Mikola: a kisebbségek védelme gazdagítja Európát

A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) biztonságpolitikai és nemzetközi együttműködésért felelős államtitkára az Európa Tanács regionális és kisebbségi nyelvek európai chartájáról rendezett konferencia megnyitóján kiemelte: a kisebbségek nyelvhasználatát illetően nehézségekkel is meg kell küzdeni, ma is több országban vannak problémák, amelyeket együttműködéssel kell megoldani.

Az ukrán oktatási törvénnyel kapcsolatban megjegyezte: meg kell erősíteni a jelentőségét annak, hogy a kisebbségek élni tudjanak a jogaikkal, használni tudják a nyelvüket. Magyarország mindig nagy figyelmet fordított arra, hogy biztosítsa a területén élő kisebbségek jogait – jelentette ki.

Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára hangsúlyozta: Magyarországnak azért fontos a kisebbségi jogok kérdése, mert a magyarság egyharmada a mai országhatárokon kívül él, továbbá mert 13 nemzetiség él Magyarország területén.

Kifejtette: 2,5 millió magyar él közvetlenül a határok menti országokban, és további 2,5 millió a nagyvilágban. Ezért Magyarországnak létfontosságú, hogy a nemzeti kisebbségek megőrizhessék identitásukat, nyelvüket, kultúrájukat, hagyományaikat, és Magyarországnak anyaországként mindent meg kell tennie ezért – mutatott rá.

Az államtitkár közölte: Magyarországon 13 nemzetiség él együtt a magyarokkal több száz éve, együtt építik az országot, amelyet „közös hazának tartunk”, és „amelyért sokat küzdöttünk”.

Potápi Árpád János hozzátette, az őshonos nemzetiségek megérdemelnek annyi védelmet, mint a csak néhány éve, évtizede itt élő más népcsoportok.

Claudia Luciani, az Európa Tanács demokratikus kormányzásért és antidiszkriminációért felelős igazgatója elmondta: 25 éve írták alá az Európa Tanács chartáját, Magyarországnak is komoly érdeke volt az aláírás, és az ország azóta is dolgozik a kisebbségi nyelvek védelméért. 25 éve különösen aktuális volt ez a kérdés, hiszen háború dúlt Európában, és ugyan ma már nem ilyen sürgető a helyzet, de továbbra is napirenden kell tartani a kisebbségek ügyét – hangsúlyozta.

Kiemelte: Európának többnyelvűnek, multikulturálisnak kell maradnia. Az államnyelv és a kisebbségi nyelvek nem egymást kizáró dolgok, „nem szabad ellenségként tekinteni a kisebbségi nyelvekre” – mondta.

Az ukrajnai helyzettel kapcsolatban közölte: Ukrajna elfogadta, hogy meghallgatja a Velencei Bizottság álláspontját, vagyis sikerült elérni, hogy az ország újra megvizsgálja, milyen kötelezettségek vonatkoznak rá.

Németh Zsolt (Fidesz), az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke is arról beszélt, hogy a kilencvenes évek elején, amikor létrejött a charta, jelentősen különbözött a kisebbségek helyzete a maitól. Az egyezmény védi a kisebbségek nyelvhasználathoz való jogát, hagyományaik megőrzését – mondta.

A képviselő úgy vélte, miközben az EU-t az értékek uniójának tekintik, nincs uniós mechanizmus, amely a kisebbségeket védelmezné. Ahol több Európának kellene lennie, ott nincs elég, így például a nyelvi jogok garantálásában – fogalmazott.

Németh Zsolt kitért arra: Magyarország elkötelezett a kisebbségek védelme mellett, és hálás az Európa Tanács támogatásáért az ukrán oktatási törvény ügyében.

A tanácskozást a charta aláírása megnyitásának 25. évfordulója alkalmából szervezte a Külgazdasági és Külügyminisztérium és az Európa Tanács a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkársága és az Országgyűlés támogatásával. A regionális és kisebbségi nyelvek európai chartáját 1992-ben fogadta el az Európa Tanács miniszteri bizottsága Strasbourgban. Célja, hogy támogassa az Európában beszélt helyi és kisebbségi nyelveket. Magyarország a kihirdetésekor, 1992-ben írta alá a chartát, és az Országgyűlés az elsők között, 1995-ben ratifikálta.