Orbán Viktor: eltűnhet a nemzeti közösség, ha nincsenek családok

Cikkünk frissül!

A kormányfő kijelentette, a demográfia kérdésében a migrációs megoldást távol kell tartani, nem lehet hozzájárulni egy „lakosságcseréhez”, ahogyan azt az „esztelen” zöld érvelést is el kell utasítani, amely szerint a Föld akkor járna jobban, ha kevesebb gyermek születne.

A teremtés rendje szerint az ökoszisztémának az ember nem ellenfele, hanem része, ezért nem szembefordítani kell a kettőt egymással, hanem értelmesen kell kijelölni az egyre növekvő számú emberiség helyét az ökoszisztémában – közölte.

Orbán Viktor azt is mondta,

a családtámogatási rendszer eredményességében akkor érhető el a fordulópont, ha a gyermeket vállalók garantáltan jobb életszínvonalon élnek, mintha nem vállaltak volna gyermeket.

„Ezt a pontot keressük, ezt akarjuk elérni, itt fog átbillenni majd a magyar családtámogatási rendszer, de egyelőre még nem tartunk itt, ehhez még jó néhány év kitartó munkájára lesz szükségünk” – jelezte.

A magyar családpolitika szellemi alapjai közé sorolta azt a meggyőződést, miszerint minden gyermeknek joga van apához és anyához, és hogy a család és a gyermek nem más, mint a nemzeti közösség biológiai újratermelésének előfeltétele.

Ha nincsenek családok és gyermekek, akkor egy nemzeti közösség el tud tűnni

– fogalmazott, hozzátéve: egy magyar, vagy egy cseh, vagy például egy szerb méretű nemzeti közösségnek matematikailag nem olyan nehéz belátni, hogy rossz demográfiai tendenciák mellett „előbb-utóbb lesz egy utolsó ember, akinek le kell kapcsolnia a villanyt, vagyis el lehet fogyni”. Ha pedig egy nemzet eltűnik, „valami pótolhatatlan tűnik el a világból” – mutatott rá.

A miniszterelnök szólt továbbá arról, hogy a magyar modell alapja alkotmányos természetű, ennek hiányában ugyanis nem lehet hosszú távú családpolitikát folytatni. Hozzátette: ezek az alkotmányos alapok védenek meg a családellenes bírósági döntésektől, valamint attól, hogy a gyakran családellenes nemzetközi szervezetek, NGO-k, hálózatok „behatoljanak” a magyar államéletbe, döntéshozatalba.

A jó családpolitikához kellenek gazdasági alapok is: Magyarországon tíz év alatt kétszeresére növelték a családoknak juttatott költségvetési támogatást – mondta, hangsúlyozva: hosszú éveken keresztül van szükség kiszámítható családtámogatási szisztémára.

Kitért arra is, hogy Magyarországon a családtámogatási juttatásokat össze kell kötni a munkavállalással, a gyermekeknek nyújtott támogatásokat pedig össze kell kapcsolni a szülői kötelességek teljesítésével.

Orbán Viktor úgy összegzett: a magyar demográfiai kormányzati politika sikerességének feltétele, hogy a kereszténység visszaerősödjön Európában, és hogy „legyenek társak”, mert „egyedül nem megy”.

Utóbbiról azt mondta: most vannak társak, ilyen például Szerbia és Csehország – amelyek elnöki, illetve kormányfői szinten voltak képviseltetve a konferencián -, továbbá „szurkolunk az osztrákoknak”, és reményét fejezte ki, hogy „az olasz felfordulás is úgy rendeződik, hogy az végül is nekünk jó legyen, és ott is társakat kapjunk”.

A sikerességhez feltételül tűzte azt is, hogy a magyar nemzeti össztermék 2030-ig minden évben legalább 2 százalékkal haladja meg az unió gazdasági növekedésének átlagát. Mindezen felül pedig ki kell tartani – hangoztatta a miniszterelnök.

