Orbán Viktor: a kínai gazdaság erősödése komoly lehetőségeket tartogat

A kínai gazdaság erősödése komoly lehetőségeket tartogat a kelet-közép-európai országoknak, Kína rendelkezik azokkal a forrásokkal és kapacitásokkal, amelyekkel olyan fejlesztéseket lehet végrehajtani Közép-Európában, amelyek európai forrásokból ma nem lehetségesek – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn Budapesten, a Kína, valamint 16 kelet-közép-európai ország gazdasági és kereskedelmi fórumát követő sajtótájékoztatón. Li Ko-csiang kínai miniszterelnök pedig Kína és a kelet-közép-európai országok együttműködésének kölcsönösen előnyeit hangsúlyozta.

A magyar miniszterelnök a fórum megnyitóján kifejtette: Kelet-Közép-Európában Európa legversenyképesebb befektetési környezete jött létre, ám Európa további fejlődéséhez szükség lesz a Kelet technikai és pénzügyi részvételére. Rámutatott: Európának nem szabad bezárkóznia, mert azzal elveszíti a fejlődés lehetőségét. Főleg most nem szabad bezárkóznia, amikor olyan történelmi kihívásokkal néz szembe, amelyeket csak akkor tud megválaszolni, ha erős szövetségesei vannak – mondta.

Kína és Közép-Kelet-Európa együttműködését a magyar kormányfő gazdasági, kereskedelmi sikertörténetnek nevezte. A projektek közül kiemelte a Belgrád-Budapest vasútvonal korszerűsítését és fejlesztését, amely az Egy övezet-egy út kezdeményezésben a modern selyemúton keresztüli szállítás szempontjából stratégiai jelentőségű lesz a jövőben.

Li Ko-csiang kínai miniszterelnök hangsúlyozta: Kína prosperáló Európát szeretne látni, támogatja az európai integrációs folyamatokat. A kínai kormányfő szerint az elmúlt években jelentősen erősödött Kína és a kelet-közép-európai országok gazdasági együttműködése, amellyel az eurázsiai kontinens két oldalát hozzák össze.

Úgy vélte, Kína és a kelet-közép-európai országok együttműködése racionális, mert összhangban áll a globalizáció tendenciáival, a kereskedelem és a beruházások előmozdításának szükségességével. Hozzátette: a kínai import nyújtotta lehetőségekből remélhetőleg sok kelet-közép-európai cég is részesülhet. Kína arra törekszik, hogy még több árucikket, szolgáltatást importáljon a kelet-közép-európai térség államaiból, és segítse az infrastruktúra fejlesztését – mondta a kínai miniszterelnök.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a fórum megnyitóján egyebek mellett arról beszélt, a politikai és a finanszírozási feltételek is adottak ahhoz, hogy a kínai és kelet-közép-európai vállalatok a lehető legeredményesebb együttműködést alakítsák ki, nincs olyan nyitott vagy vitás kérdés, amely gátolná a gazdasági együttműködés további előmozdítását.

A miniszter a csúcstalálkozó keretében szervezett kerekasztal-beszélgetésen arról is beszélt, hogy növelni kell a kis- és közepes vállalkozások (kkv-k) szerepét Kína és a közép-kelet-európai országok gazdasági együttműködésében.

San Csung kínai kereskedelmi miniszter arról beszélt, hogy a 16+1 országcsoport együttműködése jelentős gazdasági keretté nőtte ki magát az elmúlt években, amelyben hajtóerőnek számítanak a kkv-k.

A kínai tárcavezető közölte: kínai és magyar cégek képviselői több együttműködési megállapodást írnak alá, ezek teljes értéke meghaladja a 800 millió dollárt.

Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter a fórum mezőgazdasági és környezetvédelmi szekciójának ülésén elmondta, hogy idén az előzetes adatok szerint újból mintegy 25 százalékkal nő majd a Kínába irányuló magyar agrárexport. A növekedéshez hozzájárul, hogy Közép-Kelet-Európa országai közül ma Magyarország rendelkezik a legtöbb termékcsoportra vonatkozó kiviteli engedéllyel Kínába. A szaktárca tájékoztatása szerint a miniszter beszédét követően 6-6 magyar és kínai vállalat, illetve intézmény kötött együttműködési megállapodást.

Barcza György, az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatója a csúcstalálkozó keretében, az EXIM által szervezett kerekasztal-beszélgetésen elmondta, hogy Magyarország az első külföldi kötvénykibocsátó, amely a hongkongi és a belső kínai, azaz panda piacon is bocsátott ki kötvényt renminbiben. A 3 milliárd renminbi, vagyis 0,4 milliárd euró értékű programból egymilliárdos keretet használtak fel, a piaci lehetőségektől függően jövőre és 2019-ben is sor kerülhet újabb kibocsátásra – ismertette.

Szintén a csúcstalálkozó elemeként a Kínai-Közép-Kelet-Európai Bankközi Szövetség megalapításáról szóló megállapodást írtak alá. A Budapesten zajló tárgyalásokkal párhuzamosan a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) tulajdonában álló MFB Invest Zrt. és a kínai tulajdonban álló Chi Fu Investments képviselői pedig szándéknyilatkozatot írtak alá egy közös magántőkealap létrehozásáról, a működését várhatóan 2018 közepén megkezdő alap magyar vállalatokba fektet majd tőkét.

Hétfőn elindult az első két exportvonat is Kínába, a szerelvények egyike Ukrajnán, Oroszországon és Kazahsztánon át visz árut a távol-keleti államba, a másik vonat konténereit a görögországi Pireusz kikötőjéből hajón szállítják tovább.