Világháborús centenárium

2018.04.03. 14:42

Közösségi élményként megélhető történelmi megemlékezésekre van szükség

A kormány arra törekszik, hogy a történelmi megemlékezések mindenki számára megélhető közösségi élménnyé váljanak - jelentette ki az emberi erőforrások minisztere az első világháborús centenáriumi emlékév alkalmából indított országos pedagógus-továbbképző program keddi bemutatóján, Mezőkövesden.

Balog Zoltán köszöntőjében hangsúlyozta: a versenyképesség előtérbe helyeződésével úgy tűnik, a humán tudományok szerepe csökken, holott fontos versenyképességi tényezők. Ahhoz, hogy ez ne így legyen, változtatni kell az eddig bevett, Európában most is elfogadott módszereken és megközelítéseken a történelemoktatásban, illetve -szemléletben. Erre van igény és fogadókészség – mutatott rá a tárcavezető, aki szerint a továbbképző programra jelentkezett

több ezer pedagógus a cáfolata annak, hogy a magyar tanártársadalmat nem érdekli a hagyományos történelemszemléleten túli világ.

„Nagy szüksége van a magyar iskolának az új megközelítésekre, új energiákra, és fontos, hogy mit, hogyan, kiknek tanítunk” – fogalmazott. Hozzátette: ez a munka akkor lesz sikeres, ha a következő nemzedékek számára is vonzóvá válik a múlt ismerete, és átérzik a nemzeti összetartozás, valamint a magyarság megmaradásának jelentőségét.

„Elsősorban azzal kell tisztában lennünk, hogy kik vagyunk, honnan jöttünk és hová tartunk, mert

az a társadalom, mely nem törődik a múltjával, manipulálhatóvá válik”

- hangoztatta Balog Zoltán.

Mint mondta, az első világháború a magyarság alapvető traumája: a sebesültekkel együtt hárommillióan szerepelnek a veszteséglistán, majd a trianoni döntéssel az ország területének kétharmadát, lakosságának több mint felét elszakították. „Jogosan tekintünk erre tragédiaként és országvesztésként”, ám a „Határtalanul” program elindításával és június 4. nemzeti összetartozás napjává nyilvánításával ezek az emlékek mára közösségi élménnyé alakultak és pozitív üzenetet is hordoznak – húzta alá Balog Zoltán.

Kitért arra is, hogy amikor a kormány a nemzet határok feletti újraegyesítéséről beszél, egyebek mellett arra gondol: szükség van egységes, közös Kárpát-medencei felsőoktatási térre. Ennek megteremtésére százmilliókat fordítanak, de emellett például 60 milliárd forintból fejlesztenek a határokon kívül óvodákat és bölcsődéket is – emlékeztetett, újdonságként és a magyar diplomácia sikereként említve a magyar gazdaságfejlesztési programokat Romániában és Szerbiában. Megjegyezte: az anyaországban 106 milliárdot fordítanak óvoda- és bölcsődefejlesztésre.

Ezek az intézkedések egyszerre válaszok a történelmi kihívásokra, és befektetésnek tekinthetők a jövőbe – mondta, hozzáfűzve: az erőfeszítések célja, hogy a múlt, a jelen és a jövő, valamint a közösségek sorsa az anyaországban és azon túl „közös gondunk és közös büszkeségünk” legyen.

A köszöntőt követő pódiumbeszélgetésen Schmidt Mária, az első világháborús megemlékezések koordinálásáért felelős kormánybiztos arról beszélt: az első világháború volt a 20. század legfontosabb eseménye, „az akkori kérdések és dilemmák ma is ott vannak az asztalon és formálják életünket”.

A múlt megismerése nélkül nem lehet sem jelent alakítani, sem jövőt építeni – mondta.

Hangsúlyozta: elvitathatatlan, hogy az első világégés során és azt követően Magyarország súlyos veszteségeket szenvedett, ám az emberek ezen felülemelkedve képesek voltak új államot alapítva stabil országot létrehozni és nemzeti függetlenséget teremteni, mert rájöttek, hogy a megmaradáshoz össze kell fogniuk. „Ebből a szempontból Trianon sikertörténet, melyre büszkék lehetünk, és ami azt mutatja: van bennünk erő, elszánás és okosság” – fogalmazott Schmidt Mária.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!