Megjegyezte: Európában, „a magas politikai szalonok világában” a magyar demográfiai politika céljáról – a 2,1-es termékenységi mutató eléréséről – 10-ből 9-en azt mondják, nem sikerülhet. De számos korábbi magyar intézkedésről is így nyilatkoztak: ilyen volt például az IMF „hazaküldése”, a bankadó, a rezsicsökkentés, a multinacionális cégek megadóztatása, az arányos jövedelemadó, az egymillió új munkahely létrehozása 10 év alatt, a migránsok megállítása és a határkerítés építése – sorolta, úgy értékelve: „minden egyes, a magyar nemzet számára fontos célt, amit kitűztünk – hiába mondta 10-ből 9, hogy nem lehetséges -, végül mégiscsak elértük”.

Kifejtette azt is, hogy régebben Magyarországon meglepetést okozott volna egy demográfiai konferencia, nem is tartottak ilyet, mert „azt gondoltuk, a harkályt nem kell biztatni, hogy kopácsoljon”.

A népességfogyás – folytatta a kormányfő – nem világjelenség és nem is a keresztény civilizáció jellegzetessége, hanem általános európai jelenség, aminek az oka a két világháború iszonyatos embervesztesége, amelyből a mai napig nem sikerült talpra állni. És mivel a politika idézte elő a bajt, kijavítani sem lehet a problémákat erőteljes állami szerepvállalás nélkül – jelentette ki.

A tanácskozás külföldi résztvevőit – mások mellett Aleksandar Vucic szerb köztársasági elnököt, Andrej Babis cseh kormányfőt és Tony Abbott korábbi ausztrál miniszterelnököt – köszöntve Orbán Viktor egyebek mellett arról beszélt, hogy

Magyarország mintaországként tiszteli Ausztráliát, különösen a migráció és az ausztrál nemzet megvédésében mutatott bátor, egyenes és angolszász következetességét.

Méltatta továbbá Szerbiát és Csehországot, utóbbi miniszterelnökéről, Andrej Babisról úgy fogalmazott: gazdasági és pénzügyi csodát tett Csehországban, ő Európa legjobb gazdaságpolitikusa, ezért „Magyarországon különösen magas az ő árfolyama”. „Mi is jól fejlődünk, de a cseheknek még mindig csak a tarkóját látjuk. (...) Mi, magyarok utol akarjuk érni a cseheket” – mondta.

Kövér László: a gyermekvállalás a legszemélyesebb közügy

Történelmi nézőpontból a gyermekvállalás a legszemélyesebb közügy, és az „európai meghasonlást” csak akkor lehet elhárítani, ha minden európai országban a legfontosabb közüggyé válik társadalmi, gazdasági, kulturális és politikai értelemben egyaránt – mondta az Országgyűlés elnöke a III. Budapesti Demográfiai Csúcson csütörtökön a Várkert Bazárban.

Kövér László előadásában Máté evangéliumát idézve – miszerint „minden ország, amely magával meghasonlik, elpusztul (...)” – kijelentette: nincs súlyosabb egyéni vagy közösségi meghasonlás annál, ha az életet nem akarjuk továbbadni, ha a jólét érdekében biológiai értelemben lemondunk a jövőről. Mint mondta, az élet legfőbb értelme, hogy továbbadjuk, és ez nemcsak egyéni kötelezettség, hanem a közösség szempontjából társadalmi-gazdasági szükségszerűség is. Kiemelte, a demográfiai adatok pontosan jelzik:

„európai és magyar közösségünket a meghasonlás veszélye kísérti”.

A házelnök kitért a 20. századi magyar demográfiai helyzetre, amelyről azt mondta, Magyarország az egyetlen ország Európában, ahol lassan négy évtizede, azaz 1981 óta kevesebben születnek, mint amennyien meghalnak. Ez összefügg azzal – fűzte hozzá -, hogy 1956-ban „hazánk volt az egyetlen ország a világon”, ahol teljesen szabaddá tették a művi terhességmegszakítást, és 1956 és 2017 között 6 millió legális abortuszt végeztek. Ez magasabb szám, mint Magyarország két világháborús életvesztesége, továbbá az 1920-as békediktátum által szülőföldjükkel együtt elcsatolt magyarok, valamint az 1956-os forradalom után az országból elmenekült emberek száma együttvéve – fűzte hozzá.

Kövér László előadásában elmondta, a magyar kormány által 2010-ben indított népesedéspolitikai fordulat célja, hogy 2030-ra az ország elérje a 2,1-es termékenységi rátát, azaz önerőből – migráció és illegális kényszermigráció nélkül – biztosítsa a társadalmi önfenntartást.

