Gyurcsány, és ami mögötte van

Az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülése után általános volt a vélemény, hogy Gyurcsány Ferenc politikai pályafutása befejeződött. Tizenöt évvel később ugyanez a Gyurcsány Ferenc a legerősebb ellenzéki formáció vezetője, a baloldali kényszerkoalíció legbefolyásosabb személyisége, az ő döntésén és stratégiáján múlik, hogyan és kikkel fusson neki az ellenzék a jövőre esedékes országgyűlési választásoknak. A Magyar Nemzet most induló, ötrészes cikksorozatában arra vállalkozott, hogy magyarázatot találjon arra, miképpen történhetett meg mindez.

A lap kutatómunkája során arra jutott, hogy ehhez négy dologra bizonyosan szüksége volt Gyurcsány Ferencnek: politikusi adottságokra, a mozgalmi múltból gyökerező hálózatépítési gyakorlatra, kapcsolatrendszerre, az anyagi függetlenség megteremtésére és nem utolsósorban egy, a titkosszolgálatokból, illetve azok környékéről verbuválódott háttércsapatra.

A Magyar Nemzet az első részben főként a fiatal, első millióit megszerző Gyurcsány Ferenc ténykedéseiből szemezget, aki mellett már ekkor ott volt Szilvásy György és Bajnai Gordon.

A lap felvázolja Gyurcsány KISZ-es kapcsolatrendszerét és mozgalomalapítási kitérőit, az első, Bajnaival közös munkahelyén történeteket, végül az önállósodással létrehozott Altust, amely a későbbi cégbirodalom zászlóshajója lett. Érdekességként feltűnik az 1980-as évek végén egy észak-koreai szál a Phenjanba tervezett Világifjúsági Találkozó kapcsán, amelynek nagy támogatója volt az akkor KISZ-vezér Gyurcsány.

Az első rész a Magyar Nemzet hétfői számában jelenik meg!