Rekordhőség – mi vár ránk a jövőben?

A közelmúlt időjárása nem kímélte a hőmérőket, a higanyszálak ugyanis a világ több pontján rekordmagasságokba szöktek: Las Vegasban 47,2, a pakisztáni Turbatban 54 Celsius-fokot mértek, de nagy volt a meleg Európában is, Madrid környékén például rendszeresen 40 fok fölött volt a hőmérséklet. Bár Olaszországban ennyire azért nincs meleg, a 39 fokos maximumok és a kevés csapadék miatt kialakult vízhiány az olasz csizma középső és déli tartományaiban is komoly károkat okoz.

Az elviselhetetlen hőség miatt 72 olasz városban vezettek be vízkorlátozást, köztük a fővárosban, Rómában is, ám ez a gazdaságon aligha segít majd, az aszály ugyanis az emberek mellett a termőföldeket is sújtja, a kár az előzetes számítások szerint akár milliárdos nagyságrendű is lehet. Eközben Portugáliában halálos erdőtüzek pusztítanak, Szófiában, Bulgária fővárosában a Balkánt sújtó hőség pedig már 4 halálos áldozatot követelt.

Mi lehet az ok?

Az extrém időjárási körülményekért manapság leginkább a globális klímaváltozást szokás okolni, abban azonban, hogy ennek mekkora a szerepe, már közel sincs akkora egyetértés. Egy nemzetközi tudóscsapat, a World Weather Attribution (WWA) nemrégiben kiadott jelentése szerint a szokatlanul forró európai júniusért egyértelműen a klímaváltozást kell okolnunk:

Világos bizonyítékot és szoros kapcsolatot találtunk az e havi rekord meleg és az ember okozta klímaváltozás között

- mondta Geert Jan van Oldenborg, a holland meteorológiai intézet vezető kutatója, a jelentés egyik szerzője.

A kutatók a történelmi folyamatokat elemezve azt jósolják, hogy a jövőben a fosszilis üzemanyagok használatával előidézett klímaváltozás miatt négyszer nagyobb a valószínűsége az ilyen típusú hőségnek Franciaországban, Hollandiában és Közép-Angliában, és tízszer nagyobb Portugáliában, valamint Spanyolországban.

A WWA szerint egyre kevésbé valószínű, hogy a hőség a természet szeszélyének számlájára írható, és nem magyarázható sem a Nap aktivitásában bekövetkező változásokkal, sem olyan természeti tényezőkkel, mint például a légkörben lévő vulkáni por kis mennyisége. Ez pedig azt jelenti, hogy a klímaváltozás legfőbb oka nem más, mint az üvegházhatású gázok kibocsátásának növekedése.

Jóslás kontra előrejelzés

A júniusi forróság a Meteorológiai Világszervezet (WMO) érdeklődését is felkeltette. A szervezet szakemberei megvizsgálják majd, hogy az elmúlt hetekben közölt extrém hőmérséklet-mérések a tudományos szabványok szerint születtek-e, illetve jelentenek-e új rekordot az adott térségekben.

A WMO egyébként nem először foglalkozik a klímaváltozás veszélyeivel, 2014-ben például fiktív időjárás-jelentéseket tettek közzé a Youtube-on, amelyekben meteorológusok mondják el, milyen idő várható 2050-ben.

Az ilyen, évekre, évtizedekre vonatkozó jóslásokkal azonban nem árt óvatosnak lenni, ugyanis jóval megbízhatatlanabbak, mint azok, amik a jövőheti időjárást mutatják be. Reisz András meteorológus például nemrégiben az Origo-nak adott egyik interjújában azt mondta, 50 évre nagyon nehéz előrelátni, az ilyen forgatókönyvek ugyanis csak meghatározott körülmények mellett teljesülnek, vagyis mindig feltételes módúak, ezzel szemben manapság gyakran tényként tálalják őket, ami igencsak megtévesztő lehet.

A klímaváltozás ténye tehát egyre biztosabbnak tűnik, amit az elmúlt hetekben sokan saját bőrükön is tapasztalhattak, arra azonban, hogy a jövőben mi vár ránk, csak jóslásaink vannak, ezekkel azonban nem árt vigyázni.