Kurdisztáni népszavazás

2017.09.26. 06:39

Új állam született?

Több mint hetven százalékos volt a részvétel a kurdisztáni népszavazáson, az igennel szavazók arány pedig több mint kilencven százalékos volt. Irak és Törökország nehezményezi a kurdok „túlzott önállóságát”.

90 százalék feletti a függetlenségre szavazók aránya

Az iraki kurd szavazók több mint 90 százaléka igennel voksolt hétfőn arra, hogy Kurdisztán régió és körülötte a kurdok lakta térségek független állammá alakuljanak – adta hírül hétfőn éjjel az erbíli választási bizottság az előzetes eredményt.

A területen szavazásra jogosult 5,5 millió fő bő 72 százaléka járult az urnákhoz – közölte a bizottság, holott korábban 78 százalékos részvételi hányadról szóltak hírek.

A külföldön élő iraki kurdok már szombattól szavazhattak. Végeredmény legkésőbb három nap múlva várható.

Kurdisztánon a voksolást követően éjszakába nyúló népünnepély lett úrrá: tűzijátékkal, autódudák kórusával, levegőbe lövöldözéssel tudatta örömét a függetlenségre vágyó elsöprő többség.

Magas részvétel mellett lezajlott a referendum

A szavazólapon a következő kérdés szerepelt kurd, török, arab és asszír nyelven:

„Szeretné-e, hogy Kurdisztán régió és körülötte a kurdok lakta térségek független állammá alakuljanak?”.

Az észak-iraki autonóm Kurdisztán és kurdok lakta egyéb térségek függetlenségéről a bagdadi vezetés szembenállása mellett és nemzetközi nyomás ellenére kezdeményeztek népszavazást.

A jogilag Kurdisztánhoz tartozó területeken kívül szavaztak még Kirkuk és Dijala tartományban, valamint Ninive tartomány főképpen kurdok lakta településein. Habár ez utóbbi tartományok és települések közigazgatásilag a bagdadi központi vezetéshez tartoznak, gyakorlatilag a kurd pesmerga harcosok ellenőrzése alatt állnak.

A hétfői napon 5,5 millió szavazót vártak az urnákhoz Irakban, de a külföldön élő iraki kurdok már szombattól szavazhattak. A választásokat mintegy 400 külföldi megfigyelő felügyelte, és mintegy 600 újságíró tudósít róla, negyedük a külföldi tömegtájékoztatást képviseli.

A szavazóhelyiségek az eredetileg megjelölt időponthoz képest egy órával később, helyi idő szerint este 7 órakor zártak. Az iraki kurd választási bizottság tájékoztatója szerint azért volt szükség a szavazás idejének meghosszabbítására, mert a végpontjaként megjelölt 6 óra környékén továbbra is rengetegen érkeztek a voksolásra.

Azokban a szavazóhelyiségekben, amelyekbe a média munkatársai betekintést nyerhettek, a nemzetközi megfigyelők jelezték, hogy a voksolás „normálisan”, zökkenőmentesen zajlott.

A szavazóhelyiségek zárását megelőzően másfél órával a hatóságok kijárási tilalmat rendeltek el Kirkuk tartományban. Egy névtelenséget kérő iraki kommandós szerint a kijárási tilalmat megelőző jelleggel rendelték el, aminek célja, hogy a hatóságok ellenőrzésük alatt tartsák a referendumot követően esedékesen kialakuló eseményeket.

Az iraki kurdok közül sokan népviseletben érkezve, táncolva és dalolva érkeztek a különböző szavazóhelyiségekbe és ünnepeltek a szavazás után.

„Ma van Kurdisztán születésnapja” – mondta egy idősebb iraki kurd férfi. Az egyes szavazóhelyiségekben megjelent szavazók közül a férfiaknál többen zöld (a kurd zászló egyik színe) nadrágban és mellényben, míg a nők közül többen a kurd zászló színeire festett körmeikkel jelentek meg szavazni, majd csatlakoztak az ünneplő tömeghez. Sokan az egész családjukat elvitték szavazni, az egyik férfi például kiskorú leánygyermekével dobatta be a szavazatot. „A függetlenség az álmunk és jogunk” – mondta a lányával szavazó férfi.

A referendum előzetes eredményeit várhatóan kedden teszik közzé, míg a hivatalos eredményekre három napon belül lehet számítani a Rudav beszámolója szerint.

Kurdisztán parlamentje tíz napja hagyta jóvá, hogy szeptember 25-én referendumot tartsanak a függetlenségről az autonóm Kurdisztánhoz tartozó Dahuk, Erbíl, Szulejmaníja és az utóbbiból 2014-ben kialakított Halabdzsa kormányzóságban.

Törökország és Irak tart a kurd önállóságtól

A népszavazás lezárultát követően az iraki külügyminisztérium bejelentette, hogy az ország hadserege nagyszabású közös hadgyakorlatot indított Törökországgal a két ország közös határánál.

A hétfői nap folyamán az iraki kurd régióval közös határ lezárását kérte Haider al-Abádi iraki miniszterelnöktől az iraki parlament – közölte egy parlamenti képviselő. A forrás szerint a parlament a határozatban ezenkívül azt kérte al-Abáditól, aki egyben a fegyveres erők főparancsnoka, hogy vezényelje ki a biztonsági erők tagjait a kurdok ellenőrzése alatt álló vitatott területekre, válaszul arra, hogy hétfőn megkezdődött a népszavazás a kurdok függetlenségéről Irakban.

Szintén hétfőn Recep Tayyip Erdogan török államfő szankciókkal fenyegette meg az észak-iraki kurd autonóm régiót a népszavazás miatt.

A török államfő egyúttal arra figyelmeztette az autonóm régiót, hogy a török haderő „nem céltalanul kezdett hadgyakorlatot” múlt hétfőn az Észak-Irakkal határos délkelet-törökországi Sirnak tartomány Silopi körzetében. „Egyik éjszaka egyszer csak beállíthatunk” – jelentette ki, emlékeztetve arra, hogy a török haderő tavaly augusztusban Észak-Szíriában indított hadműveletének kezdete óta mintegy 2 ezer négyzetkilométert vont ellenőrzése alá.

A török törvényhozás szombaton újabb egy évvel meghosszabbította a török hadsereg szíriai és iraki hadműveleteire adott mandátumát. A döntés értelmében Törökország – az észak-szíriai Eufráteszi Pajzs hadművelethez hasonlóan – akár katonailag is beavatkozhat Irakban.

A térségben Törökország és Irak mellett Irán és Szíria is ellenzi a kurdok függetlenné válását. Ankara, Teherán és Damaszkusz egyaránt attól tart, hogy a lépés felerősítené a területükön élő kurd kisebbség szeparatista törekvéseit.

Borítófotó: Kurdok ünnepelnek a kurd függetlenségi népszavazás lezárása után a főleg kurdok lakta észak-iraki Erbílben 2017. szeptember 25-én. (MTI/EPA/Mohamed Meszara)

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!