Ország-világ

2020.11.28. 13:00

Kásler Miklós szerint már érezhető a szigorítások kedvező hatása

Úgy számolunk, hogy december első hetében a kórházban tartózkodók száma nem növekszik tovább, ezzel szemben először szolid módon, majd egyre határozottabban fog csökkenni az orvosi ellátásra szoruló koronavírus-fertőzött magyar betegek száma – mondta lapunknak Kásler Miklós. Az emberi erőforrások miniszterét a lehetséges vakcinákról, a szigorítások hatásáról és az oktatási rendszer teherbírásáról is kérdeztük.

Hidaskürti Nagy Mátyás

Kásler Miklós Emberi Erőforrások Minisztériumának minisztere dolgozószobájában 2020 11 26 Fotó: Kállai Márton

Fotó: Kállai Márton

Miniszter úr, benne vagyunk a koronavírus-járvány második hullámának kellős közepében. Az ellenzéki politikusok és szakértők szerint a végét járja az egészségügy teljesítőképessége. Mi a helyzet valójában, meddig bírják még az orvosok, az ápolók és a kórházak?

Nagyon nehéz feltételezésekből kiindulni, ugyanakkor bizonytalansági körülményekkel kell számolni. Mindent egybevetve, ismerve a járvány második hullámának alakulását, úgy gondolom, ha a meghozott intézkedéseket betartjuk, a magyar egészségügy bírni fogja a terhelést.

Közel két hete szigorodtak a járvánnyal kapcsolatos intézkedések. Látszik-e ezeknek valami hatása, vagy esetleg újabb szigorításokra lesz szükség?

A szigorítások utáni hatások körülbelül két-három hét múlva jelentkeznek. Bizonyos változások azonban már most kedvező irányba indultak, és ez várhatóan a következő héten folytatódni fog. Úgy számolunk, hogy december első hetében a kórházban tartózkodók száma nem növekszik tovább, ezzel szemben először szolid módon, majd egyre határozottabban fog csökkeni az orvosi ellátásra szoruló koronavírus-fertőzött magyar betegek száma.

Mennyire van most belátható közelségben a vírus elleni oltóanyag?

Kedvező hírekről számolhatok be, úgy tűnik, néhány héten belül közelebbről megismerhetjük a jelenleg ismeretlen tulajdonságokkal rendelkező, különböző fejlesztésű vakcinákat. Ez azt jelenti, hogy beletekinthetünk a kísérleti eredményekbe, a vizsgálati jegyzőkönyvekbe, megismerjük a vakcinák jellemzőit, az ellenanyag koncentrációját és a védettség tartósságát, esetlegesen azt is, hogy elég-e egyszeri oltás, ami teljes védettséget ad, vagy több oltási időpontra van szükség, mert a védettség részleges.

Döntöttek már arról, hogy Magyarországon melyik vakcinát alkalmazzák majd?

Tekintettel arra, hogy a jelenleg előrehaladott fejlesztési fázisban lévő oltóanyagok kifejlesztési módszerei különbözőek, nem ismerjük az összes pontos tulajdonságot, de ennek a lehetősége néhány héten belül elérhető lesz. Jelen pillanatban a vakcinák többségének azonos esélye van arra, hogy alkalmazni lehessen. Ha megismertük a különböző oltóanyagokat, meg tudjuk ítélni, hogy mennyire eredményesek, milyen szövődményeik, illetve mellékhatásaik vannak esetlegesen. Csak ez után döntünk arról, hogy Magyarországon melyik vakcinát fogjuk alkalmazni.

Gyurcsány Ferenc és mások az orosz vakcina ellen kampányolnak. Van-e okunk félni ettől az esetleges oltástól?

Gyurcsány képviselő úr tevékenységét soha nem minősítettem, most sem szeretném, de a nyilatkozat önmagát minősíti. Aki bizonyossággal állít bármit a vakcinákról, az rendkívül félresodródik a tényektől és az igazságtól. Meghökkentőnek gondolom a merészséget, hogy sokan emberi életeket befolyásoló témákban váteszként tesznek nyilatkozatokat.

Az ellenzék burkoltan statisztika hamisítással vádolja a kormányt és az operatív törzset, mondván, ilyen magas fertőzésszámnál sokkal több halálesetnek kellene történnie.

