Ordo Iuris

2022.04.04. 18:26

Külföldi baloldali újságírók avatkoznak be a választási kampányokba

Jerzy Kwasniewsk szerint megszoktuk már, de ennek ellenére mégsem kellene hozzászoknunk a külföldi beavatkozásokhoz, nem csak a sajtó, hanem a belpolitika terén sem.

Az április 3-án lezajlott országgyűlési választások tapasztalatairól Jerzy Kwaśniewskit, a lengyel Ordo Iuris Jogi Kulturáltságért Intézet nevű független jogi szervezet elnökét, aki többedmagával választási megfigyelőként volt jelen Magyarországon kérdezte az Origo.

Jerzy Kwaśniewski elsőként az erdélyi levélszavazatokkal kapcsolatos Telex-botrányról beszélt. Értékelése alapján

ez volt az egyik legsúlyosabb vád a kampány alatt.

– És mivel pont a baloldali pártok szavazatait érintette, ezért az aggodalmuk még nagyobb volt – emelte ki. Éppen ez okból kifolyólag munkacsoportot hoztak létre, hogy kiderítsék, mi a valóságalapja a híreszteléseknek.

A választási megfigyelő hozzátette: „a munkacsoportunk számára egyik legfontosabb az volt, hogy ellenőrizzük, lehetséges-e, hogy bárki a határon túli magyarok közül – a túlnyomóan magyar településeken – jogtalanul összegyűjti-e ezeket a szavazólapokat? Konkrétabban lehetséges-e az, hogy valaki szétválogatja az ellenzéki és a kormánypárti szavazatokat?" 

– A munkacsoport arra a következtetésre jutott, hogy ez lehetetlen, mert a szavazás titkossága az azonosítólap elkülönítésével biztosított és a teljes folyamat biztonságos. Egy megjegyzéssel élnék:

a legelejétől fogva azért aggódtunk leginkább, hogy a közzétett fotók szerint ez csak ellenzéki szavazatokat érintett. És az ezt közzétevő újságíró elfogult volt, illetve ezt az esetet arra akarta felhasználni, hogy befolyásolja a választási eredményt 

– hangsúlyozta.

– A témát jelentésünkben részletesen fel fogjuk dolgozni – fűzte hozzá Jerzy Kwaśniewski.

A Fidesz honlapjának, illetve a konzervatív hírportálok meghekkelésével kapcsolatosan arról beszélt: Tapasztaltunk szólás- és sajtószabadság terén is szabálytalanságokat, főleg a nagy tech cégek részéről: lekorlátozták politikusok közösségi oldalainak az elérhetőségét, és nem csak a kormánypártiaknál, hanem az ellenzékieknél is.

– Azt javasolnánk, hogy a közösségi média jelentőségének emelkedésével együtt a jogrendszerbe is be kellene építeni ennek a szabályozását – hangsúlyozta az Ordo Iuris vezetője.

A lengyel megfigyelő arról is beszélt, hogy 

külföldi baloldali újságírók avatkoznak be a választási kampányokba, 

de ez persze nem csak Magyarországot érinti, hanem más európai országokat is. 

– Megszoktuk már, de ennek ellenére mégsem kellene hozzászoknunk a külföldi beavatkozásokhoz, nem csak a sajtó, de a belpolitika terén sem. Nem csupán a média, hanem külföldi politikusok részéről is tapasztalható a jelenség. Ez a semlegesség elvével teljes mértékben szembemegy. 

Leginkább a külföldi újságíróknak nem kellene megpróbálni befolyásolniuk a választási eredményt, a belföldieknél ez viszont elfogadható – tette hozzá.

Jerzy Kwaśniewski felhívta rá a figyelmet, a 

végső jelentésükben külön ki fognak térni a Bajnai Gordon egykori baloldali miniszterelnök, illetve Ficsor Ádám volt titokminiszter-féle DatAdat botrányra. 

Hangsúlyozta, hogy a dolog a Cambridge Analytics-ügyhöz hasonlít, amely az amerikai választásokon már előjött. 