Hozzátette, a jelek biztatóak, hiszen a 2010-es 1,25-ös termékenységi ráta után most ez a mutató 1,49, és 2010-hez képest nő a házasságkötések száma, csökken a válások és a terhességmegszakítások száma, tavaly pedig jelentősen – csaknem 80 százalékkal – csökkent a népesség tényleges fogyásának az üteme 2010-hez képest.

„Az európai népesedési fordulat megteremtése érdekében mindannyiunknak el kell döntenünk, hová állunk”: az élet vagy a halál kultúrájának oldalára, „építjük vagy romboljuk a közösségeinket”

- hangsúlyozta a házelnök.

Véleménye szerint a rombolók célja a természetes közösségek felmorzsolása, elszakítása Istentől, az emberek megfosztása egymás közösségétől. Ha ugyanis nincsenek többé természetes közösségek, ha nincs többé család, vallási vagy nemzeti közösség, akkor többé nem lehet közjóra, közérdekre vagy éppen közbiztonságra hivatkozva szabályok alá vetni a magánérdeket – fűzte hozzá.

Kövér László szerint Európában a halál kultúráját szolgálják mindazok, akik azt hirdetik, hogy a gyermekvállalás magánügy, amit az állami politikának tabuként kell kezelnie.

Mint mondta, a gyermekvállalás a legszemélyesebb közügy, ehhez pedig vissza kell állítani a megbomlott egyensúlyt egyén és közösség, szabadság és felelősség, jog és kötelezettség között, hogy „újra képesek legyünk különbséget tenni” helyes és helytelen, erény és bűn, igaz és hamis, jó és gonosz között.

Mindez azonban nem érhető el pusztán politikai eszközökkel, még a legnagyobb demokratikus felhatalmazás mellett sem – hangsúlyozta, hozzátéve: olyan mentális fordulatra van szükség társadalmainkban, amelynek eredményeként a hagyományos értékekhez ragaszkodó többség tevékenyen is hajlandó ennek védelmére. Ha azonban a közösség vezetésére felhatalmazottak nem élnek ennek érdekében a rájuk bízott politikai eszközökkel, akkor bűnt követnek el az utánuk következő nemzedékkel szemben – emelte ki.

Az Országgyűlés elnöke szerint szintén a halál kultúráját szolgálják Európában mindazok, akik a természetes nemi különbözőségeket természetellenes módon manipulálják, akik azt hirdetik, hogy a homoszexuális nemi irányultság megváltoztathatatlan biológiai adottság.

„Mi, magyarok elhatároztuk, hogy meg akarunk maradni azoknak, akik ezer esztendeje vagyunk”: a keresztény Európát sajátos, mással fel nem cserélhető kultúrájával gazdagító nemzet tagjainak – hangoztatta előadásában Kövér László.

Kásler Miklós: a magyar kormány figyelembe veszi döntései hatását a családokra

A demográfiai helyzet eltérő a különböző országokban, de a cél mindenhol valamiféle megoldás találása, ezért a demográfiai folyamatok követése, értékelése és értelmezése sorskérdés – mondta az emberi erőforrások minisztere a III. Budapesti demográfiai csúcson csütörtökön.

Kásler Miklós a Várkert Bazárban megrendezett kétnapos nemzetközi konferencia első napján kiemelte, a kormányok a gyerekvállaláshoz biztosítani tudják a materiális feltételeket, hogy ne legyenek anyagi akadályok, de emellett szükség van egyfajta szellemi háttérre is, ezért a magyar kormány 2010 óta családbarát politikát folytat, azaz minden döntésénél figyelembe veszi, hogy milyen hatása lesz a családokra, a demográfiai helyzetre, a nemzet jövőjére.

Az immár kilenc éve létező „magyar modellről” pedig egyre többet beszélnek, egyre több ország érdeklődik iránta, mert megmutatkoznak az eredményei

- tette hozzá a miniszter.