Ismerem az adatszolgáltatás módszerét, és minden rendelkezésre álló ismeret birtokában azt mondhatom, hogy kifogástalan és magas színvonalú, ami nem jelenti azt, hogy kisebb-nagyobb tévedések átmenetileg ne lehetnének. Tudniillik a központi adatfeldolgozás csak azt tudja értékelni, ami beérkezik hozzá. Itt egy-két esetben szolid eltérések voltak. A magyar statisztika – ismerve az egészségügyi statisztikák természetét –, azt mondhatom, hogy kimagasló. Ezzel szemben láttam olyan statisztikát, amely évekkel ezelőtti halálozási adatokat úgy mutat be, mintha napjainkban készült volna.

A Korózs Lajos által megosztott hamis statisztikára céloz?

Igen, rá gondoltam, és rendkívül sajnálatosnak tartom, hogy ilyen előfordul. Korózs képviselő úrnak korábban láthattuk a hamis ápolónős videóját, nemrég pedig a hamisított statisztikáját is. Nem tudom, ha a képviselő úr majd feldolgozza élete eseményeit, hogyan birkózik meg ezekkel a cselekedeteivel.

Ezzel szemben viszonylag kedvezőek a halálozási mutatók. Ennek mi az oka?

Ez több tényezőből adódik, de a legfőbb oka az, hogy Magyarországon az első hullám idején a védekezésünk kiemelkedően sikeres volt, bármilyen összevetésben. Így az utazásokkal összefüggően kezdődő második hullám Magyarországon lényegesen alacsonyabb fertőzöttségi számokból indult ki, ez érződik a jelen pillanatig is.

A Magyar Orvosi Kamara (MOK) a napokban egy ajánlást tett közzé, amelyben leírják, hogyan döntsenek majd az orvosok úgynevezett patthelyzet esetén, kit, kiket mentsenek meg a súlyos állapotú betegek közül. Mit szól ehhez?

Nem tartom az orvosi lelkiismerettel összeegyeztethetőnek ezt az úgynevezett triázsolást, ami eddig főleg csak háborús viszonyok között fordult elő az emberiség történetében. Ezzel tulajdonképpen az orvos kezébe kerül, hogy kit juttat hozzá a lehetséges kezeléshez, és kit nem, szakmai indokok nélkül, ami rendkívüli módon megterheli az orvos lelkiismeretét, mert gyakorlatilag élet-halál urává teszi. Ezt a javaslatot a jelenlegi helyzetben semmilyen szempontból nem lehet és nem szabad értékelni, azt is mondhatnám, hogy át kell nézni fölötte, és olyan gyorsan elfelejteni, ahogy csak lehet.

Ha már a MOK-nál tartunk: hogy állnak a tárgyalások a béremelésekről és az orvosi hivatás átalakításáról? Lesz megegyezés?

Teljesen egyértelműen megegyeztünk a MOK-kal Orbán Viktor miniszterelnök úr dolgozószobájában. Fillérre pontosan azokat a számokat fogadta el a kormány, amit a MOK javasolt, egyszerűen azért, mert a kormány véleménye is ez volt. A kormány ugyanígy elfogadta a hálapénzre vonatkozó MOK-javaslatokat, egyértelműen és félreérthetetlenül.

A MOK szerint mégsincs megegyezés.

Pedig már akkor megegyeztünk, amit a MOK itt-ott megkérdőjelez, illetve nem egészen úgy emlékszik, ahogy történt. Én ott voltam, tehát pontosan tudom, hogy mi a megegyezés tárgya.

A járvány közepette zajlik az egészségügy egyfajta átalakítása is, például hamarosan új kórházigazgatókat nevezhetnek ki, erre már alakult is egy bizottság. Mi tette ezt szükségessé?

A koronavírus-járvány nyilvánvalóan megváltoztatta az egészségügyi dolgozók és a kórházigazgatók feladatait is. A járvány legkedvezőbb kezelése érdekében erre megfelelő embereket kell kinevezni: részben régi főigazgatókat, részben pedig olyanokat, akik alkalmasabbak a jelenlegieknél.

Ön nem csupán az egészségügyet, hanem az oktatást is felügyeli. A másik területet, amelyet igen érzékenyen érintett a járványhelyzet. Mik a tapasztalatok, hogy bírják az oktatási intézmények a terhelést?

Azt tudom mondani, hogy a magyar oktatási rendszer kiválóan helytállt. Egy nap alatt átállt a digitális rendre, és digitális oktatási típuson belül nagyon jó tapasztalatokat gyűjthettek a pedagógusok, a szülők és a gyermekek is. Nyilvánvalóan különbséget kell tenni életkor szerint, hogy a digitális oktatás mennyire építhető be a normál tanrendbe. A fiatalabb gyermekek lényegesen jobban igénylik a pedagógus jelenlétét, a személyes kapcsolatokat, és ahogy nő az életkor, egyre kevésbé játszik szerepet a személyes találkozás, ezt figyelembe kell venni.