A GDPR-szabályzás miatt az Európai Unióban ez érzékenyebb téma – politikai álláspont szerint listázni embereket, ez az egész teljesen szembemegy a GDPR-ral.

A megfigyelői munkásságáról beszélve Jerzy Kwaśniewski kiemelte, az elmúlt két hétben azt tapasztalta, hogy mindkét oldalról nagyon nyitottak voltak a politikusok. Ugyanakkor úgy látja, hogy a magyar politikai tér legalább annyira polarizált, mint a lengyel.

Az Ordo Iuris lengyel jogi elemző intézet és varsói partnere, a Collegium Intermarium szervezésében vettek részt nemzetközi megfigyelők az országgyűlési választásokon és népszavazáson.

A szervezetek záró jelentése angolul ITT elérhető. Alább közöljük a jelentés kivonatának magyar fordítását.

Ordo Iuris, a Jogi Kultúra Intézete
Collegium Intermarium Egyetem

Nemzetközi megfigyelő misszió Magyarországon

A 2022. április 3-ai parlamenti választások és népszavazás

Zárójelentés

Összefoglaló

 

A választás lebonyolítása

A. A választás lebonyolítását meghatározó szabályok teljes körű vizsgálatát, a választási
folyamat gyakorlati végrehajtását és annak minden szintjén történő ellenőrzését, majd
az április 3-án 60 választási bizottságban végzett megfigyelést követően, a választási
és népszavazási megfigyelő misszió megállapítja, hogy a parlamenti választások és a
népszavazás megfeleltek valamennyi helyi és nemzetközi szabványnak, a
választásokra vonatkozó alapelveknek, és hatékonyan biztosították az általános,
közvetlen, titkos, szabad és egyenlő szavazást.

B. A választás napján nem merült fel olyan körülmény, amely sértette volna a
tisztességes és szabad szavazást.

C. A választás napját megelőző egy évben a választási rendszerre vonatkozó törvényben
nem vezettek be olyan változtatásokat, amelyek alááshatták volna a rendszer
stabilitását vagy az esélyegyenlőség alapelvének következetes betartását. A választási
rendszerre vonatkozó rendelkezésekről megállapítást nyert, hogy megfelelnek a
pluralizmus, a stabilitás, a szabad véleménynyilvánítás és a semlegesség
követelményeinek, és biztosítják a választás ellen benyújtott panaszeljárások
lehetőségét.

D. A választások átláthatóságának növelése érdekében ajánljuk a szavazóurnák
egységesítését szilárd anyagból (pl. műanyagból) készült zárt, átlátszó dobozok
használatával.

 

Választási finanszírozás

E. A nemzetközi választási megfigyelő misszió – az általa megfigyelt minden területen –
arra a következtetésre jutott, hogy a választási folyamat törvényességét,
tisztességességét, átláthatóságát és relevanciáját meghatározó európai normáktól és a
magyar jogtól való lényeges eltérés nem áll fenn.

F. Figyelembe véve a jelentés elkészítéséhez tanulmányozott szabályozásokat, interjúkat
és dokumentumokat, a nemzetközi választási megfigyelő misszió arra a
következtetésre jutott, hogy a magyar választások finanszírozási rendszere teljes
mértékben és lényeges eltérések nélkül illeszkedik az általános európai
keretrendszerbe.

G. A magyar jogrendszer a többi európai ország jogrendjéhez hasonló mértékben hajtja
végre a nemzetközi javaslatokat és szabványokat:

(i) az esélyegyenlőség által biztosított egyenlő választójog; 

(ii) a politikai pártok, jelöltek és a 
kampányfinanszírozás átláthatósága viszonylatában a Velencei Bizottság által
megfogalmazott ajánlások tekintetében.

