állam szomszédja Észak-Koreának. Ugyanakkor Dél-Korea pedig több oldalról is közvetlenül érintett a konfliktusban, egyrészt nemzeti alapon, másrészt biztonsági szempontból, harmadrészt az USA szövetségese.

Bonyolítja a helyzetet az is, hogy mint köztudott, Kína mindenképpen szeretné megakadályozni a két Korea egyesülését, egy esetleges háború pedig szinte biztos, hogy az északi rezsim bukásával végződne, ez pedig észak és dél unióját vonná magával, következményképpen létrejönne egy igen erős amerikai szövetséges Kína közvetlen szomszédságában. Ennek az elvi lehetősége is kétségbe ejti Kínát.

Interkontinentális ballisztikus rakétát szállítanak Észak-Korea nyugati partvidékére

Észak-Korea feltehetően egy interkontinentális ballisztikus rakétát (ICBM) szállít a nyugati partvidékére – jelentette kedden az Asia Business Daily című szöuli napilap meg nem nevezett hírszerzési forrásra hivatkozva. A rakéta szállítása hétfőn, egy nappal a föld alatti kísérleti atomrobbantás után kezdődött, az éjszaka leple alatt. A nyugati partvidéken Észak-Koreának rakétakilövő létesítményei vannak.

A dél-koreai védelmi minisztérium nem erősítette meg a lapinformációt, de hétfőn a tárca a parlamentnek tett jelentésében arra figyelmeztetett, hogy Észak-Korea bármelyik pillanatban kész újabb rakétatesztekre, a többi között interkontinentális ballisztikus rakétákkal is.

A dél-koreai haditengerészet is gyakorlatozott két nappal a kísérleti atomrobbantás után

Éleslövészetet tartott kedden a Sárga-tengeren a dél-koreai haditengerészet, hogy megmutassa Észak-Koreának, képes visszaverni egy esetleges katonai provokációját – idézte kedden a Yonhap hírügynökség a haditengerészet közleményét.

A hadgyakorlaton a többi között részt vett egy 2500 tonnás fregatt, egy ezer tonna vízkiszorítású járőrhajó, továbbá több négyszáz tonnás irányított rakétás cirkáló és gyors hajó.

„A hadgyakorlat ezúttal javítani hívatott hadseregünk azonnali válaszadó képességét az ellenség tengeri provokációjára”

- közölte Csoj Jung Csan haditengerészeti parancsnok.

Egy nappal a nemzetközi felháborodást kiváltó föld alatti robbantás után Dél-Korea ballisztikus rakétával hajtott végre hadgyakorlatot, és azt tervezi, hogy szerdától újabb, négynapos hadgyakorlatot tart hadihajók és katonai repülőgépek bevetésével az országtól délre fekvő tengeri területeken, illetve csütörtökön és pénteken a Japán-tengeren közös dél-koreai-amerikai katonai manőverek lesznek, amelyeken tengeralattjárók elleni harcot fognak gyakorolni.

Donald Trump beleegyezett abba, hogy feloldja a dél-koreai rakéták robbanótölteteire vonatkozó súlykorlátozást

Donald Trump – miközben az ENSZ Biztonsági Tanácsa rendkívüli ülést tartott az észak-koreai válságról – telefonon egyeztetett először Mun Dzse In dél-koreai elnökkel, majd Angela Merkel német kancellárral. A Fehér Ház közleménye szerint a dél-koreai államfővel folytatott beszélgetés során a két államfő egyetértett abban, hogy minden igénybe vehető eszközzel a lehető legnagyobb nyomást kell gyakorolni Észak-Koreára.

Mind Donald Trump, mind Mun Dzse In elkötelezte magát a katonai képességek erősítése mellett, és az amerikai elnök elvi beleegyezését adta ahhoz, hogy feloldják a dél-koreai rakétákra szerelhető robbanótöltetek súlyának korlátozását. Trump egyúttal ahhoz is elvi beleegyezését adta, hogy Szöul több milliárd dollár értékben vásárolhasson fegyverzetet az Egyesült Államoktól.

Donald Trump hétfő délután egyeztetett telefonon Angela Merkellel, és mindketten „elfogadhatatlan eszkalációnak” minősítették a vasárnap hajnalban végrehajtott észak-koreai nukleáris kísérletet, valamint mindketten állást foglaltak amellett, hogy a nemzetközi közösségnek továbbra is fel kell lépnie Észak-Koreával szemben, és keményebb szankciókat kell foganatosítania. A német kancellár hangsúlyozta, hogy szorgalmazni fogja az Európai Unióban a keményebb szankciók meghozatalát Phenjan ellen.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!