Milyen arányban álltak át digitális oktatásra az általános iskolák?

Az általános iskolák döntő többsége normál tanrendben működik. Általában egy-egy osztályban ütötte fel a fejét a járvány, ami csak néhány esetben terjedt ki az egész intézményre. Ennek kétféle következménye volt: vagy el kellett rendelni a rendkívüli szünetet, vagy át kellett állni egyes osztályoknak vagy iskolának a digitális oktatási rendre. Ezeknek az iskoláknak az aránya a több mint 6600 érintett intézményből néhány száz, ha százalékban akarom kifejezni, akkor most érte el a 15-20 százalékot, az előbb felsorolt korlátozások típusa szerint.

Evezzünk kicsit más vizekre! Az elmúlt években komoly kutatásokat végzett az ön által alapított Magyarságkutató Intézet, Aba Sámuel sírjának feltárása hatalmas lépés lehet eredettörténetünk megismerésében. Miért viseli ennyire a szívén ezeket a kutatásokat?

Az emberi identitás alapja, hogy megtudjuk, kik vagyunk, honnan jöttünk és mi a célunk az életben. Ha megnézzük a világ nemzeteit, azt látjuk, hogy az eredet- és őstörténet minden esetben rendkívül lényeges. Magyarországon az emberek véleménye erről a kérdésről három szakaszra osztható. Már a honfoglaló dinasztia és a környezete is képviselte a hun–magyar rokonságot, sőt ez a szittyákig, a szkítákig visszavezethető. Később, az 1800-as évek elején elindult egy finnugor-elmélet, nemcsak nyelvi, hanem genetikai értelemben is, illetve ezzel szinte azonos időpontban, párhuzamosan a türk irányzat. Ez egy 170 éves áldatlan vita volt, amelyben több tudományág vett részt, egymás eredményeit sokszor nem is vették figyelembe. Ugyanakkor most olyan tudományos módszerrel rendelkezünk, az archeogenetikával, amely matematikai pontosságú. Ha az archeogenetikai eredmények mellé tesszük a nyelvészetet, a népzenét, az antropológiát, a történelmet és sok egyéb tudományágat, meggyőződésem, hogy közelebb jutunk az igazsághoz, és ezt fontosnak tartom.

Nemrég jelent meg az Elrabolt Hungária című kötet a Magyar Patrióták Közössége kiadásában, ön írta az előszavát. Miért tartotta fontosnak, hogy elfogadja a felkérést?

Soha nem utasítok vissza felkérést, egyrészt mert méltányolom az elvégzett munkát, másrészt örülök, hogy a témával kapcsolatos gondolataimat elmondhatom. Nagyon sok orvosi, tudományos és társadalomtudományi könyvet juttatnak el hozzám, ez megtisztelő, és örülök, hogy válaszolhatok rájuk.

Ha már a történelmi témáknál tartunk, mit gondol, a járvány mennyiben változtatja meg az emberiség életét?

Minden egyes nagy járvány változást hozott magával, és az emberi gondolkodásra háromféleképpen gyakorolt befolyást, amit három irodalmi alkotással tudnék a legjobban szemléltetni. Az 1343-44-es pestisjárvány hatására Boccaccio megírta a Dekameront, amely a földi élvezetek halmozásáról szól. Egy másik, korábban született fontos mű Dante rendkívül különleges, korai olasz nyelven írt, többféleképpen értelmezhető Isteni színjátéka, részben a természet, a földi események felé fordulást, részben pedig a spirituális világ felé fordulást hangsúlyozza. Aztán ott van Petrarca, aki teljesen egyértelműen a túlvilág, a hit, a kereszténység és a rendkívül visszafogott testi örömöket célul kitűző életszemléletet mutatta be. Alapjában véve most is ez a három lehetőség létezik, az, hogy ki milyen irányban változtatja meg az életszemléletét és hogyan viszonyul embertársaihoz, nem kiszámítható ilyen módon. Például néhány héttel ezelőtt máris érzékelhető volt, hogy sokan próbálták az éjszakai életet az utolsó cseppig kiélvezni. De vannak, akik inkább magukba fordultak, és végiggondolták az életüket, hogy jól gazdálkodtak-e a rájuk bízott javakkal, és elmélyültek a saját gondolataikban. Az arányokat egyelőre nem látjuk, majd akkor fogjuk, amikor a járvány eltűnik az életünkből.

Borítókép: Kásler Miklós Emberi Erőforrások Minisztériumának minisztere dolgozószobájában

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!