H. A pártok és a választási folyamatok finanszírozását szabályozó magyar keretrendszer
átlátható, tisztességes és egyenlő szabályokat tartalmaz minden induló pártra és
jelöltre vonatkozóan, megfelelő rendszert hoz létre az adminisztratív ellenőrző szervek
számára, és megfelelő eljárásokat és szankciókat ír elő a szabályok be nem tartása
esetére. Más európai országokhoz (pl. Spanyolországhoz) képest alacsony az ezekhez
az ellenőrző szervekhez benyújtott panaszok száma.

I. A magyar rendszer korlátozott ellenőrzést biztosít a nemzeti vagy nemzetközi
forrásokból finanszírozott szereplők (pl. civil szervezetek, alapítványok,
magánszemélyek) számára. Ez kompromisszumnak tűnik a civil szektor választási
kampányban való részvételének átláthatóságára vonatkozó szabályozási
követelmények, a demokratikus közbeszédben való részvétel és a szólásszabadság
alapvető szabadságjogainak védelme között.

 

Médiahelyzet

A. A felhasznált forrásokat tekintve, a televíziós csatornák és az online hírportálok
általában a legfontosabb hírforrások, míg a nyomtatott sajtó jelentősége folyamatosan
csökken, mivel sok lap mély pénzügyi válságban van.

B. Az erős magánszektor, ezen belül különösen a televíziós csatornák (RTL Group,
ATV), a közvélekedés szerint nagymértékben támogatják az ellenzéki pártokat és azok
politikai üzeneteit. A társadalmi megítélés szerint a közmédia az aktuális kormány
színezetétől függetlenül némileg jellemzően inkább a fennálló kabinet nézeteit és
véleményét közvetíti (Duna Media). Létezik egy magánkézben lévő kereskedelmi
médiacsoport, amelyet a médiafogyasztók szintén a kormány álláspontja felé
orientáltnak tartanak (TV2 csoport, KESMA), amik kiegyensúlyozottabb
médiakínálatot biztosít.

A magyar választók a média széles kínálatából tudnak választani, a televíziós
csatornák és a médiapiac tagoltságának köszönhetően az őket körülvevő politikai,
gazdasági és társadalmi valóságról is átfogó képet kaphatnak.

C. Bár a politika minden oldala azt állítja, hogy a médiamegjelenések egyenlőtlenek, az
elemzés arra a következtetésre jutott, hogy az ellenzéki pártokat támogató, vezető
magántulajdonú médiumok széles skáláját ellensúlyozza a kormánypárti szemléletet
jobban támogató, feltörekvő magánmédia-szektor.

D. Egy 2021 harmadik negyedévében végzett felmérés szerint a magyar közönség 81,6
százaléka fogyaszt kormánypárti, 80,6 százaléka pedig kormánykritikus médiát. A
kizárólag kormánypárti sajtótermékeket fogyasztók aránya 5,7 százalék, ami
jelentősen alacsonyabb, mint a kizárólag kormányellenes médiát fogyasztók száma
(9,2 százalék).

E. Egyértelmű tehát, hogy 2010 óta a médiapluralizmus Magyarországon nem csökkent,
hanem nőtt, és hogy a kormánypárti és kormánykritikus médiatartalmak potenciális
hatósugara kiegyensúlyozott és nagyjából azonos méretű.

F. A legnépszerűbb közösségi hálók választási folyamatba történt elfogult beavatkozása
miatt, melyet a politikai szereplők és a politikai pártok fiókjainak szelektív tiltása és
azok elérésének korlátozása révén gyakorolnak, a megfigyelők aggodalmukat fejezik
ki azzal kapcsolatban, hogy az egyes közösségi médiaszolgáltatók erőfölénnyel való
visszaélése esetén nincsenek megfelelő jogi garanciák az esélyegyenlőség
biztosítására.

 

Népszavazási kérdések

A. A népszavazási eljárás tekintetében a fékek és ellensúlyok magyarországi rendszere
hatékony, és a végrehajtó hatalomtól (kormánytól) függetlenül működik. Ezt
bizonyítja, hogy a Kúria az eredetileg a kormány által javasolt öt népszavazási kérdés
közül egyet nem hagyott jóvá. A törvénymódosítást, amely lehetővé tette – egy
ellenzéki képviselő indítványára –, hogy a népszavazást a parlamenti választásokkal
egy napon tartsák meg, a kormánytöbbség és az ellenzék egyhangúlag szavazta meg.

