Fürjes: a vizes vb összekovácsolta a nemzetet, erősítette a magyarok önbecsülését

Fürjes Balázs az MTI-nek elmondta, hogy a számos kritika és az álhírek, hazugságok csak fokozták elszántságukat.

„Éjt nappallá téve dolgoztunk azért, hogy Budapest, Magyarország méltó házigazdája legyen a világ harmadik legnagyobb sporteseményének. Az volt a célunk, hogy a sportolók, a nemzetközi szövetség, a FINA vezetői, a szurkolók, mindenki szerint ez legyen minden idők legkiválóbb vizes világbajnoksága”

- nyilatkozott a kormánybiztos hozzátéve: azzal is megvádolták őket, hogy a Duna Arénából kifelejtették a fűtést. „Az ideiglenes lelátóba valóban nem építettünk fűtést, mert csak a vb ideje alatt, a nyári hőségben használtuk, illetve használjuk majd a masters vb alatt, hűtésről ugyanakkor gondoskodtunk. Az ideiglenes részek lebontása után megmaradó alapépületben lesz fűtés” – fejtette ki.

A vizes vb sikeréről úgy vélekedett:

„A vizes vb az összefogásról, az adott szó megtartásáról és a magyar tehetségről szól. Az összefogásról, mert az Országgyűlés 97 százalékos, elsöprő többséggel fogadta el a Dagály-törvényt, mely gyorsítópályára tette a vb-hez szükséges beruházásokat”.

Elmondta azt is, hogy míg másoknak öt hat év állt rendelkezésre, addig Magyarország két év alatt készült fel. „És a vizes vb sikere szól a magyar tehetségről.” – fogalmazott.

Kiemelte: a Papp László Arénát még angol, amerikai, francia szakemberek építették, azóta eltelt másfél évtized, és a költségkereten belül, határidő előtt elkészült Duna Arénát már magyarok tervezték, magyarok építették, száz százalékban magyar teljesítmény. A vizes vb költségeiről kijelentette, ide csak azok a tételeknek, kiadások sorolhatók, amelyek kizárólag a világbajnokság miatt merültek föl, és amelyek kizárólag a vb célját szolgálták.

„Minden, ami egyébként is szükséges és hasznos, hosszabb távon segíti a budapestiek életét, egyébként is sor került volna rá – ezek nem számíthatók a vb költségei közé. Így a vizes vb valódi költsége a nyitó- és a záróünnepség, a szervezés és az ideiglenes létesítmények költsége, és semmi más”.

Konkrét összegeket említve elmondta, az ideiglenes beruházások és fejlesztések költségeinek összege 7,8 milliárd forint, a működési és szervezési költség összege pedig 38,6 milliárd forint. Felhívta a figyelmet, hogy ugyanakkor számos olyan tétel van, amelyeket a vizes vb számlájára írnak, de nem ide sorolhatók. A beruházásokról elmondta, hogy évtizedekre teszik jobbá, kényelmesebbé a budapestiek életét, ugyanis szükség volt modern uszodákra. Nagyon rossz körülmények voltak a Császár-Komjádiban, fel kellett újítani a Hajóst és a Margitszigetet, valamint a Dagályt és a rakpartot is. Külön kiemelte az árvízvédelmi gátat „egy-egy nagyobb áradás rendre elöntötte a Dagály strandot és a környező lakóépületeket, de az angyalföldiek immár biztonságban érezhetik magukat”.

Fürjes Balázs a vizes vb hasznának tartja, hogy

„ahogyan az olimpiák vagy a tavalyi labdarúgó Eb-szereplés, összekovácsolta a nemzetet, erősítette a közösséget, a magyarok önbizalmát, összetartozását, önbecsülését”.

Nagyon jelentős ország- és városimázs-építő szerepe volt, több százmillió tévénéző, újságolvasó ismerkedett meg a magyar főváros nevével, csodálhatta meg legszebb arcát. Ha mindezt a reklámot meg kellett volna vásárolnunk, dollár tízmilliókról beszélnénk„ – sorolta.

„A vb utolsó napjaiban párhuzamosan zajlott a Forma-1 Mogyoródon és az Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztivál Győrben, melynek számos vendége a fővárosban szállt meg. Budapest olimpiai terhelést kapott, olimpiai üzemmódban működött, s ezekben a napokban is jelesre vizsgázott”.

Meggyőződése szerint, ha Budapest eljut a limai eredményhirdetésig, a 2024-es vagy a 2028-as olimpia rendezési jogát elnyerte volna – jelentette ki Fürjes Balázs.