Kásler Miklós kifejezte meggyőződését: a demográfiai problémák nagyon gyorsan megoldódnának, ha ismét az a szemlélet uralkodna, hogy a család, a gyermek érték, valamint a nők is azt éreznék, hogy „az életük attól teljesedik ki, ha [.] gondoskodnak az emberi nem fenntartásáról”. A miniszter arról beszélt, hogy a nagy nyugati országokban sokszor érezhető a klasszikus értékek meglazulása, felbomlása, ami „meglazítja a társadalom szöveteit is”, szemben a „napkeleti” nagy tradíciójú, hagyományaikat, vallásukat örző országokkal, ahol a demográfiai helyzet egyre jobb.

A megoldás tehát, ahogy azt Orbán Viktor miniszterelnök is megfogalmazta, a visszatérés a gyökerekhez, a klasszikus európai, keresztény, emberi értékekhez, azaz a hithez, a családhoz, a hagyományokhoz, az ősök és a leszármazottak tiszteletéhez.

Varga Mihály: a gazdaság teljesítménye alapot teremt a növekvő családtámogatásokhoz

A demográfiának, a népesedési folyamatok alakításának a politika középpontjában kell lennie – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter csütörtökön a Demográfiai Csúcson.

A konferencia Gyermekvállalás: anyagi kérdés című részében a pénzügyminiszter kiemelte, ha egy országban megfelelőek a feltételek, akkor a családok több gyermeket vállalnak. A polgári kormány már bizonyította, hogy a magyar emberek érdekeire, a családok megerősítésére, és a gazdaság fejlesztésére alapozza politikáját – mondta.

A kormány családpolitikájában a gyerek az első, segítik a fiatalokat abban, hogy annyi gyereket neveljenek, amennyit szeretnének, a gyereket nevelőktől pedig átvállalják az ezzel járó terhek egy részét – sorolta a pénzügyminiszter.

Kitért arra, hogy csak egy jól fejődő gazdaságban lehet a családok és a gyermekvállalás területén előrelépni. Ezért is nevezte fontosnak, hogy a magyar gazdaság egyre jobban teljesít, dinamikusan fejlődik: 2019 második negyedében 5,2 százalékkal nőtt a gazdaság teljesítménye, a munkában állók száma másfél éve meghaladja a 4,5 milliót.

A nettó átlagkereset 10 százalék felett nőtt, ezzel 85 százalékkal nőtt 2010 óta, a gazdasági háttér megfelelő alapot jelent ahhoz, hogy a gyerekvállalás ne legyen teher

- hívta fel a figyelmet.

Beszámolt arról, hogy a családbarát adórendszerben a családok 1900 milliárd forint kedvezményt kaptak, ami egymillió családnak jelent segítséget 2010-óta. A családok megerősítését szolgáló források 2010-óta 935 milliárd forintról 2228 milliárd forintra emelkedtek, az egy családra jutó támogatás pedig 785 ezer forintról 2 millió 57 ezer forintra nőtt – sorolta. Magyarország költségvetésében 2020-ban családtámogatásra 1293 milliárd forinttal jut több, mint az előző évben. Arról is beszámolt, hogy a családvédelmi akcióterv támogatásait több mint 36 ezren igényelték, a babaváró támogatást több mint 23 ezer pár kérte. Magyarország népesedési folyamatainak alakulása gazdasági szempontból is kulcskérdés – húzta alá Varga Mihály.

Nem mindegy, milyennek ábrázolják a családot

Frank Füredi szociológus, a XXI. Század Intézet tudományos főmunkatársa arról, hogy a gyermekvállalás pénzügyi kérdés-e, azt mondta, nem döntő jelentőségű a pénz, az embereket a kulturális tényezők befolyásolják a gyermekvállaláskor.

A probléma, hogy a családi élethez negatív jelentés társult, a családot úgy ábrázolják, ahol a nő rabszolgájává válik a család elvárásainak – mondta. Lehetetlen olyan filmet találni, ahol a családot boldog közösségnek mutatják be.

Évtizedek óta terjed a rossz példa

Spéder Zsolt demográfus, a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének igazgatója arról beszélt, hogy a teljes termékenységi arányszám 2 körüli értékével biztosított a népesség reprodukciója, ez lecsökkent a régióban, alacsony szinten stagnál. Hozzátette: 30 év alatt megkétszereződött a gyermek nélküli nők aránya.