B. A népszavazást a magyar alkotmány, a 2013. évi népszavazási törvény, illetve a 2013.
évi választási törvény által meghatározott jogi keretek között bonyolították le.
Megfelelt továbbá az Európa Tanács és a Velencei Bizottság által megfogalmazott
ajánlásoknak is.

C. A magyar civil szervezetek a népszavazási kampányban a "négy nem" oldalán (a
családpárti szervezetek elmondása szerint összesen 22-en) is részt vettek, és voltak
olyanok is, melyek az érvénytelen szavazásra buzdítottak (18 különböző szervezet,
köztük 12 Soros György és a Nyílt Társadalom Alapítványok által – 6.734.409 dollár
értékben – finanszírozott szervezet).

D. A kormány óriásplakátokat és videókat tett közzé, amelyekben a népszavazáson való
részvételre buzdította a polgárokat. A kormánytisztviselők azonban nem közölték,
hogy mennyi pénzt fordítottak ezekre a tevékenységekre.

E. A népszavazási kampány az Ukrajna elleni orosz invázió miatt veszített jelentőségéből
a közvélemény szemében. Ha nem tört volna ki a háború, a közbeszéd minden
bizonnyal jobban összpontosított volna erre a témára. Ugyanakkor a kísérlet
megmutatta, hogy a népszavazás megtartása a választások napján megfelelően
működik.

 

Civil társadalom

A. A civil szervezetek fontos szerepet játszanak a magyar társadalom működésében és
fejlődésében. A társadalmi élet szinte minden területén továbbra is igen aktívak, és ez
a tevékenységük nem különbözik más európai országokétól. Azt is ki kell emelni,
hogy Magyarországon számos, többféle profillal rendelkező civil szervezet
tevékenykedik, ami kiegyensúlyozott környezetet teremt a politikai élet megfelelő
fejlődéséhez is.

B. A nem kormányzati szervezetek szabadon és nyilvánosan kifejthetik álláspontjukat, és
részt vehetnek a civil társadalommal folytatott párbeszédben, annak érdekében, hogy
legitim célkitűzéseiket elérhessék. A nem kormányzati szervezetek szabadon
működhetnek, és hozzáférnek a tevékenységük végzéséhez szükséges információkhoz.

C. A megfigyelő misszió felhívja a figyelmet arra, hogy változtatásokra van szükség a
közérdekű információkhoz való hozzáférés terén, és hogy rövidíteni kell az
információkhoz való hozzáférésre fordított várakozási időt, különösen a választási
kampány idején, amikor a hatóságok működésének átláthatóságára különösen nagy
szükség van.

D. A megfigyelő misszió arra ösztönzi a helyi hatóságokat, hogy a külföldi tőkével
rendelkező szervezetek tevékenységét továbbra is fokozottan felügyeljék,
megelőzendő a választási folyamatokba való esetleges beavatkozásokat.

 

Egyéb észrevételek

A. Aggodalomra ad okot azonban néhány, az elmúlt egy hétben történt eset, melyek
mellett a nemzetközi megfigyelőknek nem szabad elmenniük: múlt héten a Közép-
európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) több online portálját is feltörték.
A kampányhajrában a Fidesz honlapját ismeretlen tettesek meghekkelték, blokkolták.
Vélhetően törvénytelenül megszerzett adatbázis segítségével mintegy egymillió
embert értek el a baloldali kampányközpont üzemeltetői, a szavazókat illegális sms
üzenetekkel zaklatták, mely eset nem csak választójogi, adatvédelmi, hanem
büntetőjogi konzekvenciákat is magával vonhat.

Borítókép: Jerzy Kwasniewski, a lengyel Ordo Iuris elnöke / Magyar Nemzet / Teknős Miklós 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!