Megfigyelhető, hogy 30 évvel ezelőtt a nők 50 százalékának két gyermeke volt, 14-15 százalékuknak egy gyermeke, míg a gyermektelenek aránya 8-9 százalék körül alakult. Mára átlagosan a gyermektelenség duplájára nőtt, 25 százalékra emelkedett az egygyermekesek aránya. Csökken a házasságban élők részaránya, nő az egyedül élők aránya is, a gyermekvállalás nem csak anyagi kérdés – mondta a demográfus.

Palkovics László: biztonságos környezet támogatja a gyermekvállalást

Palkovics László a fenntarthatóság gazdasági elemei közül kiemelte, hogy a költségvetés és az államháztartás hiánya egyaránt alacsony, a növekedés évek óta európai összehasonlításban is kiemelkedő.

A tárcavezető az ENSZ adataira hivatkozva hangsúlyozta, hogy európai összehasonlításban alacsony, 6 százalék körüli a külföldön dolgozók aránya a Magyarországon születettek között, miközben Ausztria esetében a mutató 6,7 százalék, Kelet-Európában pedig akár a 40 százalékot is eléri.

Véleménye szerint a családtámogatásoknak is köszönhető, hogy a népességmozgás iránya megfordult, és Németországból ma már többen jönnek vissza, mint amennyien kimennek.

Előbbiek – mint fogalmazott – szaktudással és tapasztalattal térnek haza, a beruházásokban egyre jelentősebb a magas színvonalú technológiák aránya, és becslések szerint európai szinten az egyik legmagasabb, 80 százalék körüli a hightech hozzáadott értéke a belföldi gyártáson belül.

A technológiai fejlődés jelentős részben külföldi vállalatok beruházásaihoz köthető, de végső soron a magyar iskolákban és egyetemeken végzettek munkájának köszönhető – mondta Palkovics László. A miniszter közölte, hogy a kormány tovább akarja erősíteni a magyar innovációs környezetet. Ehhez kapcsolódik többek között, hogy jövőre 25 százalékkal nő a kutatási és fejlesztési tevékenységek állami támogatása, és országszere nyolc Science Park létesül, hogy innovatív környezet álljon készen az egyetemek, kutatóhelyek, üzemek és vállalkozások együttműködéséhez – tette hozzá a tárcavezető.

Gulyás Gergely: a kereszténydemokrácia egyértelmű értékválasztásra épül

A miniszterelnökséget vezető miniszter Assisi Szent Ferencnek tulajdonított ima szövegével köszöntötte, amelyben a középkori szerzetes

türelmet kér ahhoz, hogy elfogadja, amin nem tud változtatni, bátorságot, hogy megváltoztassa, amit lehet, és bölcsességet, hogy e kettő között különbséget tudjon tenni.

A tárcavezető szerint ez az ima fontos üzenet mindazoknak, akik közügyekkel foglalkoznak. Manapság a szabad és demokratikus világban, különösképpen Nyugat-Európában olyan politikát preferálnak, amely sokszor szembemegy a magyar kormány által képviselt értékekkel.

A miniszter felhívta a figyelmet arra: Magyarország immár harminc év szabadságban, demokráciában él, jogállami keretek között. Budapest a kontinens egyik leggyorsabban fejlődő városa, a magyar pedig az Európai Unió leggyorsabban fejődő gazdasága.

Mégis, ha valaki csak a fősodorbeli médiából tájékozódik Magyarországról, akkor „vagy nem hitte el, amit olvasott”, vagy – szólította meg a demográfiai csúcs résztvevőit – „hihetetlen bátorságról tett tanúbizonyságot, hogy elfogadta a meghívásunkat”.

Ezért a demográfiai csúcs résztvevői „vagy nagyon bátrak, vagy nagyon okosak, vagy egyszerre mindkettő” – mondta Gulyás Gergely.

Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és ifjúságügyért felelős államtitkára köszöntőjében méltatta a demográfiai csúcs „értékes és izgalmas előadásait”, a résztvevők „inspiráló hozzászólásait”. Úgy fogalmazott: „az a családközpontú – pro family – hálózat, amelynek mi részesei és vezetői is vagyunk, a mai nappal megerősödött”.

Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond a III. Budapesti Demográfiai Csúcson a Várkert Bazárban 2019. szeptember 5-én.